Én így lettem csavargó, nem úgy, mint az igazi hobók, akik elmentek kalandokat keresni. Nekem jobb volt máshol, mint otthon – sóhajtott Földes, majd óvatosan, mint aki talán még mindig fél attól, mi lehet majd a következménye, kimondta a döbbenetes szavakat. Vertek, igen, engem is vertek – vallotta be a dalszerző. Hobo azt is elárulta, a két éve a Nemzeti Színházban bemutatott Hé, Magyar Joe! Földes lászló hobo fia bank. című dráma gyerekkorról szóló, súlyos sorai nem a képzelet szüleményei. – A Hazafelé az iskolából című szám az tele van ilyen önéletrajzi dolgokkal, persze, szép dolgokkal is, nem csak a félelemmel – magyarázta Hobo, aki talán éppen azért írta bele a műbe a múltját, hogy végre kiírhassa a fájdalmát. Azt, amely sokáig kísértette, sőt, a mai napig hatással van a mindennapjaira is. – Az, hogy kisfiú vagy és félsz, hogy este mi lesz otthon, az nem múlik el soha. Az emberben a rossz dolgok benne vannak – jelentette ki a Hobo Blues Band alapítója, aki talán ezért is kereste a színpadon a visszaigazolást, a tapsot, hogy elfeledje a gyerekkori poklot.
"A szomorú történet Joeról, azaz Magyar Józsefről, egy kedves kisemberről szól. Családjáról, felnövekedéséről, a zenével való találkozásáról, szerelméről, házasságáról, megcsalatásáról, a gyilkosságról, börtönéveiről, szabadulásáról, de leginkább sosem múló lelkiismeretfurdalásáról, hogy megölte feleségét, akit nagyon szeretett. Megpróbáltam a történetbe beleszőni korunkat is, de a fő irány a bűntudat és a felelősségvállalás. A lemezt a Bob Dylan előtt tisztelgő albumom zenészeivel készítem és ők a zeneszerzők is. Előadó - Hobo Blues Band. Műfaját tekintve az elbeszélő blues dominál, de a szövegek okán nem rockos, hanem inkább akusztikus formában. Meghallgatása nem lesz felhőtlen szórakozás, de mivel ezt már megszokták tőlem, szíves figyelmükbe ajánlom legújabb művemet. Tisztelettel Hobo" Közreműködtek: Hobo - ének Gál István - dob, ütőhangszerek Igali Csanád - zongora, orgona Kiss Zoltán - gitárok, ukulele Pengő Csaba - nagybőgő, basszus Besenyei Csaba - szájharmonika Igali Kálmán - vokál Dallista: LP1: A1. A család A2.
Ha őt te elbocsátod, igéretet teszünk, Hogy holtom- s holtodiglan enyém tiéd leszünk. >> - <> És a diák szörnyűen s nagyot prüszent közé; De Háry ő beszédét ekképen végezé: < > De ők hitték mindannyin, a potrohos biró, A vígadó legények, még a gonosz iró, A furfangos diák is nagyot hörpentve szólt: Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt. II. Az obsitos látogatása Ferencz császárnál. Nagy, derék vitéz kend, vitéz Háry János, A sereg kend nélkül bizony nagy hiányos. Vajh!
Különösen nem a nézőcsalogató világsztár, aki Napóleon szerepében tizenöt perc népszerűséget kapott: és Gérard Depardieu – ahogy az előzetes hírekből tudni lehetett – csakugyan franciául beszélt. A nyelvközi nehézségeket újfent ötletes megoldással sikerült áthidalni; egy a darabba utólag beírt székely zsoldos (Zayzon Zsolt) tolmácsolt, akinél a magyar dialektusok közti különbségek is a humor forrásává váltak. Rengeteg ötlet zsúfolódott tehát a másfél órába, ami a néző megnevettetését, kikapcsolódását szolgálta: a rendezés ezek többségével célba is talált, még ha a Gangnam style-koreográfia beépítése, Háry szupermenné avanzsálódása, valamint a huszárok többszörös merevedés-imitációja már-már közel járt ahhoz, hogy kínossá váljon. A rendező, Béres Attila az eredeti zenei koncepciót és szövegkönyvet követve csak mérsékelten alakított a darabon, épp annyira, hogy koherens, látványos, fogyasztható produkció legyen a végeredmény, a történet váza semmiben sem változott. Nem vérre ment a játék, nem itt dőlt el a nemzeti identitás és hagyományőrzés kérdése, de a stáb minden szempontból összehangolt előadást, élvezhető Háry János t állított színpadra, ami a klasszikus és korszerű elemek vegyítésének köszönhetően a hagyományos Háry -adaptációk sorába éppúgy beleilleszkedhet, mint az újraértelmezéssel, aktualizálással áthatott koncepciók közé.
A film rendezője és figuratervezője Richly Zsolt, animációs rendezője Jankovics Marcell, a forgatókönyvet Marsall László írta, a film zenéjét Kodály Zoltán műveiből Ferencsik János komponálta, producere pedig Budai György volt. A rajzfilmben énekesként Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor és Takács Klára hallhatók, mellettük többek közt Szabó Gyula, Raksányi Gellért, Haumann Péter, Kállay Ilona és Balázs Péter kölcsönzik hangjukat a szereplőknek. Tisztították, retusálták, korrigálták a színeket A Magyar Művészeti Akadémia a 2017-es Kodály-emlékévben pályázott Richly filmjének digitális felújítására, az így nyert 1, 5 millió forintot saját forrással kiegészítve fedezte a munka 6, 6 millió forintos költségét, mely az MTVA és az NKA együttműködésében valósult meg. A felújított verzió először 2017. decemberében volt látható a Pesti Vigadóban. A Háry János 35 milliméteres Color Negativ hordozón állt a restaurátorok rendelkezésre, melyet újraszkenneltek, és az MTVA műhelyében manuális és ultrahangos tisztítási technikával, retusálással és színkorrekcióval digitalizálva újítottak fel.
A bécsi udvar jelmezei és karakterei szembetűnően elütnek a harcsabajuszos huszárok világától, ez a látványbeli különbség pedig a darab végkimenetele szempontjából is könnyen követhető. A magyar huszár fizikai fölénye eredményezi a franciák feletti győzelmet, erkölcsössége pedig nem engedi, hogy főhősünk a hercegnőt, vele a hatalmat és a vagyont válassza nincstelen mátkája helyett. Minden, ami szimpatikus, megnyerő, nagylelkű, a magyarokhoz köthető. Egészében is elmondható, hogy egyértelmű oppozíciókon alapul a darab látványvilága (is), amely olyan váratlan elemekkel bővült, mint az élő állatok (így a galamb, kutya, póniló) szerepeltetése. Mindemellett kifejezetten ötletes a színpadi kellékek használata: a határjelző sorompó például egy szál cigaretta, ami a kártyavár metaforához illeszkedve szinte sugallja, hogy ez a határjelző is bizony bármikor füstté válhat. Homonnay Zsolt Háryként nem meglepő módon tettre kész, délceg huszárlegényt alakít. Könnyedén és gyorsan mozog a hatalmas színpadon, valamint annak emelvényein: nincs még egy szereplő, aki ennyire birtokba venné a teret.