Intézmény neve 1. Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola (Maglód) 2. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakk. Isk. és Ped. Szakm. Szolg. Int. (Budapest) 3. Andrássy Gyula Szakközépiskola (Miskolc) 4. Arany János Általános Iskola és Gimnázium (Százhalombatta) 5. Atalanta Üzleti Szakgimnázium, Gimnázium és Szakközépiskola (Budapest) 6. Baár–Madas Református Gimnázium és Általános Iskola (Budapest) 7. Baktay Ervin Gimnázium (Dunaharaszti) 8. Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda (Balmazújváros) 9. Újabb gimnáziumok több mint száz tanárai csatlakoztak a polgári engedetlenségi akcióhoz. Bärnkopf Bence (Budapest) 10. Bärnkopf Bence #2 (Budapest) 11. Batthyány Kázmér Gimnázium (Szigetszentmiklós) 12. BB - devel #2 (Budapest) 13. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest) 14. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest) 15. Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola (Miskolc) 16. Bocskai István Református Középiskola (Halásztelek) 17. Bródy Imre Gimnázium (Ajka) 18. Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (Budapest) 19. Budapest-Fasori (Budapest) 20.
A Telex azt írja: a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 27 tanár nem vette fel a munkát a mai napra, és további 16 kollégájuk támogató aláírásával fejezte ki az egyetértését, mivel személyesen nem tudtak jelen lenni a közös kiálláson. A Vörösmarty Mihály Gimnázium tanári karából 20 ember állt ki, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban pedig 22 tanár nem tanít a mai napon, és további 14 pedagógus támogatja őket. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban egyelőre csak szimbolikus tiltakozás valósul meg, náluk egy ember nem veszi fel a munkát, de a jövő hétre a város több iskolájában szerveznek nagyobb megmozdulásokat. A Scheiber Sándor Gimnázium 47 pedagógusa egy nyilatkozatot írt alá, melyet pályakezdő és 40 éve tanító tanárok is aláírtak. Szerintük a kormány a rendeletével a veszélyhelyzetre hivatkozva teszi lehetetlenné a sztrájkot, miközben a veszélyhelyzet nem vonatkozik pl. a politikusokra, akik évértékelőket tarthatnak maszk nélkül tömegesen. Arany jános általános iskola miskolc. A legtöbben az V. kerületi Eötvös József Gimnáziumban tiltakoznak, ahol összesen 60 tanár vesz részt a polgári elégedetlenségi akcióban az egyik pedagógus oldalán megjelent nyilatkozatuk szerint.
Varga Sándor, Varga Sára, Végh Anna, és Wootsch Melinda. Varga Sára/Facebook Úgy tudjuk, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium ma jelképesen egy ember csatlakozott az akcióhoz, Szűcs Tamás, de jövő hétre nagyobb polgári engedetlenségi akciót terveznek több miskolci iskolában is. "Gimnáziumunkban a mai napon egyetlen tanárként én éltem a polgári engedetlenség napokban már több intézményben megvalósuló formájával. Ezt jelképes értékűnek gondolom, amely kifejezi mindazon kollégákkal való szolidaritásunkat, akik már tiltakoztak vagy éppen ezen a napon, illetve a jövőben tervezik megfogalmazni elutasításukat a lassan hírhedté váló rendelettel szemben" – írta Szűcs Tamás. Intézménytörzs - Intézménykereső. Földes Ferenc Gimnázium A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium több tanára is csatlakozott. Azt írják: "A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk.
ÖSSZEFOGLALÓ A MEGRENDEZETT VERSENYRŐL A verseny neve: Körzeti német tanulmányi verseny Megrendezésének időpontja: 2019. november 29.
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközepiskola (Budapest) 37. Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest) 38. Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma (Kiskunhalas) 39. Kölcsey Ferenc Gimnázium (Zalaegerszeg) 40. konczy fejlesztői szerver (Budapest) 41. konczy-fejlesztői (Budapest) 42. Kosztolányi Dezső Gimnázium (Budapest) 43. KRK Központi Általános Iskolája (Kiskunhalas) 44. Kürt Alapítványi Gimnázium (Budapest) 45. Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola (Budapest) 46. Madách Imre Gimnázium (Budapest) 47. Magyar-Angol Tannyelvü Gimnázium és Kollégium (Balatonalmádi) 48. Marianum Általános Iskola (Érd) 49. Arany jános általános iskola miskolc gimnazium. Martin János Szakképző Iskola (Miskolc) 50. MaYoR Fenntartói Szerver (Budapest) 51. Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium (Pásztó) 52. Móricz Zsigmond Gimnázium (Budapest) 53. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola (Budapest) 54. Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola (Budapest) 55. Óbudai Gimnázium (Budapest) 56.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke biztosítaná a hiteltartozásukat fizetni képtelen, de együttműködő volt devizahiteleseknek azt a jogot, hogy ingatlanuk kényszerértékesítése után, akkor is megszabaduljanak a hitelüktől, ha a befolyó pénz egyébként nem fedezné a teljes hiteltartozást. De miért csak a devizahiteleseknek járna ez a lehetőség, és mit kockáztatna a kormány, ha hirtelen bevezetnék ezt a lehetőséget? A Pé annak jártunk utána, miért valószínűsíthető az, hogy az elsétálási jog csak álom marad a volt 50-60 devizahitelesnek, akiket érintettek lehetnek az MNB becslése alapján. Egy ingatlanjogban jártas, de a volt devizahiteles ügyfelek érdekvédelmi csoportjaitól független budapesti ügyvéd például azt mondta a lapnak, hogy be kéne vezetni az elsétálást, de elképzelése szerint ezt nem kéne korlátozni a devizahitelesekre, mivel szerinte a lakáshiteleknél a bankoknak és nem az adósnak kellene viselnie azt a kockázatot, hogy az ingatlanfedezet elértéktelenedik. Viszont azt is felvetették, hogy ha ha az adósok korlátok nélkül visszaadhatnák az ingatlanukat a banknak, és ezzel megszabadulnának a hitelüktől, akkor egy kisebb ingatlanpiaci visszaesés is komoly piaci katasztrófához vezethetne.
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült a kormányzat berkeiben is. A Magyar Idők cikke szerint rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás, és amely a kilakoltatási moratórium kezdetét előre hozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték. Illuszráció Fotó: Polyak Attila - Origo "Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése" - mondta a végrehajtók vezetője.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője egyelőre nem kívánta kommentálni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének felvetését. Hangsúlyozta azonban: a KDNP javaslatára az Országgyűlés törvényt alkotott arról, hogy a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a kilakoltatási moratórium és két hónappal később, április végén járjon le. A lakások kiürítését eddig ugyanis december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály. Schadl György korábban lapunknak azt is elmondta, a változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni. A moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Forrásaink szerint a választási kampány miatt az Országgyűlés már biztosan nem foglalkozik érdemben az elsétálási jog bevezetésének lehetőségével, a választások után viszont többen is esélyesnek tartják, hogy valamilyen formában előkerül majd a kérdés.
Címlap elsétálási jog 2021. 08. 24. | 12:54 Sándor Zoltán Z. Kárpát Dániel a devizahitelek ügyében: "Európa legkegyetlenebb kormányával állunk szemben" 2017. november 08. | 19:39 Már a végrehajtók is kegyelmeznének az adósoknak, csak a kormány nem A Jobbik évek óta követeli. 2017. november 07. | 07:48 Elsétálhatnak a devizahitelesek?
Az elsétálási jog súlyos károkat okozna a magyar bankrendszernek – mondta el a Magyar Idők kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a kormány korábbi döntése értelmében az adós hitellel terhelt ingatlana nem árverezhető el fillérekért, az csak a piaci áron vagy azzal közel egy szinten hirdethető meg. Az elsétálási jogról Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lapunknak a napokban azt nyilatkozta: a tengerentúlon már régebb óta alkalmazzák a módszert, amely szerint ha az adós minden vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György úgy véli, az elsétálási jog szerint az adósoknak a lakásuk elvesztésével számolniuk kellene ugyan, de azzal már nem, hogy a hitel bizonyos része továbbra is a nyakukon marad. Hozzáfűzte, a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének, például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba.
A változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni – húzta alá. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték – írta a lap. Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése – jegyezte meg a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének.
Az új szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmaznák, tehát azokra is vonatkozna, akik túl vannak már a végrehajtáson, de még tavaszig a lakásukban maradhatnak. A parlament nemrég fogadta el azt a KDNP-s indítványt, miszerint ezentúl a kilakoltatási tilalom időszaka meghosszabbodik: a kezdete december 1-ről november 15-re, a vége pedig március 1-ről április 30-ra módosul. Schadl szerint a törvénymódosítás következtében több száz kilakoltatást halasztottak el április végére. Az árveréseken elkelt lakások átadásának időszaka ugyanis – érthető módon – az utolsó pillanatra, november második felére koncentrálódott.