Egyházközségenként is különböznek kicsit a szokások, van, ahol szombat este, a feltámadási mise végén tartanak ételszentelést, máshol csak vasárnap a reggeli misén. (Ugye hagyományosan a húsvéti kalácsot, sonkát, tojást elviszik a templomba, ahol megáldják - bár ezt a szokást ma már csak kevesen tartják) 2015. 13:21 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: A nagyszombati mise után esszük a sonkát, mivel akkor a feltámadás után már nincs böjt. Régen naplemente után már a következő napnak számított, ezért ünnepli az Egyház nagyszombaton a feltámadást, amit húsvét vigíliájának is hívnak. Mikor lesz rajta a családi pótlék a számlán?/Mikor hozzák postán? (2425. oldal). De pl. a görögkatolikus rokonaink húsvétvasárnap elviszik a sonkát és a kalácsot a templomba, ahol megáldják és csak utána eszik meg. 16:13 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: Mi vasárnap szoktuk enni, a szombatot azért többnyire kibírjuk még hús nélkül. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 65% Én az év bármely napján hajlandó vagyok húsvéti sonkát enni, csak friss legyen!
Érdekes szokásként élt még az úgynevezett komatálküldés is: Húsvétvasárnap után egy héttel, Fehérvasárnap a lányok húsvéti ételekből álló tálat küldtek egymásnak, ezzel megpecsételve barátságukat; de jegyesek is küldtek egymásnak ilyeneket, csak azt már mátkatálnak nevezték.
Miért eszünk húsvétkor bárányt és sonkát? Miért "kötelező" ilyenkor a főtt tojással kínálni a vendégeket? És miért a nyúl hozza a tojást? Húsvéti szokásaink izgalmas olvasmányt kínálnak! A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: e napon ünnepeljük Krisztus feltámadását. Húsvét vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz. 1. A húsvéti bárány A húsvét áldozati étele, a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az újjászületést szimbolizálja. A sonka pedig a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már jellegzetes húsvéti eledellé. Bárányhúsos ételek a Mindmegettén >>> 2. Pitypang-csakis kedvtelésből: foszlós mazsolás kalács. Miért nyúl hozza a tojást? A tojást hozó nyúl hagyománya Magyarországon nagyjából 120 éve terjedt el. A szapora nyúl – a tojás mellett – a termékenységet szimbolizálja. Az egyik magyarázat szerint egykor húsvétkor gyöngytyúkot adományoztak egymásnak az emberek.
A húsvéti reggelit nemcsak azért esszük, mert jó - valójában csupa másodlagos jelentés, bibliai szimbólum és néprajzi mese kerül vasárnap az asztalra. Miért pont sonkát eszünk húsvét reggelén? Miért kaláccsal és főtt tojással meg tormával? Mert finom, nem? A sonka füstölt, sós ízét tökéletesen ellensúlyozza és lekerekíti az édeskés, puha kalács, az orrmaróan csípős torma pedig kell a boldog mazochizmus meg az adrenalin kedvéért. Mindez persze igaz, de ezeken az élvezeti tényeken túl emlékezzünk arra is, miért lett éppen ilyen az ünnepnek menüje, mik az egyes ételek szimbolikus jelentései. Húsvét - az ünnep szava is arról mesél, hogy itt valójában egy táplálkozásbeli szokásról van szó: a nagyböjt végéről, a negyven napig tartó bűnbánat, hitben való elmélyülés és a feltámadásra való felkészülés jegyében történő húsmentes diéta befejezéséről. Nem a katolikus az egyetlen vallás, amelyben az étkezési szokásokon, az ízlelésen, az evésen keresztül emlékeznek meg vallásuk legfontosabb történéseiről.
Születésnapi ajándék volt, aztán közel nyolc évet pihent a polcomon olvasatlanul Rideg Sándor könyve. A műből készült kultuszfilmet számtalanszor láttam, de eddig mindig elmaradt a könyv elolvasása, most viszont végre írott szövegben is találkozhattam Bendegúzzal, a banyával, a bakterral, Buga Jóskával, a piócás emberrel és a többiekkel. Rideg Sándor (1903-1966) fiatalságát a pusztán töltötte, így testközelből tapasztalhatta meg azt az életformát, amit későbbi könyvének szereplői is élnek. 1919-ben vöröskatonának állt, a Tanácsköztársaság bukása után Budapesten lett gyári munkás, majd péknek tanult. Sugár Tamás: Indul a bakterház | reposzt.hu. 1925-ben a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja lett. Munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztatták, 1927-ben lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig rendőri felügyelet alatt állt, később koncentrációs táborba vitték. 1945-47 között a csepeli Szabadkikötő üzembizottsági elnöke, majd több évig a néphadsereg írói bizottságának tagja volt. 1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, első regényét, az Indul a bakterház at 1939-ben folytatásokban közölte a Népszava.
Öten voltunk a csoportban a világ különböző részeiről: angol, német, svéd, dél-afrikai és magyar. Sok mindent láttunk, hallottunk, tapasztaltunk, sok mindenkivel találkoztunk. Az egyik megrázó beszélgetésünk 2008. szeptember 21-én volt, amikor is egy békeszervezet két tagját vártuk látogatóba szálláshelyünkre. A Parents Circle (Szülők köre, ) nevű szervezet olyan zsidó és palesztin emberekből áll, akik közeli hozzátartozóikat veszítették el az elmúlt évtizedek konfliktusaiban. Először Mazen, egy fiatal palesztin férfi mutatkozott be. Betlehemben nőtt fel egy menekült táborban, azóta is ott élt. Néhány évvel korábban egy este, munkából hazatérve, izraeli katonák lelőtték az édesapját. Fegyvertelen volt, a lövés hátulról érkezett. Indul a bakterhaz olvasonaploó full. Nem volt nyomozás, vádemelés, igazságszolgáltatás… Rami, egy középkorú zsidó férfi (jelenleg a szervezet vezetője) elmondta, hogy boldog élete volt, nem sokat foglalkozott politikával, szerette feleségét, s egyetlen, serdülőkorú lányát. Egy nap a buszra, melyen a leánya iskolába ment, felszállt egy palesztin öngyilkos merénylő.
2017. 12. - Vendég "Donald Trump magyar idő szerint szerda délután bejelentette, hogy az izraeli nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költözik, és elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. " Hiába könyörgött neki mindenki, Trump mégis elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának - Múlt szerdán (2017. 6. ) nagy várakozással várták és találgatták a különböző hírportálok, vajon mi lesz Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatóján a nagy bejelentés. Sokan el is találták előre, hogy a követség költöztetése Tel Avivból Jeruzsálembe, ill. Jeruzsálemnek, mint Izrael fővárosának az elfogadása. A hír kapcsán az első gondolatom az volt: kezdődik a 3. Intifáda. Csütörtökön aztán hittanórákról hazatérve olvasom a hírt: a HAMASZ meghirdette az intifádát. Azóta a mérleg: szimpátiatüntetések szerte a világban, a legtöbb európai állam elhatárolódása (sajnos mi nem vagyunk köztük, sőt…), zavargások Jeruzsálemben, sebesültek és halottak, rakéták Gázából… Sok emlék elevenedett meg bennem. Indul a bakterhaz olvasonaploó 8. 2008. őszén 3 hónapot töltöttem Jeruzsálemben a Magyar Református Egyház és az Egyházak Világtanácsa megbízásából, hogy egy EAPPI (Ökumenikus Kísérőprogram Palesztinában és Izraelben, ) nevű szervezet munkatársaként egyházi és békemissziós megfigyeléseket végezzek többedmagammal az izraeli-palesztin együttélésről.