Latinul írt versek., reneszánsz korra jellegzetes versformában( szonett) Ti szerencsés füvek, boldog virágok.. összekapcsolódik a szerelmi érzés és a természet, kifejezések a tájra és a nőre: pl. szerencsés fövek, boldog virágok, mélázgató madonnám" Milyen hangulatúak a jelzők? Mire következtethetünk abból, ahogyan a természet és a nő összekapcsolódik a versben? ( a lírai én érzelme hat a természetre, megszépíti; de a természet szépsége is visszatükröződik az emberi érzelmekre) Milyen ívet ír le a vallomás? Minden csodálja a nőt. fű, virág, patakpart,, csillogó víz, fák. Hangulati váltás: féltékenység a természeti jelenségekre A köveknek is azonosulnia kell a férfi érzelmeivel. Ha azt állíthatjuk, hogy a költemény múzsája formálja a tájat, akkor szerinted mit jelenthet a " Nap tüzében, oly sudárrá váltok, " sor? A napra vagy Laurára utal-e? Vagy mindkettőre? Milyen a lelkiállapota lírai énnek? (gyötrődés) Versforma: szonett Pó, földi kérgem… versforma: szonett, a lírai én társa a természet, a folyó = Pó Milyen ez a folyó?
Mutasd be Petrarca életét és költészetét! Kérdések: • Mi tudunk Petrarca életéről és munkásságáról? • Melyek voltak költészetének legmeghatározóbb témái? • Hogyan hatottak költészetére az antik latin szerzők? • Hogyan hatott költészetére Szent Ágoston és a Vallomások? • Ki volt a múzsája? Mit tudsz róla? • Mi ihlette a Daloskönyv megszületését? • Hogyan építette fel a Daloskönyvet? • Hány szonettet tartalmaz a Daloskönyv? • Mi a szonett? • Miből fakadtak Petrarca istenes versei? Milyen jelentőségük van ezeknek a költeményeknek? Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is!
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell a reneszánsz művelődéstörténeti korszakról tanultakat. A rím és rímelés jelenségére is építünk. Ebből a tanegységből megismered az itáliai reneszánsz költőjének, Francesco Petrarcának a művészetét. Megismerkedsz a szonett versformájával, és egy művön keresztül látni fogod a szubjektív líra sajátosságait is, az érzések és szenvedélyek művekre gyakorolt hatását. Itália egyik legszebb, napfényes, hegyekkel-völgyekkel tarkított tája Toszkána. Ideális hely a világtól visszavonultan alkotó művészeknek, szerelmeseknek. Ezen a tájon élt és alkotott az olasz reneszánsz első kiemelkedő verselője, Francesco Petrarca is (francseszkó petrarka). Két korszak határán élt. A középkor vallásos áhítata és a reneszánsz ember iránti csodálata hatja át műveit. Már az emberi lélekben rejlő értékeket is felfedezi. Petrarca 1304 és 1374 között élt, Európa számos nagyvárosában megfordult. Nagy műveltségre tett szert.
8. Szerinted a három közül melyik vers mutatja be legszebben a boldog boldogtalanság érzését? Indokold a válaszodat! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Középiskola / Irodalom válasza 10 hónapja 0
Ne lássam itt ridegnek a lcövet se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is.
By: | | On: | Kategória: Desszertek Egyszerűen könnyen elkészíthető liszt és cukormentes répatorta recept. Hozzávalók – 20 dkg sárgarépa – 20 dkg őrölt dió – 2 dl méz – 2 tojás – 8 dkg vaj – 5 dkg mazsola – 1 kávéskanál szódabikarbóna – 1 kávéskanál fahéj A diós mézes répatorta recept elkészítése A répát kis lyukú reszelőn lereszelem. Egy tálban felverem a tojásokat, belekeverem a mézet és a megolvasztott vajat. Hozzáadom a szódabikarbónát, fahéjat és a ledarált diót. Alaposan összekeverem. Végül belekeverem a lereszelt répát és a mazsolát. 180 fokos előmelegített sütőben 40-50 percet sütöm és el is készült a diós mézes répatorta. Diós répatorta | Receptkirály.hu. Post Views: 1 443
Ezután a margarint felolvasztottam folyósra és a sárgarépa reszelékkel, mézzel, tojásokkal együtt alaposan elegyítettem a száraz hozzávalókkal. A massza állagát tekintve sűrű, de keverhető lett. Az állítható tortaformámat kb. 22-23 cm-esre kalibráltam, 170 fokon előmelegített sütőben 50 percig sütöttem a tortát. Ezután elkészítettem a mázat. A 125 g sajtkrémet, a porcukrot és a két evőkanál tejet habverővel krémesre vertem, majd a torta tetejéről indulva bevontam a külsejét. A pucolt diót elegyítve a kristálycukorral egy serpenyőben megpirítottam, ahogy a cukor felolvad és el kezd szépen barnulni, bevonja a piruló diószemeket. Ekkor adom hozzá a mézet, ami folyósabbá, testesebbé teszi a karamellt. Vigyázva, hogy se a karamell, se a dió darabok ne égjenek le, alapos keverés után hamar sütőpapírra borítom a diót. A szemeket szétterítem, hagyom a karamellt megszilárdulni. A tortát langyosan illatozón vágtam fel, a dió cukorkabátja is épp, hogy megdermedt...
(A térfogata nagyjából kétszeres legyen. ) Ezután hozzáadjuk a mogolvasztott, majd kihűtött vajat, ha dióolajat használunk, akkor azt is. Egy másik tálba kimérjük a száraz hozzávalókat (finomliszt, sütőpor, aprított dió, fahéj), elkeverjük, majd a cukros-tojásos keverékhez adjuk. Végül a reszelt répát és az almaszószt is belekeverjük. A tésztát két kilisztezett, kivajazott tortaformába öntjük. 175˘C-ra előmelegetített sütőben körülbelül 45-60 perc alatt készre sütjük az alapot. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy elkészült-e. Ha kész, kivesszük a sütőből, és hagyjuk teljesen kihűlni. Közben a krémhez a krémsajtot a mascarponéval és a porcukorral kikeverjük, majd hozzáöntjük a tejszínt, és elektromos habverővel addig keverjük, amíg kellően sűrű lesz. A krém 1/4-ét félretesszük, a maradék 3/4-be belereszeljük a narancs héját. A torta összeállításához mindkét tortalap tetejét egyenesre vágjuk, majd pedig kettévágjuk, így négy piskótalapot kapunk. Az egyik piskóta alsó része legyen a tortánk alapja.