Figyelt kérdés 1. Milyen – a világirodalomban ismert – mű jut eszedbe a cím hallatán? (szerző, cím) 2. 4. A főhős átváltozására mindenképp reagálnak a szülők; viselkedésük között van-e különbség? 3. Mi a jelentősége egy bizonyos almának a főszereplő életében? 4. A főhős sora példázatnak is felfogható. Miért? 1/4 anonim válasza: 100% Rég olvastam. 3. Megdobták egy almával (mintha). Mert az egészben az a lényeg, hogy csak addig volt szükség rá, mint hasznot hozott a házhoz. Ő volt a kenyérkereső, de amint nem tudott dolgozni, nem kellett már a családjának. Végül meg a családja nélküli is megélt. Voltaképp csak kihasználták. 2021. jan. 21. 10:57 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 100% Az almás rész: Gregor súlyos sebesülése, amelytől egy hónapon át szenvedett - az alma látható emlékeztetőként benne maradt a húsában, mivel senki nem merte eltávolítani -, mintha még magának az apának is eszébe juttatta volna, hogy Gregor jelenlegi szomorú és utálatos alakjában is a család tagja, akivel nem szabad úgy bánni, mint valami ellenséggel, hanem a családi kötelesség parancsa szerint le kell nyelni az iránta érzett undort, és tűrni kell, egyre csak tűrni.
1. Az egyik értelmezés szerint Gregor agyonhajszolt, a végletekig kizsigerelt életmódja bosszulja meg magát: örömtelen élet, rohanás, kevés alvás, kiszolgáltatottság a munkahelyen, megalázások, igazságtalan vádak, zsarolhatóság… Mindezek közül az alvást szokták kiemelni. A szövegben több utalás is van az alvásra, illetve az alváshiányra. Rovarként Gregor jellemzően a kanapé alá bújva piheni ki fáradalmait, de van, hogy szorongása miatt nem tud aludni. A mű elején a narrátor megemlíti, hogy Gregor utazó ügynökként soha nem tudta rendesen kialudni magát, mert hajnali 4 órakor kellett kelnie, és az alváshiány-motívum visszatér a novella vége felé is, amikor Gregor egészsége leromlik és már egyáltalán nem tud aludni. Az alvás és az alváshiány domináns szerepe miatt voltak elemzők, akik felvetették, hogy Gregor azért változott rovarrá, mert nem aludt eleget. Azaz átváltozása büntetés egészségtelen, jellegtelen, önfeladó életmódja miatt. 2. Egy másik értelmezés szerint Gregor átváltozása a világból való kivonulás, egyfajta lázadás az egyforma, monoton hétköznapi élet ellen.
A történet mélyén mindig valamilyen metaforikus jelentés van. 2. Szintén fontos motívum a felébredés. A felébredés pillanata az a pillanat, amely elválasztja egymástól az álom és az ébrenlét, azaz az irrealitás és a valóság világát. A novellában azonban ennek a két világnak a realitása felcserélődik: az lenne a logikus, ha a főhős csak álmodná az átváltozást, ám Gregor Samsa nem álmában változik féreggé, hanem arra ébred, hogy féreggé változott. Így a fantasztikum, a "rémálom" lesz a valóságos és a valóság lesz a bizonytalan, a lényegtelen. Megszűnnek a reális világban eddig természetesnek tartott összefüggések: az író új dimenzióban kérdez rá az addig természetesnek tartott, bevett normákra. Kafka több műve kezdődik a felébredés motívumával (pl. A per című regénye is), de az ébrenlét nála valóságos rémálom, hősei szorongva, magányosan tévelyegnek a kiismerhetetlen világban, mint egy labirintus útvesztőjében. Nem találják a helyüket, sorsukat valamilyen személytelen, idegen hatalom irányítja.
Metaforái ironikusak. Látásmódja rendkívül groteszk. Teljesen ellentétes minőségeket kombinál: tragikus és komikus elemek is vannak a műben. A tragikum mindig iróniával párosul, a borzalmaknak pedig vannak komikus, nevetséges vonásaik is. A groteszk helyzetekben érzékelhető komikum azonban nem az a fajta komikum, amely felszabadult nevetést vált ki az emberből. Inkább viszolygunk, iszonyodunk, borzadunk közben. Például ahogy Kafka aprólékos realizmussal leírja, milyen lett Gregor – páncélszerű hát, ízelt has, kapálózó lábak – önkéntelen undort érzünk. A mű első mondatában elhangzik egy értékítélet: Kafka "szörnyű"-nek nevezi Gregor átváltozását (" szörnyű féreggé változva "). Ebben az értékítéletben az embernek a férgekhez, rovarokhoz fűződő ősi viszonya, hozzájuk tapadó szorongása, félelme nyilvánul meg. Valamiért irtózunk tőlük, viszolygással töltenek el minket. A féreggé vált Gregor azonban továbbra is emberi környezetben marad, és a két össze nem illő dolog összekapcsolása (ahogy rovarként fekszik az ágyában), elég groteszk képet eredményez.
Berei Mózes József 2018. szeptembere óta a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium magántanulója. Ausztriából való hazatérése után választotta a család a nagykőrösi gimnáziumot. Mint arról akkor lapunkban olvashattak, a fiatalember életében jelentős szerepe van a műkorcsolyázásnak, melyben akkorra jelentős sikereket ért el, többek közt többszörös osztrák ifjúsági bajnok volt. Immár magyar színekben folytatja a versenyzést, 2021-ben többek között Mel Gibson Passióját vitte jégre. Miért is a témaválasztás? – ez is kiderül interjúnkból. ÖH: 2018-ban kezdted meg középiskolai tanulmányaidat Nagykőrösön. Hogyan egyeztethető össze a versenyekre való felkészülés és az iskolai követelményeknek való megfelelés? Berei Mózes József: Nem vagyok egy mintatanuló. Már óvodába sem szerettem járni. Engem a jégre teremtett a Jóisten. Anyám gyakran veszekedett velem még Bécsben, mikor reggelente közöltem vele, hogy nem megyek iskolába. Mivel jó tanuló voltam és egyik versenyt nyertem a másik után, és én voltam a többszörös osztrák ifjúsági bajnok, sokat elnéztek nekem a tanáraim.
Pepe osztrák színekben kezdett el korcsolyázni, majd versenyezni is, mivel az édesanyjával 11 évig a szomszédos országban élt. Berei Mózes József • Forrás: MOKSZ "Emlékszem, hét éves voltam, mikor az itthon élő nagypapám már nagyon beteg volt. A halálos ágyánál esküt tettem neki, hogy egy nap visszatérünk, és magyar színeket fogom képviselni, a hátamon nagybetűvel lesz olvasható, hogy Hungary. Ő pedig azt mondta nekem, hogy mindegy, hogy hol vagyok, velem lesz, és fel fog emelni, mint egy hópihét. Ez nagyon megérintett engem, és szerencsére sikerült betartanom az ígéretemet: lassan három és fél éve, hogy hazaköltöztünk. " Az ifjú tehetség azóta az Európa-bajnok, többszörös olimpikon műkorcsolyázóval, Sebestyén Júliával készül. "Nagyon megtisztelő, hogy vele dolgozhatok. Rengeteget tudok tőle tanulni, technika és hozzáállás terén is. Rendkívül inspiráló személyiség, aki mindig mellettem áll, a jégen kívül is; tulajdonképpen második anyukának is nevezhetem. " Az augusztusi Tesztversennyel a fiatal számára is elkezdődött az őszi szezon, az eredményeket pedig hazai és nemzetközi szinten is gyűjtögeti.
Újabb sikeres hetet zártak műkorcsolyázóink: az ifjú tehetségek az innsbrucki Cup of Tyrolról két arany-, három ezüst- és egy bronzéremmel térhettek haza. A két aranyérem egyikét pedig az a Berei Mózes József, azaz Pepe szerezte, aki épp korábbi hazájában mutatkozott be magyar színekben. Hat megszerzett érmünkön túl az idei Cup of Tyrol leginkább amiatt marad emlékezetes, hogy a korábban Ausztriát képviselő Berei Mózes József, azaz Pepe itt debütált magyar színekben – és nem is akárhogy: előző hazájában aranyérmet nyert új hazájának. Mint mondta, az, hogy az országváltás után éppen Innsbruckban lépett először jégre, még feszültebbé tette. "Izgultam, mert bizonyítani akartam, hogy jó vagyok, és érdemes volt visszaköltöznöm Magyarországra. De amikor láttam, hogy az összes barátom és a korábbi edzőm is szurkol nekem, minden félelmem elszállt. Csodás érzés, hogy mostantól magyar színekben léphetek jégre, ráadásul ilyen kiváló edzőkkel dolgozhatok, mint Juli és Szabolcs [Gór-Sebestyén Júlia és Vidrai Szabolcs – a szerk.
ÖH: 2021-ben rendezték meg a 2020-ra tervezett, a koronavírus járvány miatt elhalasztott, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, melynek kapcsán 52 magyar állt kamera elé, hogy tanúságot tegyen istenhitéről. Te voltál a legfiatalabb. Mit jelent az életedben ez a tanúságtétel? Berei Mózes József: Híres orosz műkorcsolyázók miatt alakult ki bennem a küzdőszellem, edzettem minél többet és többet. Úgy akartam korcsolyázni, mint ők. Mikor találkoztam velük, még céltudatosabb lettem. Így vagyok a tanúságtétellel is. Ha beszélek Istenről, mindig lesznek olyanok, akik meghallanak és megérintem a szívüket. Anyám, író. Többször tanúja voltam, hogy odamentek hozzá az emberek az utcán és megköszönték a regényeit, meg az előadásait. Erőt merítettek belőle. Mikor szóltak, hogy álljak kamera elé, először ellenkeztem. Aztán mikor megtudtam, hogy sok iskolában lejátszották a tanúságtételemet, majd meghívásokat is kaptam, mert kíváncsiak voltak rám a tanulók, beláttam, hogy meg kellett szólalnom. A hitről beszélni kell, a Jóisten ezt várja tőlünk, sportolóktól is.