Minden 12 loki egy főlokinak, a 12 főloki pedig az arklokinak, a legmagasabb beavatottnak volt alárendelve, aki Istennél lakott, és nem igényelt sem ételt, sem italt. Az általunk vizsgált időszakban Samael volt az Arkloki az "Arany Fény Birodalmában", ahogyan Atlantiszt valójában nevezték. Eredetileg csak a főváros neve volt Atlantisz, de később az egész földrészt így nevezték el azok az idegenek, akik a birodalmat kereskedelmi céllal felkeresték. Az Atlantisz szó jelentése: "a legerősebb, a leghatalmasabb, amin a világ nyugszik. " A görög mítosz Atlaszról – az óriásról, aki a világot a vállán tartja – mindmáig erre az elevezésre utal. A város A főváros, Atlantisz, 12 gyűrűt formálva egy hosszan elnyúló domboldalon terült el. Minden egyes gyűrűt egy fal határolt, amely egy meghatározott drágakő és a hozzátartozó angyal rezgését bocsátotta ki. A templom felépítésének leírásánál majd újra találkozunk ezekkel a drágakövekkel. Minden egyes falon egy kapu vezetett át, amely a fal mentén egy kör alakú utcába nyílott.
A kapukat egy egyenesen vezető út kötötte össze egészen a dombtetőig, ahol a főtemplom állt. "És isten az emberek között lakozott és az Ő fénye megvilágította őket" – mondták a régiek. Atlantisz főtemplomában volt Isten lakhelye. A templom közepén állt egy nagy hatszögű, csillag-alakú, ajtó és ablak nélküli terem. Alapja, teteje, falai tiszta arannyal voltak bevonva. Szent hely volt ez, ahová soha senki nem léphetett be. Ez az isteni lakóhely képezte a belső szentély középpontját. A belső szentély egy ezüsttel díszített, négyszög alapú helyiség volt. A hatszögű csillagterem körül 12 kör volt aranyból, egymástól 12-12 rőfnyi távolságra. Minden egyes körön 12, félember-nagyságú, óriási drágakő állt. A középponttól legtávolabb eső kört 12 kristálytiszta jáspis, a másodikat 12 zafír, a harmadikat 12 kalceon, a negyediket 12 smaragd képezte. Az ötödiket sardonyx, a hatodikat sarder, a hetediket krizolit, a nyolcadikat beryll, a kilencediket topáz, a tizediket krizopráz, a tizenegyediket hyacint képezte.
A lokik angyalaik megfelelő helyén körbeállták a hexagramot. Az arkloki a mozaik közepén foglalt helyet. Lábaihoz fektettek egy beteget vagy egy nyomorékot, és ó a beteg gyógyulása érdekében levezette a Nagy Angyalrituálét. A szertartás minden alkalommal egy Isten tiszteletére szóló énekkel vette kezdetét. Eközben a 12 főloki a drágaköveknél várakozott. A drágakövek – az égi és a földi síkok összekötői – mint nagyítók gyűjtötték össze az angyalok energiáját. A főlokik ezeket az erőket a templomtérre irányították, A szellemi abc bizonyos hangjainak rezegtetésével hívták segítségül az angyalokat. A drágakövek által az angyali erők közvetlenül hatottak az emberi sejtekre, a így azonnali gyógyulást és a test átalakulását eredményezték. A szertartás egy énekkel fejeződött be, majd az ünneplő tömeg a városba vonult, hazáig kísérve a gyógyultakat. (Atlantiszban az emberek még primitív formában voltak jelen, és szervezetük a kívülről jövő idegenekkel való keveredés következményeként beteg vagy nyomorék utódokat szültek. )
A fizikai változások és a kémiai reakciók közben is megváltozik a rendszer belső energiája. Exoterm folyamatok során a rendszer energiája csökken, a kisugárzott hőt környezetének adja át. Az endoterm folyamatokban a rendszer energiája nő, ezért a legtöbb endoterm folyamat csak erős melegítés vagy más, folyamatos energiaközlés hatására megy végbe. A kémiai reakciók csoportosítása, reakciótípusok [ szerkesztés] A kémiai reakciók többféle szempontból csoportosíthatók. Kémiai reakciók - Kispesti Vass Lajos Általános Iskola. 1. A reakcióban részt vevő anyagok szerint [ szerkesztés] átalakulás (izomerizáció, A → B) NH 4 OCN → CO(NH 2) 2 ammónium-cianátból keletkezik karbamid bomlás (A → B + C) NH 4 OH → NH 3 +H 2 O ammónium-hidroxidból keletkezik víz és ammónia egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) C 2 H 4 +H 2 → C 2 H 6 eténből és hidrogénből keletkezik etán helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B) cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző) A reaktánsok az egyenlet bal oldalán szerepelnek, a kémiai reakciók kiindulási anyagai.
Kémiai reakciók csoportosítása - YouTube
Kémiai reakciók Download Report Transcript Kémiai reakciók Azokat a változásokat, amelyek során új anyag keletkezik /az anyag szerkezete és összetétele is megváltozik/ kémiai változásoknak /kémiai reakcióknak nevezzük. A kémiai reakciók többnyire együtt járnak fizikai változással is (például hőfejlődés, halmazállapot-változás, színváltozás). A kémiai reakciók jelölésére kémiai egyenletet használunk. Kémiai reakciók csoportosítása 1. A reakcióban részt vevő anyagok száma szerint: átalakulás (izomerizáció, A → B) bomlás (A → B + C) egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B) cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző) 2. Reakciósebesség (Reaction) - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint: redoxi reakciók: oxidációsszám-változással járnak sav-bázis reakciók 3. A reakció termodinamikai jellege szerint: exoterm reakciók (-ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár) endoterm reakciók (+ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár) 4.
2. Reakciók csoportosítása, kötéselmélet - Szerves labor. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint [ szerkesztés] redoxireakciók: oxidációsszám-változással járnak sav-bázis reakciók 3. A reakciók termodinamikai jellege szerint [ szerkesztés] exoterm reakciók ( -ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár) endoterm reakciók ( +ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár) 4. Időbeli lefolyás szerint [ szerkesztés] Időreakciók Pillanatreakciók A fentieken kívül még számos – elsősorban gyakorlati – csoportosítási lehetőség van, de ezek a leggyakoribbak. Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85022952 GND: 4009853-9 BNF: cb119418960 KKT: 00564411
A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v. A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása. A reakciók sebessége arányos a kiindulási anyagok koncentrációival. A kémiai reakció során vannak kötések, amelyek megszűnnek, más kötések pedig kialakulnak. Egy kötés felbontásához – vagy fellazításához energia szükséges. Az atomoknak azt a csoportját, amelyben a képződő és a megszűnő kötések együtt vannak, aktivált komplexumnak nevezzük. Az aktiválási energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol aktivált komplexum keletkezéséhez. A hőmérséklet emelésével megnő a reakciósebesség. A hőmérséklet emelésének hatása nem magyarázható csupán az ütközések számának növekedésével. Sokkal jelentősebb ennél, hogy a hőmérséklet emelésével megnő a nagyobb energiájú molekulák száma is. A megfelelő katalizátor meggyorsítja a kémiai átalakulást anélkül, hogy a folyamat következtében maradandóan megváltozna.
K33) ( teljes képernyős link itt) Tömegmegmaradás törvénye: ólom-jodid előállítása (Tk. K34) ( Teljes képernyős link itt) Szólj hozzá
Helyezés Keresd meg, hogy az adott anyag vagy fogalom milyen jótékony és milyen ártalmas célra használható! Vegyjelek oktató Kémia Periódusos rendszer és periódikus tulajdonságok Melyik állítás melyik víztípusra érvényes? Csoportosító Energiaforrások csoportosítása szerző: Vaszlavek Szénhidrátok szerző: Illes8 Alkáliföldfém - vegyületek neve és képlete szerző: Mogyi Savak Vegyjelek lufi Lufi pukkasztó Vegyjelek 21-40. szerző: Ficsorbarbara Egyenlőségek a kémiában szerző: Katalinbodor8 Szerves képletek Párosíts össze a fogalmakat!