Három fajta paprikát (tv paprika, kaliforniai –és pritamin paprika) szeleteltem, paradicsomot karikáztam, a megmaradt két fajta hagymát rávagdostam valamint egy csokor petrezselyemzöldet is ráaprítottam. Fóliával lefedtem és 200 fokon 1, 5 órára a sütőbe dugtam ( ez az idő a mennyiség függvényében változhat). Villával ellenőrizhetjük a hús puhaságát. Akkor a fóliát leemeltem róla és reszelt sajttal megszórtam a tetejét. Már csak annyi ideig hagytam a sütőbe, amíg a sajt rá nem olvadt. Vajon (wokban) szép nagy karfiol rózsákat roppanósra pároltam. Sóztam, kicsit borsoztam és zöldfűszerrel megszórtam. Ezt tálaltam a rakott karaj mellé, meglocsolva a hús szafttal. Rakott karaj roppanós karfiol körettel - Szép ízek-Szepi Ági asztalánál. Nagyon finom kiegészítője volt a sült zöldség és a vele sült ízesített burgonya. Egy színes és ízeiben is tökéletes ételt tálalhattam. Jó étvágyat!
Rápirítottam. Sajnos tejfölt nem tehetek a rétegek közé, mert a fiúk nem eszik meg, de így is finom volt. ♥ Jó étvágyat kívánok!
A többi már történelem. Filmünk egy különös férfiú alakját festi fel, aki eredeti gondolkodásával mindig váratlan megoldásokkal küzdötte le a tudomány, az üzleti élet és a történelem kihívásait. Ismerje meg egy kalandos élet történetét! Egy igazi magyar hőst, aki a XX. század zűrzavarában felfedezte a halhatatlanság receptjét. /Forrás: youtube A gyilkosok emlékműve /65 perc/ A második világháború alatt a körbezárt fővárosban egy budai kerület – Déli Pályaudvar környéke – lakosai embervadászatba kezdtek. Egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap vezetésével rabolták ki, kínozták meg, majd mészárolták le fegyvertelen honfitársaikat, többek között a saját szomszédaikat. A tömeggyilkosságok közvetlen közelében ma az általuk használt jelkép, egy kardot markoló madár áll, ami újra és újra emlékeztet a kerület feldolgozatlan múltjára. / Forrás: youtube [1] STARK TAMÁS: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után –
Most viszont nem gondolkodna ebben, mert rosszabb helyzetben van az egészségügy, mint akkor. Hajnal sem pártolja a vizitdíjat, legfeljebb később lehetne róla szakmai vitát folytatni. Visi szerint a vizitdíjjal is az volt a baj, ami sok mindennel: nem magyarázta el senki az embereknek, hogy mi ez, mire lenne jó. Világosan kell kommunikálni az egészségügyről. Fontosnak tartották, hogy az orvosok után a szakdolgozók és a gazdasági-műszaki személyzet bérét is megemeljék. Komáromi szeretné hazacsábítani a külföldre vándorolt szakembereket, akiket nem pusztán a pénz motivál. Helyén hagynák a turul szobrot Külön vitablokkot szenteltek a turul szobornak, ami elvileg a második világháború XII. kerületi áldozatainak állít emléket, szinte pontosan ott, ahol a turul-szimbólumot előszeretettel használó nyilas pártszolgálatosok lemészárolták honfitársaikat. Mint kiderült, több nyilas gyilkos neve felkerült a szoborra, köztük a kerület fideszes polgármesterének, Pokorni Zoltánnak a nagyapjáé. (A szobor történetéről Ács Dániel, a 444 munkatársa készített dokumentumfilmet "A gyilkosok emlékműve" címmel.
A Hegyvidék Önkormányzat közzétette a 2. világháború XII. kerületi áldozatainak emlékére kiírt szoborpályázat eredményét. Mint emlékezetes, a XII. kerület önkormányzata pályázatot írt ki a II. világháború áldozatait megörökítő emlékműre, miután a korábban ilyen célból felállított turulszobor (és az áldozatok nevei közé becsempészett háborús bűnösök) sokakban visszatetszést keltettek. A szoborról a stábja filmet forgatott "A gyilkosok emlékműve" címmel. A kerület hivatalos lapja, a Hegyvidék tudósít a pályázat eredményéről. "A Hegyvidék Önkormányzat a közelmúltban pályázatot írt ki azzal a céllal, hogy emléket állítson a második világháború XII. kerületi civil és katonai áldozatainak. A pályázati kiírás előírta, hogy a pályamű olyan absztrakciót valósítson meg, ami tágabb értelemben képviseli az érintetteket, befogadó legyen, amiben mindenki magára ismerhet vallásától, nemzetiségétől, társadalmi hovatartozásától függetlenül. A pályázat országos, nyilvános, egyfordulós, jeligés volt, és a munkájukat hivatásszerűen végző szobrászok pályaműveit várta az önkormányzat.
Elvetették a hóágyúzott sípályáról szóló elképzelést, Hajnal szerint ez környezeti károkat okozna, Visi pedig azt mondta: az egész zsákutca, hiszen évek óta nincs tartósan nulla fok alatt a hőmérséklet. Szerinte csapadékhiány esetén lenne értelme, de nem ez a helyzet, még ha érti is a nosztalgiát, ami motiválja a beruházást. Az ÚVNP jelöltje bírálta az új Millenárist is, ami közel 17 milliárd forintba került, pedig a lakók örültek volna egy egyszerű parknak is, fákkal, madárcsicsergéssel. Gulyás Márton megkérdezte, mi a garancia arra, hogy ha hatalomra kerülnek, nem az ő klientúrájuk fogja nyerni ezeket a beruházásokat. Visi pártalapon szervezett korrupcióellenes ügyészségről beszélt, ahová a Fidesz is delegálna embereket, Hajnal szerint viszont a pártoknak ehhez semmi közük, ilyen testületben szakemberekre van szükség. Ezután hosszan vitatkoztak az egészségügyről, ami Komárominak különösen otthonos terep volt. Sok mindenben egyetértettek, de itt már jobban kidomborodtak az ellentétek.
A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne. "Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait" – jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek. Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak – állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére. A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: "gyilkosok", "megszállók" és "Ukrajna szabadsága", valamint tele ragasztották Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló plakátokkal is.
A holokauszt, héberül a soa vagy soá, a náci Németország és szövetségesei által a második világháború végrehajtott és irányított népirtás, amelynek több millió európai, zsidó származású ember esett áldozatul. 1941 és 1945 között a királyi Magyarország területéről több mint 400 000, a mai ország területről 200 000 magyar zsidó áldozata volt a holokausztnak. [1] A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Iskolánkban hagyomány, hogy évről évre megemlékezünk a második világháború során történt borzalmas eseményekről. A pandémia miatt ezúttal ez sajnos csak online formában lehetséges. Az általunk javasolt két film, személyes történetek alapján mutatja be a holocaust borzalmait. Egyiket megtekintve emlékezzünk az áldozatokra! Nem tűntem el – Richter Gedeon története /63 perc/ Richter Gedeon 1872-ben született a Heves megyei Ecséden. Árvaként testvéreivel együtt a nagyszülei nevelték fel Gyöngyösön. Alig 30 év múlva megalapította Magyarország első modern gyógyszeripari vállalatát és nevét néhány évvel később már a világ közel száz országában ismerték.
Hogy mikor hallottam ezt először ilyen élesen felvetni? Fel tudom idézni, és jól emlékszem, mennyire megdöbbentett. Miután felvettek a Színművészeti színházrendező szakára, egy kedves idős hölgy, néhai nagymamám barátnője rákérdezett az egyik tanáromra: Mondd, Gábor, az egy zsidó? A hölgy tényleg a régi, keresztény úriosztályt képviselte, a férje katonatiszt volt, "ludovikás". Ledöbbentem, hogy valakit egy tanárommal kapcsolatban éppen ez érdekelhet – mondta ennek kapcsán Zoltán Gábor. • A könyveiben úgy hivatkozik magára, mint aki korábban a nemzeti táborhoz tartozott. Volt valamilyen váltás az életében? • Hogyan lett egy olyan népszerű fiatal papból, mint amilyen Kun páter volt, embertelen gyilkos? • Miért akarta távol tartani magától a XII. kerületi vérengzések történetét? A teljes interjút a Magyar Hang június 25-én megjelent 2021/26. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!