MTI | 2021. 08. 06 16:22 Fotó: East-West Gate Három ütemben, akár további háromszáz hektárral is bővülhet a jelenleg 145 hektáros fényeslitkei ipari park, erre mintegy húszmilliárd forintot fordít a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója a felső-szabolcsi községben. Tálosi János az önkormányzat és a beruházó erről szóló megállapodásának aláírását követően elmondta, a társaság a települési és szabályozási terv módosításának jóváhagyása után elindítja az első száz hektár fejlesztését, és az igényeknek megfelelően további 100-100 hektárt szeretnének az immár ipari és technológiai parknak nevezett létesítmény területébe bevonni. Felidézte, a jelenlegi parkban 85 hektáron épül az East-West Gate (EWG) intermodális vasúti logisztikai terminál is, amely a tervek szerint 2022 első negyedévében üzembe áll. Építtetője az elképzelések szerint a park bővítése során a teljes területen kialakítja az infrastruktúrát, akár bérbe adással vagy épületek építésével vonzhatja be a parkba a potenciális befektetőket.
A beruházás nagyságának érzékeltetésére elmondta, hogy a debreceni BMW-gyár négyszáz hektárt foglal el, e beruházás révén viszont ennél nagyobb, mintegy kétmillió négyzetméter építhető majd be. A parkban bármilyen üzemet, raktárat vagy szolgáltatást létrehozhatnak a betelepülni kívánó befektetők és vállalkozások. A vezérigazgató jelezte: az ipari park fejlesztésének pénzügyi fedezete biztosított, a beruházás a terület megvásárlásától a közművek teljes kiépítéséig körülbelül 20 milliárd forintba kerül. Az eseményen Seszták Miklós kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a 145 hektáros fényeslitkei ipari park alapkövét még 2009-ben tették le, a 85 százalékban elkészült ipari területre azonban az EWG beruházásáig nem érkezett nagyobb beruházó. Seszták Miklós kiemelte: a kormány döntött a Vásárosnaménytól Záhonyig tervezett M34-es autópálya kivitelezési munkálatainak előkészítéséről, azaz a gyorsforgalmi út záros határidőn, két-három éven belül elkészülhet.
Három ütemben, akár további háromszáz hektárral is bővülhet a jelenleg 145 hektáros fényeslitkei ipari park, erre mintegy húszmilliárd forintot fordít a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. – közölte a társaság vezérigazgatója pénteken a felső-szabolcsi községben. Tálosi János az önkormányzat és a beruházó erről szóló megállapodásának aláírását követően elmondta, a társaság a települési és szabályozási terv módosításának jóváhagyása után elindítja az első száz hektár fejlesztését, és az igényeknek megfelelően további 100-100 hektárt szeretnének az immár ipari és technológiai parknak nevezett létesítmény területébe bevonni. Felidézte, a jelenlegi parkban 85 hektáron épül az East-West Gate (EWG) intermodális vasúti logisztikai terminál is, amely a tervek szerint 2022 első negyedévében üzembe áll. Építtetője az elképzelések szerint a park bővítése során a teljes területen kialakítja az infrastruktúrát, akár bérbe adással vagy épületek építésével vonzhatja be a parkba a potenciális befektetőket.
A teljes termelői infrastruktúra kiépítése mellett 4100 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot is létrehoznak, valamint kisvállalkozások befogadására úgynevezett inkubátorházat építenek, szolgáltató létesítményekkel. Nagykállóban a budapesti Három Cserje Ingatlanforgalmazó Kft. épít mintegy egymilliárd forintos költségből 26 hektáros ipari parkot. A területen 27-30 telekrészt alakítanak ki gyárak, kisebb üzemek, valamint logisztikai és szolgáltatási létesítmények létrehozásához a jelentkező befektetőknek. A negyedik szabolcsi ipari park építése a tavasszal kezdődik Rakamazon, 600 millió forintos költséggel. MTI/Magyar Nemzet
Szintén ezt az alapot terheli a Nyíregyházi Ipari Park bővítésének 15 milliárdos tétele. Az egyéb támogatások közül jelentős a Záhony széles állomáson és a Fényeslitke Déli rendező állomáson szükséges, összesen 2 970 méter széles- és 4 618 méter normál nyomtávú vágányfejlesztés, amelyre - a kiegészítő munkákkal együtt - 12, 4 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány, szintén a Gazdaság-újraindítási Alapból. Ugyan ez a forrása a kacsa- és libatartók állatjóléti támogatásának, amely 1, 9 milliárd forintot tesz ki.
Fejlődő infrastruktúra Seszták Miklós kiemelte: a kormány döntött a Vásárosnaménytól Záhonyig tervezett M34-es autópálya kivitelezési munkálatainak előkészítéséről, azaz a gyorsforgalmi út "záros határidőn, két-három éven belül" elkészülhet. A fejlesztéssel érintett háromszáz hektáros terület már korábban, a 2010-es települési szabályozási tervben "tartalékként" volt feltüntetve, ezt a területet egyébként a korábban a Fényeslitke határában létrehozni kívánt, de meg nem valósult acélhengermű beruházóinak is rendelkezésre állt - mondta a tájékoztatón Mártha Mihály Tibor, a település polgármestere. A magyar-ukrán határ közelében, 30 milliárd forintos magánberuházásból épülő intermodális vasúti terminál Európa legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye lesz, amely évente akár egymillió darab, húszlábas konténert tud majd kezelni.
01. 25. Nyugdíjas adószámos magánszemély tervezésidíj-bevételének adózása {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ha az adószámos magánszemély nem ad költségnyilatkozatot, akkor a kifizető a 10% költséghányad figyelembevételével állapítja meg a jövedelmet. A kifizető feladata először tehát az, hogy a bevétel és a költségnyilatkozat alapján megállapítsa, hogy keletkezett-e biztosítási jogviszony és aszerint vonja le az adót és a járulékokat. 1. Amennyiben a bevétel és a költségek különbözete nem éri el a minimálbér 30%-át, (illetve napokra lebontva annak 30-ad részét) nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ekkor a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonnia és 27% egészségügyi hozzájárulást kell befizetnie. A számítás alapja tehát mindkét esetben a megállapított jövedelem. 2. Amennyiben a bevétel és a költségek különbözete eléri a minimálbér 30%-át, biztosítási jogviszony keletkezik. Ekkor a 15% személyi jövedelemadón kívül 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot is kell vonni, valamit be kell fizetni a 27% szociális hozzájárulást és a 1, 5% szakképzési hozzájárulást. E két utóbbi tétel már a kifizetőt terheli, nem az adószámos magánszemélytől kell levonni.
Viszonylag ritka, de figyeljünk oda arra az esetre is, ha a megrendelő egy másik magánszemély. 1. Ha nem keletkezik biztosítási jogviszony, a számla befogadó a végösszeget teljes egészében kifizeti és az adószámos magánszemélynek lesz a feladata, hogy negyedévente a 15% személyi jövedelemadót és a 27% egészségügyi hozzájárulást befizesse. Ekkor a 27% eho költségként elszámolható. 2. Ha biztosítási jogviszony keletkezik, a megrendelő magánszemély foglalkoztatóvá válik, adószámot kell kiváltania és ugyanúgy kell eljárnia, mintha vállalkozóként fizette volna ki az ellenértéket. Hasznosnak találta ezt a bejegyzést? Iratkozzon fel hírlevelünkre, és olvassa el 13 + 1 ingyenes adótippünket!
Az adóelőleget ilyenkor negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Nem kell azonban adóelőleget fizetni akkor, ha az adóköteles jövedelem olyan külföldi államból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől származik, az adóelőleget, fő szabály szerint, a kifizetőnek kell megállapítani és levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg. A kifizetőnek tehát – az szja-előleg levonásához és a szocho-kötelezettség teljesítéséhez – tisztában kell lennie azzal, hogy a kifizetést adószámos magánszemélynek vagy egyéni vállalkozónak teljesíti. Ha a kifizetés nem a jogszabályi előírások alapján történt, az elmaradt kötelezettségek az önellenőrzés szabályai szerint rendezhetők a szankciók megfizetésével. A kifizetőnek a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie, értesítenie kell a magánszemélyt, továbbá az szja-törvény szerint 15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV-nak az adóazonosító szám feltüntetésével a "Bejelentés az adó- és járulékkülönbözet elszámolásáról" elnevezésű AJK jelű nyomtatványon az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról.
A szabályszerű adóelőleg-nyilatkozat és a valós adatok feltüntetése nemcsak a kifizető, hanem a magánszemély érdeke is. Ha ugyanis a nyilatkozaton feltüntetett költség több mint 5 százalékkal meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a magánszemélynek a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóbevallásában feltüntetni és személyi jövedelemadóként megfizetni. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot kell bevallania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetnie. A témában a NAV honlapján a következő információk érhetők el: Az Önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása című 2. számú információs füzet, A szociális hozzájárulási adó című 49. számú információs füzet, az Önellenőrzés című 23. számú információs füzet, az adóelőleg-nyilatkozatokhoz javasolt nyomtatványminták (), valamint a kedvezmények igénybevételéhez szükséges adóelőleg-nyilatkozatok elkészítését segítő alkalmazás.