Társadalmi szervezet A parasztok, kézművesek és kereskedők létrehozásával megjelent a "burzsoázia" kifejezés, amely egy új társadalmi osztályból állt, amely fokozatosan meghosszabbított gazdagságot hozott létre, amíg meg nem szerezte a hatalmat, hanem a kereskedelem és nem a kereskedelem révén. a föld birtokában. Középkori város (kialakulásuk (kereskedelmi útvonalak mentén (vízi utak ()…. A burzsoá vágyait összefoglalták annak érdekében, hogy rendet hozzanak létre a városban és a kormányzati formában, annak érdekében, hogy megszabaduljanak a feudális uraktól, hogy szabad akaratuk legyen utazni, tárgyalni és kereskedni, megszerzeni vagy örökölni. és válassza ki, ki feleségül jön. Hasonlóképpen, a feudalizmus társadalmi rendszerként, a század kulturális, társadalmi és gazdasági átalakulásának eredménye. Ennek a modellnek a jellemzői a munkaerő kizsákmányolása, a természeti gazdaságnak a kereskedelmi gazdaságba való átalakulása, a rabszolgaság jelenléte, a társadalmi osztályok (feudális és paraszti), a kézműves és kereskedelmi központok, valamint a politikai megosztottság megosztása.. Másrészt az uralkodók voltak.
A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságos területté vált, elkülönült a vidéktől (utóbbit jelezte a városfal is). Középkori város jellemzői és részei / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. A királyok a városi kiváltságok nyújtásával próbálták megszerezni a polgárok( támogatását, a királyi hatalom támaszát látták meg a városokban. Emellett privilégiumokkal a gazdaság fejlődését is biztosították. Városi kiváltságok (király adta), - szabad bíróválasztás és bíráskodás, - saját közigazgatás, - saját adószedés, - vásártartás és vámmentesség joga, – árumegállító jog, – saját véderő és fallal való védekezés joga, – saját plébános. A városok lakói: Patriciusok -város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek, iparosok. Plebejusok: a városi társadalom nagyobbik része, Plebs( -polgárjoga nincs alkalmi munkából élnek), a városokba áramló jobbágyakból, napszámosok, -polgárok( aki egy napot v egy évet eltölt a városban) Céhes ipar: Az iparűző városi lakosság döntő része céhek tagja volt.
Ezek, a feudális urak hatalmának csökkentésére irányuló szándékkal, "kiváltsági betűket" kaptak, a "franchise" vagy "fueros" néven is ismertek a burzsoázoknak.. Ezek dokumentálják a szabadságokat és felszabadították a feudális alávetést a burzsoáznak, aki cserébe és a városgal együtt fizetett adót a királynak. alkatrészek A középkori városok fő környezeti jellemzői a kikötők és a kereskedelmi területek közelsége, nagy gazdasági funkciójuk miatt. Ezen jellemző mellett a legtöbb európai országban a középkori városok jellemzői mindig hasonlóak voltak, annyira, hogy egy mintát alakítottak ki: - Ezek nehéz hozzáférési területeken helyezkedtek el. Főként a középkori városokat dombok, szigetek vagy folyók közelében helyezték el, hogy ellenségeiket megakadályozzák. - Nagy falak veszik körül. Magyar történelmi térképtár | Sulinet Tudásbázis. A cél a védelem és a védelem volt, hiszen a belépési ajtókon a bevitt áruk adót terhelték. Megnyitó és záró ütemtervük volt. - Szabad utak utcái. A közutak keskeny sikátorok voltak, amelyek összekapcsolták a város központját a belépési és kilépési pontokkal.
A biztonságra vágyó kereskedők a világi uradalmak várai t szintén keresték. Amikor a régi falak közötti terület már szűknek bizonyult, a kereskedők a falakon kívülre költöztek, s létrehozták a szintén fallal körülvett külvárost. Volt, hogy a kereskedők nem találtak a közelben püspöki székhelyet vagy más várat. Ilyenkor gyakran építettek kereskedőtelep et, útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén. Vagyis azokon a helyeken, ahol az átmenő forgalom különösen élénk volt. A középkori város és lakói : A kereskedők a megerősített helyeket kezdetben csak átmeneti szálláshelyül használták. Tömegesen érkeztek viszont olyanok is, akik állandó lakhelyet kerestek a falak mögött. Ezek a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek, és mint a kereskedők alkalmazottai-elárusítók és raktárosok- tarthatták fenn magukat. Ez az életforma-amely kevesebb kötöttséggel járt, és a földművelésnél könnyebb munkát jelentett-hamarosan a jobbágyok at is megkísértette.
Sorszám Név Cím Státusz 001 Szent László Általános Művelődési Központ 6500 Baja, Katona József utca 3. (hrsz: '641/7') Aktív 003 Szent László Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6500 Baja, Szent Imre tér 3. 010 DVCS gyakorlati oktató bázis 6500 Baja, hrsz Hrsz: 5684/4 002 Szent László Általános Művelődési Központ Óvodája 6500 Baja, Vöröskereszt tér 1/b. 007 Szent László ÁMK Lukin László Ének-Zenei Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 6500 Baja, Táncsics M. utca 12 008 6500 Baja, Táncsics M. utca 8. 009 7815 Harkány, Arany J. utca 16. 004 Szent László Általános Művelődési Központ Gimnáziuma 6500 Baja, Katona József 3. Megszűnt 005 Szent László Általános Művelődési Központ Szakközépiskolája 006 Szent László Általános Művelődési Központ Kollégiuma 6500 Baja, katona József 3. Megszűnt
Elérhetőségek Szent László Általános Művelődési Központ Lukin László Ének-zenei Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája Baja, Táncsics M. u. 12. Intézményegység-vezető Gőbl Zoltánné Fazekas Anna Tel: +36 79 322 816 Iskolatitkár Balázs – Felker Judit Tel: +36 70 332 12 37 Email: A honlapot készítette és üzemelteti: Szilágyi Virgil
Elérhetőségünk: 6500, Baja Katona J. u. 3. Tel. :79/523-770, Fax. : 79/523-783 Copyright © 2011. All Rights Reserved.
jelmondatának szellemében az egységes nevelési célok megvalósításához legjobbnak tekintjük a nyolc éves képzési formát. E hosszabb időszak - a gyermek fejlődését figyelembe véve - biztosítja a képességfejlesztés és tehetséggondozás folyamatosságát, amely egyben lehetőséget biztosít a mélyebb és megalapozottabb személyiségformálásra is. Megtartottuk a hagyományos tantárgyi elnevezéseket, műveltségi anyagukhoz a katolikus kerettanterv tantárgyainak és modulterületeinek tananyagát csoportosítottuk. Gimnáziumunk követelményrendszere a katolikus kerettantervben megfogalmazotthoz képest átlagosan 30%-kal több ismeret elsajátítását írja elő. Ezek elsősorban olyan elméleti ismereteket biztosítanak, amelyek tanulóink továbbtanulási esélyeit növelik például magyar, történelem, idegen nyelv, matematika és informatika tantárgyakból. A helyi tanterv alapján az 5. évfolyamtól az informatikát és az idegen nyelvet, a 7. évfolyamtól a matematikát csoportbontásban tanítjuk. 10. évfolyamtól humán-reál bontásban a választott tantárgyakat emelt szinten oktatjuk.