Mljet Közigazgatás Ország Horvátország Megye Dubrovnik-Neretva megye Község Mljet Székhely Babino Polje Legnagyobb település Babino Polje Népesség Teljes népesség 1088 fő (2011) +/- Babino Polje népessége 270 fő (2011) [1] +/- Népcsoportok horvátok (98%) Földrajzi adatok Fekvése Adriai-tenger Terület 98, 01 km² Hosszúság 37 km Szélesség 3, 2 km Tengerszint feletti magasság 514 m Legmagasabb pont Veliki grad (514 m) Időzóna CET ( UTC +1) Elhelyezkedése Mljet Pozíció Horvátország térképén é. sz. 42° 44′ 49″, k. h. 17° 31′ 51″ Koordináták: é. 17° 31′ 51″ Mljet weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Mljet témájú médiaállományokat. Mljet ( olaszul Meleda, magyarul: Mlyet [2]) egy Horvátországhoz tartozó, majd' 100 km²-es, hosszúkás sziget, az Adria nyolcadik legnagyobb szigete Dalmáciában. Önálló község ( járás). Domborzata [ szerkesztés] Mljet a dús, vad és eleven természet szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park.
Mljet legnagyobb települése a 335 lakosú Babino Polje, a legtöbb látogató a tengerparti településekre érkezik: a legnépszerűbbek Pomena, Polace, Sobra, és Saplunara. Mljet Nemzeti Park A nemzeti park, két tavával (Veliko Jezero és Malo Jezero), melyeket a tengerrel egy keskeny csatorna köti össze, Mljet legszebb része. A nagyobb tó, a Veliko Jezero 145 ha területű, legnagyobb mélysége 46 m, míg a kisebb, a Malo Jezero 24 hektáros, és akár 29 m mély. A Veliko Jezero tó közepén egy kis szigetecske, a Sv Marija található, ahol egy 12. századi bencés kolostor áll; ma étterem működik benne. A Nemzeti Park Pomane, és Polace településéről érhető el.
Horvátország legzöldebb szigeteként számon tartott Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön. Szűz Mária kolostor Mljet szigetén Forrás: Szerző: Andres rus A nemzeti park madártávlatból Forrás: Szerző: Patrick Rouzet A nagyobbik tó Forrás: Szerző: Neoneo13 Az ókorban, Róma idejében számüzetési hely volt, majd görög fennhatóság alá került. A legenda szerint itt szenvedett hajótörést Szent Pál apostol a Rómába tartó útja során. A Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított, 100 km²-es szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet. A nemzeti park madártávlatból Forrás: Szerző: Patrick Rouzet Kép forrása Kettős tórendszer A sziget észak-nyugati részén található gazdag vegetációjú nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer - benne egy apró szigeten álló egykori Benedeik-rendi kolostorral.
Az alagút mentén számos halászhajó van kikötve. Az alacsony boltozata miatt csak nyugodt időben lehet a tengerre kihajózni, és ugyanez vonatkozik a barlang tenger felől történő, a turisták számára szervezett haókirándulásokra is. A legenda szerint a tenger az Ogügié szigetére dobta Odüsszeuszt. Ott a szépség, a csend és a béke istennője- Kalifa- egy barlangban hét évig tartotta fogva. Úgy gondolják, hogy Ogügié valójában a Mljet-sziget és ezért nevezik a sziget déli partján, Babin Polje közelében található barlangot Odüsszeusz-barlangnak. A barlang a fényképezés szerelmeseinek is kedvenc helye. Mljet látnivalói: A másik leghíresebb látnivalók közé tartozik a Nagy- és a Kis-tavak. A sós tavak rendszere egyszerűen lenyűgöző, egyedülálló geológiai és óceánföldrajzi jelenségek, nemcsak Horvátországban, hanem világviszonylatban is jelentősek. A Nagy -tó 145 hektár és 46 méter, a Kis-tó 24 hektár és 29 méter mély. A nyílt tengeri oldalról, egy alig látható szoroson (Soline-csatorna) keresztül húzódik be a tenger a szigetre, először a Nagy, majd egy még keskenyebb csatornán keresztül a Kis-tavakat létrehozva.
Fedezze fel Horvátországot, merítsen ihletet, és találjon érdekes úti célokat közösségi hálózatainkon – Instagram, Facebook, Twitter és YouTube
Elkészítése: A káposztát gyaluljuk, vagy apróra vágjuk, majd besózzuk. A hagymát félkarikára vágjuk, és azt is megsózzuk. 10 perc állás után a hagymát kevés olajon pároljuk, és rövid idő után hozzáadjuk a káposztát, egész köményt, a bort, borsot, cukrot, vagy szorbitot. Fedő alatt pároljuk, miközben az almát csíkokra vágjuk. Párolt lilakáposzta almával | Nosalty. Ne feledkezzünk meg a káposzta időnkénti megkavarásáról! Mikor a káposzta kicsit megpuhul, picit barnul, hozzáadjuk az almát, kevés borecetet, és a zöld fűszereket is. Ne felejtsük megkóstolni, és ha kell ízesíteni. Még 10 perc párolás után tálalhatjuk.
Leírás Az almát kimagozzuk és kockára vágjuk, a káposztát leszeleteljük. Az olajon megdinszteljük a káposztát és ha félig puha, akkor hozzáadjuk az almakockákat és az almalevet. Fűszerezzük és fedő alatt, készre pároljuk.
Ha unod a hagyományos köreteket, párolj káposztát. Sokkal finomabb lesz, ha kicsit felturbózod gyümölcsökkel, fűszerekkel. Ha Kard Éva receptje szerint jársz el, átveszi a mézzel karamellizált hagyma, a fehérbor és az alma ízét. Érdemes birsalmával is elkészíteni. A káposztát vágd vékonyra, majd szórd meg sóval. Keverd alaposan össze, és hagyd egy kicsit állni, hogy levet engedjen. A vöröshagymát aprítsd fel. A birsalmát hámozd meg, majd egy nagyobb lyukú reszelőn reszeld le. Egy edényben hevítsd fel az olajat, add hozzá a vöröshagymát, és kezdd el párolni. Pár perc után csorgasd hozzá a mézet, és karamellizáld, azaz pirítsd aranybarnára. Ezután nyomkodd ki a káposztát, majd rakd a mézes hagymához. Keverd alaposan össze, és dobd hozzá a lereszelt birsalmát is. Ízlés szerint szórd meg köménymaggal, cukorral, és tedd bele a babérlevelet. Öntsd fel borral, keverd jól össze, majd lefedve, alacsony hőmérsékleten párold puhára körülbelül 40-45 perc alatt. Közben többször keverd meg, ha szükséges még ízesíts utána.