Lepke vagy pillangó? – I N S E C T U M Insectum magazin Vajon ugyanaz-e a kettő, vagy lehet valami eltérés? Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a két szó egymás szinonimája, s nincs köztük semmi különbség. Pedig ez nem igaz! Néhány szó a lepkékről A lepkék lehetnek éjszakai vagy nappali életmódot folytatók. Fő táplálékuk a növényi nedvek (gyümölcsök nedvei), a virágpor vagy éppen a szerves anyagok. Mit eszik egy éjjeli lepke?. Szájszervük egészen speciális, amelynek a legfontosabb és egyben legspecifikusabb eleme a pödörnyelv. Ez a testéhez képest az egyik leghosszabb az állatok között. Itt kell megemlíteni, hogy vannak olyan éjszakai lepkék (pl. Pávaszemek), amelyeknek nincs szájszervük, így nem is táplálkoznak. Ezek a fajok amikor a bábból kikelnek, akkor 7-10 napig élnek. A lepkék fejen található két csáp felépítése változatos. A csápok lehetnek bunkóban végződők, míg az éjjeli fajok csápja lehet cérnaszerűen fonalas, vagy bozontosan fésűs. Nézzük meg, hogy mi a különbség a lepke és a pillangó szavak között!
Elsősorban alföldi élőhelyeinek megszűnése veszélyezteti, az intenzív erdőgazdálkodás a tatárjuhart (Acer tataricum) ún. gyomfaként kezeli, emiatt ültetése visszaszorult, az erdőszegélyekben természetesen felnövő újulatot pedig a tisztítások során kiszelektálják. Rovar lepkék - fénykép és a fajok leírása. A faj fennmaradását a helytelen erdőgazdasági tevékenységek (tájidegen fafajjal történő erdőfelújítás, felújítás nélküli tarvágás) veszélyeztetik. Az élőhelyek védelme tehát nem lehetséges az erdőgazdálkodóval való együttműködés nélkül. Így az erdősítések során növelni kellene a juharok, elsősorban a tatárjuhar (Acer tataricum) arányát az erdőszegélyekben, illetve meg kellene hagyni a tatárjuhar újulatot olyan erdősítésekben, ahol a fennmaradó célállomány növekedését negatívan nem befolyásolja. A mecseki fennmaradását leginkább az intenzív turizmus, és hegység déli oldalának (Tubes-Misina-Tettye tömb) felgyorsult beépítése veszélyezteti. Ezenkívül területi védelme (nemzeti park-tájvédelmi körzet) csak részben megoldott, de az Északi-középhegység déli, hegylábi részein élő erős populációk ide tartoznak, de lelőhelyeinek nagy része védett területeken kívül esik.
Sorozatunk három védett terület fajainak és élőhelyeinek megismertetéséhez járul hozzá. A bemutatott felmérések a védett fajok állományainak felbecslését és potenciális élőhelyeinek feltérképezését célozták, ami a területek kezelési tervének elkészítéséhez volt szükséges. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők honlapunkon, hozzászólásokat, javaslatokat a címre várunk. Lepkegaléria. Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga
Legegyszerűbb módszer, ha felkapcsolunk egy olyan villanyt, ami megvilágítja a ház egyik külső falfelületét. Ha türelmesen várakozunk, hamarosan megjelennek az első lepkék. Továbbfejlesztett változat: ha van kerti szárítókötél, akasszunk ki rá nagyméretű, fehér lepedőket és ezeket világítsuk meg. (A szomszédot pedig tájékoztassuk tevékenységünk okáról, mielőtt tárcsázná a diliház telefonszámát. ) Egy profibb fénycsapda, amit elvileg akár magára is hagyhatunk: lepedőből sátorszerű alakzatot készítünk. A sátor csúcsán egy (szűk szájú) üveg van, ebbe esnek bele a lepkék. Ezt nem próbáltam, de állítólag ez történik: a lepke rárepül a megvilágított lepedőre, majd automatikusan elkezd felfelé mászni rajta, és beleesik az üvegbe, ahonnan reményeink szerint nem fog kiszabadulni. Hát.. vele próbálkozni. 3. Illatcsapda Az illatok szintén vonzzák a lepkéket. módszer: sörbe vagy cukros vízbe mártott szivacsokat akasszunk ki a kertbe! A lepkék imádják szívogatni ezeket a nedveket, így a szivacsokról könnyen begyűjthetjük őket.
A Wikimédia Commons tartalmaz Halálfejes lepke témájú médiaállományokat és Halálfejes lepke témájú kategóriát. A halálfejes lepke (Acherontia atropos) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj. Előfordulása [ szerkesztés] A halálfejes lepke Afrikától északra a Shetland-szigetekig, nyugaton az Azori-szigetekig és keleten Irán északi részéig fordul elő. Vándorlása során átrepül az Alpokon. A modern mezőgazdálkodás veszélyezteti a fajt. Megjelenése [ szerkesztés] A halálfejes lepke felülről és alulról A halálfejes lepke szárnyfesztávolsága 12, 5 centiméter. A lepke teste nagy és erős, hátsó része szőrös és lekerekített. A hím kisebb a nősténynél, ettől eltekintve hasonlóak. A lábakon jól kivehető karmok biztos fogódzást nyújtanak a leveleken. Az elülső szárny feketén erezett és barna; okkersárgás, fénylő foltok és szalagok tarkítják. Sárga hátsó szárnya feketén csíkozott. Potroha szintén sárga- fekete csíkos.
Nem fog azonnal repülni, szárnyai nagyon törékenyek és szárazak. Egy idő után a szükséges mennyiségű nedvesség jut el hozzájuk, a pillangó képes lesz repülni a verseny folytatására. élőhelyek Az elterjedési terület nagyon kiterjedt, a lepkék szinte az egész földön jól érzik magukat. Nem lesznek képesek növekedni és fejlődni hideg éghajlaton. Számukra a hőmérséklet és a magas páratartalom fontos mutatók. A legszebb és legnagyobb képviselők a trópusokon élnek, vannak óriási méretű példányok. Szélességi területeinken is nagyon sok lepkék vannak, ezek többségét kártevőknek tekintik. Érdekes! A mezõk legrosszabb kártevõje a réti lepkék; a rovarok magas koncentrációja a mezõkön számos növény termése jelentős csökkenését eredményezi. Harcolni kell a Bitobaxicillin, a Fufanon, a Karbofos használatával. A háztartási parcellákon a hernyókat kézzel gyűjtik, és vonzzák a természetes ellenségeket. Mi veszélyes az emberre A felnőttek kizárólag virág nektárral táplálkoznak, ugyanaz az étrend a nagy lepkéknél.
A potrohban helyezkednek el az emésztő és az ivarszervek. Az éjjeli lepkék csápjai fonalszerűek vagy fésűsek. A csáp végén nincsenek bunkók. Az éjjeli korlátozott látás miatt a fésűs csápok igen kifinomult szaglást tesznek lehetővé. Így a fésűs csáppal rendelkező hímek, akár 3-4 km távolságból is megérzik a nőstény szagát. A természet élő ékköveinek nevezik őket világszerte. Az előrelátó ember tudja, hogy óvni, védeni kell a természet értékeit. A környezet megóvásáért is a benne élő ember a felelős! Erről így ír Devecseri Gábor: Kit ezüstlő köréből Kihajított az ég, Ember vigyázz a Földön, Úgy élj, hogy KÁRT NE TÉGY! Nyitva tartás: Május 1-től szeptember 30-ig, naponta: 1500-1900 óráig. Csoportoknak előjegyzés esetén más időpontokban is kinyitunk. Telefon:(49) 334-058 Mobil:(20) 442-42-48
Bizony, nem túlzás azt állítani, hogy Kutná Hora a kontinens egyik pénzügyi központja volt: abban az időben az Európában forgalomban lévő ezüst egyharmada innen származott. A dicső múltra büszke helyiek a minden év júniusában megtartott Királyi Ezüstfesztivállal IV. Vencel királyra emlékeznek, akinek uralkodása alatt élte a város a virágkorát. Gyerekmunka Fotó: trabantos/Shutterstock Az Ezüstmúzeumban nemcsak a kiállított tárgyakat lehet megtekinteni, hanem mi magunk is alászállhatunk a mélybe, hogy megnézzünk egy igazi középkori ezüstbányát. A tárna sötét és szűk, de kellemesen félelmetes is – mindenképpen különleges élmény. Az eredeti ezüstbánya tárnáiban kb. 250 métert tehetünk meg, miközben megismerhetjük azt a folyamatot, melynek során az ezüstércből ezüstérme lesz. Kutna hora csontkápolna v. Az ezüstbányát 1625-ben zárták be, aminek oka egyrészt az volt, hogy a készletek kimerülésével drágább lett a kitermelés, ugyanis egyre mélyebbről kellett felhozni az ezüstércet, másrészt Amerika felfedezését követően rengeteg olcsó nemesfém áramlott Európába.
Forrás: MTI Fotó: Bohemian Magic Magyar Kurír
Ezután elsétálunk az Óvárosba, ahol megnézzük a híres Orlojt, valamint az Óváros teret. nap: Karlovy Vary-Prága Reggeli után fakultatív kirándulás a Tepla folyó partján épült Karlovy Vary-ba, az egykori híres fürdővárosba, mely az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye, több, mint 300 gyógyvízforrása van. (Ár: 20 EUR/fő) Városnézésünket Prágában a nyüzsgő Károly-híd és környékének felfedezésével folytatjuk. Minibusz Prága – Kutná Hora. A vasút vagy a busz alternatívája. Foglaljon háztól-házig magán minibuszt. Mit nézzünk meg Osszárium – temetői kápolna a 14. század végéről, melyet J. Kutna hora csontkápolna 3. B. Santini épített újjá barokk stílusban. A kápolna belsejét a 16. század óta díszítő csontok, a szomszédos temetőből származnak. A Sedleci osszárium "Csont temploma" Kutná Hora belvárosán kívül található, ha vonattal érkezik, akkor Kutná Hora fő vasútállomásától gyalog 800 méterre lesz délre (felnőtt 50 CZK/ kedvezményes 30 CZK; nyitva tartás: reggel 8-tól este 6-ig áprilistól-szeptemberig, reggel 9-től délig és délután 1-től este 5-ig márciusban és októberben, reggel 9-től délig és délután 1-től délután 4-ig novembertől-februárig).
Adminisztrációs díj: 1 500 Ft/fő (irodában fizetendő). Egyágyas felár: 10 000 Ft/fő (vagy társítás). Helyszínen fizetendő városbelépési díj és idegenforgalmi adó: 300 CZK/fő. Belépők hozzávetőleges díjai: 400 CZK/fő (helyszínen fizetendő). Vacsora felár: 7 000 Ft/fő (2 vacsora). VOX készülék: 1 350 Ft/fő/3 nap (irodában fizetendő). 35 fő alatti létszám esetén 6 000 Ft/fő felár fizetendő, erről adott esetben indulás előtt kapsz értesítést. Amennyiben valamelyik időpontban az út bármilyen okból meghiúsul, a bónusz más időpontban is felhasználható. Az utazó köteles úti okmánya érvényességéről és a járványügyi előírásoknak megfelelő igazolásokról gondoskodni, bővebb információ: ITT Más kedvezménnyel nem összevonható. Csontkápolna | Hír.ma. Minél gyakrabban látogatsz el a cseh fővárosba, annál hívogatóbb, és annál több meglepetést tartogat. A Károly-híd szobrai és az Orloj apostolai mellett garantáltan találsz majd egy még felfedezetlen utcácskát a várnegyedben, egy újabb graffitit a John Lennon falon, és egy-egy csábító kocsmát, ahol kellemesen sörözgethettek.
A romantikus kastély és kert labirintusokkal díszített, ritka növényekben bővelkedik, és különleges építmények tarkítják. Halászbástya, pálmaház és minaret is található a birtokon. Óriási halastavak helyezkednek el a területen, rengeteg vízimadár élőhelye. Ezüstben fürdő cseh város. Egy szűk, egész napos programnak tökéletes, a hosszas séta után pedig csónakázva visszajuthatunk a kastélyig, a 20-30 percenként induló járatokkal. Kutná Hora Kutná Hora gazdag múltú városa Brno és Prága között fekszik. Jelentős műemlékekkel rendelkezik, legfontosabbak ezek közül a Szent Borbála katedrális, a Szent Jakab templom, és a kétségkívül leglátványosabb a Csontkápolna. Az eredeti nevén Mindenszentek kápolnájának minden berendezési tárgya és díszítőeleme emberi csontokból készült. A kápolna egy temető területén helyezkedik el, ahova elsősorban a huszita háborúk és a pestis áldozatait temették, a temető telítődése után helyezték a csontokat a kápolnába. Az épület legismertebb darabja a 8 méteres csillár, amely állítólag minden emberi csontot tartalmaz.