Sportos motorjai és vezetési élménye miatt érdemes a figyelemre az Alfa Romeo középkategóriása, amely lépcsőshátú és kombi karosszériával is kapható. A stílusos Alfa Romeo 156 utódjaként mutatkozott be 2005-ben az ItalDesign által tervezett 159-es modell, amely nem kevésbé látványos formát kapott, mint elődje. A megjelenésének központi eleme a fényszóró, amely oldalanként három lámpatestből áll, de nincs rajta bura, ahogyan az autók nagy részén megszokhattuk. Ez a megoldás kétségkívül stílusos, ugyanakkor egy kicsivel nehezebb tisztán tartani, bár ez legyen az autómosó baja! Alfa romeo 159 3.2 v6 teszt videos. A típuson 2008-ban hajtottak végre ráncfelvarrást, de ekkor a külseje nem változott, sok apróságon viszont javítottak. Milyen kényelmes? Igazi olasz az Alfa Romeo 159-es belső tere, hiszen igényes kárpitozással, felárért akár hurkás bőrülésekkel találkozunk, és a vezető üléspozíciója is sportos, a középkonzol műszerei például a vezető felé fordulnak. A térkínálat azonban nem túl tágas a középkategóriás konkurensekhez viszonyítva, ahhoz viszont elegendő, hogy kényelmesen utazzunk vele.
Totalcar értékelés - Alfa Romeo 159 Distinctive 1750 TBi - 2009 A motor, a váltó, a futómű szuper, a formától még három év után is eláll a lélegzet. Az Alfa 159, pláne ezzel a motorral az érzelmekre hat. De szűk, a rugózása az újrahangolás után sem igazán komfortos, a fogyasztása dugóban pedig brutális. Népítélet - Alfa Romeo 159
A kor szokásainak megfelelően az Alfa többnyire csak a működőképes alvázat készítette, a lemezruhákat a kor híres karosszériaépítő műhelyei szabták rá. A Touring vagy a Zagato felépítményes kocsik ma már gyűjtők féltve őrzött és méregdrága kincsei. A 6C 1750 ugyanis elképesztően sikeres versenykarriert futott be. Már elődje, a 6C 1500 is közeli rokona volt a GP futamokon sikeresen indított P2-es versenyautónak, ami nem csoda, hiszen mindkettőt a legendás Vittorio Jano tervezte. Miután a 6C 1500 kompresszoros változata nyert az 1928-as Mille Miglián, Jano úgy döntött, hogy az Alfa következő sportkocsija, az 1750-es motorja is feltöltős lesz. Kompresszorának köszönhetően pörgős és erős motorjával, könnyű és kicsi vázszerkezetével az 1750 Gran Sport és Super Sport a kor verhetetlen versenyautója lett. Ráadásul az 1929-es Mille Miglia igazolta, hogy kompresszoros motorral is lehet hosszú távon megbízható egy autó: a benevezett 26 darab 1750-esből 25 fejezte be a versenyt. Totalcar - Tesztek - Megvolt: Alfa Romeo 159 1750 TBi SW (2009). A következő év Nuvolari és Varzi legendás csatáját hozta az ezer mérföldes futamon, amelynek során Nuvolari éjszaka, a sötétben lopakodva, lekapcsolt lámpákkal előzte meg ellenfelé, és nyerte meg a versenyt.
Az 59-es sok szempontból felveszi a versenyt a prémium vetélytársakkal, a kategória egyik legjobb futóműve nagyon jól egyesíti a kényelmet a sportossággal. Ez azonban nem minden, így nagy szükség volt a közvetlen befecskendezéses motorválasztékra. Talán ezek azok a pontok, amelyek miatt az autó tavaly harmadik lett az Év Autója-választáson. Sajnos, a merev kaszni nehéz is, a tesztautó a 3, 2-es motorjával, összkerékhajtásával és csak átlagos váltójával sokkal kevésbé meggyőző, mint ahogy hinnénk. A motor 260 lóerejéből kevés érződik, csupán a gyönyörű hangjába lehet beleszeretni. Ha valaki sportlimuzinra vágyik, akkor nem ez lesz a megfelelő választás, inkább egy megfontolt gőzmozdony benyomását kelti. A fogyasztására is hatással van a nagy tömeg és a négykerékhajtás, városban nehéz 15 liter alá menni, hidegben rövid távokon a 25 sem lehetetlen. Totalcar - Tesztek - Teszt: Alfa Romeo 159 1750 TBi. És ehhez még hajtani sem kell. Ezek fényében nem lett nagy szerelmem, pedig alapjában véve nem rossz autó. Talán más motorral... (Janika) Az összkerékhajtásnak és a jó súlyelosztásnak köszönhetően a Q4-es Alfa közel semlegesen viselkedik a határhelyzetekben, végig kontrolálható marad még kikapcsolt menetstabilizálóval (az Alfánál VDC) is.
A 2. 2 JTS 185 lóerős négyhengerese sem tűnt igazán sportosnak, az 1. 9 JTS-ről pedig nemes egyszerűséggel azt állapította meg kollégánk, hogy "nem megy". A még gyengébb, 1, 8-as motor közelébe élő újságírót nem engedtek, az már tényleg maga lehet a négykerekű letargia. Még a 3, 2-es V6-os sem tépte fel az aszfaltot, mivel azt összkerékhajtással párosította az Alfa, ami a nagy súly mellett a másik teljesítményzabáló tényező. Aki olyan 159-est szeretett volna magának, ami tényleg erősnek érződik, kénytelen volt a dízelek közül válogatni. Aztán az Alfa tavaly szó szerint elkezdte reszelgetni a 159-est és hasonló problémákkal küzdő testvérmodelljeit, a Brerát és a Spidert. A könnyed fogyókúra eredményeként átlagban kicsit több mint 50 kilót dobtak le a nagy Alfák, és ezzel már két számjegyűre csökkent a túlsúlyuk a konkurenciához képest. Alfa romeo 159 3.2 v6 teszt convertible. Az igazi áttöréshez azonban lóerők kellettek volna. Fitt és friss benzines turbólóerők. Hát most megjöttek, mind a 200-an. Talán oldalról a legkevésbé egyedi, de azért a kilincs odacsap Az utolsó csavarig új fejlesztésű, 1742 köbcentiméteres turbómotor papíron nagyon ígéretes darab.
Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. forrás:
Táv: 18 kilométer. Szint: 1018 méter. Időtartam: 6–7 óra. 4. Dera-szurdok, Pilis Budapestről mintegy 30 kilométerre, Pilisszentkereszt és Csobánka között, a Dobogókőre vezető főúttól délnyugatra húzódik a Dera-patak festői szurdokvölgye. Természeti értékeit geológiai-botanikai tanösvény mutatja be. A magas sziklafalakkal szegélyezett turistautat – amely végig a patak mellett húzódik – nyiladékok és meghökkentő formájú sziklák kísérik. A közlekedést fahidak könnyítik meg. A patakmederben nyáron általában alig csörgedezik víz, sokszor teljesen kiszárad, és a vízfolyás mészkőkarsztos üregeiben búvópatakként folytatja útját. Paris patak völgye movie. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Tavaszi hóolvadáskor és esőzések idején viszont látványos zuhatagokat hoz létre, miközben dübörögve rohan végig a völgyszoroson. A közel 1, 5 kilométeres szurdok bejárása nem túl megerőltető, de mégsem kihívásoktól mentes, amolyan kisgyerekekre szabott Rám-szakadék. Ideális helyszín félnapos családi kirándulásra. Pilisszentkeresztről az Országos Kéktúra útvonalát érdemes követni.
Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. Információs tábla a völgynél ( fotó: Kéri István) Látogatás A Páris-patak völgye minden évszakban látogatható (leglátványosabb talán a tavaszi időszakban). Néhány éve az Ipoly Erdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság beruházásban fogadóépületként egy esőbeállót, továbbá több információs táblát helyeztek el a völgyben. Páris Patak Völgye: Páris-Patak Völgye – Nógrádszakál. Bejárása során a gránittömbök, a kidőlt fák és az omlásveszély miatt elővigyázatosnak kell lennünk. Nagy távolságokra nem kell felkészülni, de az előbb említettek miatt a völgy bejárása a néhány száz méteres összesített hosszához képest hosszadalmasabb lehet. Kiemelt fotók: A Páris-patak völgye ( fotók: Drexler Szilárd)
A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne, melyek igen szép levéllenyomatokat őriznek. Nógrádszakáli látkép ( fotó: Drexler Szilárd) A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni. A Páris-patak völgye, Nógrádszakál – karancs-medves.info. Fatözsbarlangok a szomszédban Nemrégiben a Páris-patak völgyének közelében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba (konglomerátumba) növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.
5 / 8 Az egyes rétegek élesen elválnak egymástól Fotó: Joó Annamária Ahogy egyre beljebb haladtunk, komorabbá vált a szurdokvölgy. A falak még jobban összeszűkültek, és néhol méretes sziklakövek kusza halmazával találkoztunk, melyek úgy hevertek szanaszéjjel a patakágyban, mintha egy óriás vicces kedvében dobálta volna oda őket. Ezeket a fél-egy méter ármérőjű, vulkáni eredetű magmás kőzeteket, andezit és mélységi gránittömböket kis trükközéssel könnyen kikerülhetjük. A névadó Páris-patakot azonban ne nagyon keressük a medrében, mert a szurdok az év nagy részében kőszáraz, csak tavasszal, heves esőzések idején vagy hóolvadás után csordogál benne némi vízfolyás. 6 / 8 Itt már méretes mohás gránittömböket kerülgethetünk Fotó: Joó Annamária Az egykori folyó medrében helyenként kisebb-nagyobb üregeket is felfedezhetünk. Turista Magazin - Bámulatos folyó vájta ősvilág - Páris-patak völgye. Ezek nem egyszerű lyukak a völgyoldalban, hanem a kőzetbe beágyazódott faágak, fatörzsek visszamaradt lenyomatai, melyek Magyarország első fatörzsbarlangjaiként híresültek el, és Európában is igen ritka képződményeknek számítanak.