Korlátozások nélkül lehet használni mind a négy sávot. Befejeződtek a Deák Ferenc híd M1-es autópálya felé vezető szakasza alatt az új hídsaruk beépítési munkái. Az elmúlt napokban már forgalmi korlátozás nélkül lehetett használni a felújított hídon futó sávokat – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (NIF). Az M0-s legforgalmasabb, déli szakaszán és a rajta lévő Duna-hídon lényegében 2013 óta folytak munkálatok, amikor elindult a napi 100 ezer járművet kiszolgáló útvonal kapacitásbővítése. Ennek keretében épül meg egy új hídszakasz is a Duna felett, míg a meglévő hárosi hidat felújították. Rossz hírt kaptak Karácsony kabinetfőnökétől a Hegyalja úton autózók - Napi.hu. Az évekig tartó forgalmi nehézségek után 2020-ban át is adták a felújított szakaszt a forgalomnak. Rövidesen kiderült azonban, hogy a híd műszaki tervezést "elszabták", azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ez követően idén ismét le kellett zárni teljes szélességében a hídpár északi oldalát, ugyanis a szerkezetet hidraulikus sajtókkal megemelték, és ideiglenes támaszokra helyezték.
A híd szerkezetét megerősítő munkák befejezését követően kerülhetnek helyükre az új saruk, amelyek beépítésével mostanra végeztek teljesen. Szombaton megtörtént az ideiglenes forgalomterelés elbontása, így ismét négy sávon lehet közlekedni az M1-es autópálya felé is. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
© Technológia: Megkezdődik az új hídsaruk beépítése a Deák Ferenc (hárosi) Duna-híd M1-es autópálya felé vezető bal pályáján. Ezért forgalomkorlátozásra kell számítani a hétvégén – tájékoztatta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az MTI-t. Forgalomkorlátozás lesz hétvégén a hárosi Duna-hídon. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. szombat reggel 6 órától legfeljebb 12 óráig, majd vasárnap 15 órától legfeljebb 20 óráig forgalomterelést épít ki. Ezen időszakok között és vasárnap estétől a híd a szeptember eleje óta megszokott forgalmi rendnek megfelelően használható. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Még egy kis gázláng-effektus is belefért a narráció részéről, miszerint egy ideig nem feltétlenül egyértelmű ki és miért lesz a főgonosz – mert több gyilkos van ezúttal is – a túlélő pedig az utolsó percekig rejtve marad. Mindez kihasználja a feszültségkeltő elemek hatását is, miközben a jump scare-ek teljes hanyagolásának köszönhetően valóban rémisztővé tud válni A félelem utcája. Érezhető volt, de csak remélni lehetett, ami végül megvalósult, hogy a botladozó, 1994 -es felvezetés után 1978 -ra összekapta magát A félelem utcája. Igazi, vérbeli és vérbő, nyári táboros slasher a második rész, ijesztő főgonosszal, kreatív gyilkosságokkal, érdekes final girl(ökkel) és izgalmas háttér-kerettörténettel. A félelem utcája 2. rész: 1978 (Fear Street: 1978), amerikai horror. Premier: 2021. július 09. Csatorna: Netflix. 8/10 táborozó raptor A félelem utcája 2. rész: 1978 teljes adatlapja a Mafab (Magyar Filmadatbázis) oldalán.
( A legfrissebb hírek itt) A kolónia lakói között ismerős arcok is felbukkantak, mint Emily Rudd és Sadie Sink párosa, akik az 1978-as részben is egymás vérét szívták / Fotó: Netflix A készítők a harmadik filmben kicsit az Amerikai Horror Storyhoz is visszanyúltak, hiszen az eddig látott A félelem utcája-szereplőket kérték fel a zárórészre, csak ezúttal más karaktereket hoztak a színészek. A 17. századi környezetben újra láthattuk Sadie Sinket és Emily Ruddot, akik újfent civakodó testvéreket alakítottak, de érdekes húzás volt az is, hogy a gyerektáboros részben baltás gyilkossá vált McCabe Slye ezúttal is egy erőszakos fickó bőrébe bújt. Az 1994-es, első felvonással kapcsolatban szintén akadtak párhuzamok, hiszen Sarah Fier ugyancsak egy lányba, a helyi lelkész gyerekébe, Hannah-ba (Olivia Scott Welch, Sam az 1994-es részben) szeretett bele. Kettejük románcát persze nem nézték jó szemmel a telepesek, akik rögtön boszorkányoknak kiáltották ki őket, és rájuk fogták, hogy tiltott kapcsolatuk miatt egyre több a furcsaság Unionban.
Persze ahogy sok minden más a tömegkultúrában és a filmiparban, ebben az esetben is minden annak függvénye, hogy mennyire lesz sikeres A félelem utcája-trilógia a Netflixen. Elmondása szerint Leigh Janiak további trilógiákban gondolkodik, de az önmagukban megálló filmeket is esélyesnek tartja, sőt a tévésorozat formátumtól sem feltétlenül zárkózik el. "Én egy ideje már nem tévében vagy filmben gondolkodom. Ezért is jó a Netflix, illetve az, ami A félelem utcája lényege, azaz a hibriditás" – táplálta reményeinket Janiak. Tekintve, hogy a trilógia is kvázi "minisorozat"-ként működött cliffhangerökkel, előre- és visszautalásokkal a későbbi vagy korábbi epizódokra, a szériában van potenciál. És hogy konkrétan mit is szeretne látni Leigh Janiak a folytatásban? Nos, az alkotónak minden vágya, hogy egy ötvenes évekbeli slashert csináljon, mert olyan még nem volt a filmtörténet során. A slasher nagy korszaka a hetvenes évek közepére és a nyolcvanas évekre datálható, a zsánert magát a Psycho (1960) előlegezte meg, jóllehet az még inkább pszichothriller, semmint kaszabolós horror.
A végére még két erényt illik kiemelni: egyrészt a múltból visszatérő sorozatgyilkosok kellőképpen egyediek és megkülönböztethetőek egymástól, ami a Shadyside-i gyilkosságok visszatérő természetének fényében dicséretreméltó. Másrészt pedig A félelem utcája olyan merészséget képvisel a gyilkosságok tekintetében, amit sok más horror megirigyelne. Minden bizonnyal még Pennywise is elismerően bólogatna az első két rész gyerek- és tinigyilkosságai láttán, és talán már írja is a pályázatot, hogy egyszer megjelenhessen Shadyside-ban. Ám viccet félretéve, amennyire kerek és lezárt lehetett volna a történet, egy értelmetlen húzással mégis nyitva hagyják az ajtót potenciális folytatások előtt, ami keserű szájízt hagyhat maga után. Ennek ellenére az addig tartó kaland remek hangulattal, izgalmas rejtéllyel, egy-két jump scare-rel, valamint szórakoztató karaktergyilkosságokkal köti le a néző figyelmét, ami összességében a tisztes középszer felé emeli ezt a trilógiát. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény?
A karaktereken kívüli horrorelemek remekül működnek. Ez a rész is közel két órás, az előzővel ellentétben viszont korántsem érződik vontatottnak. A trilógia nyitókeretét ismerjük, tudjuk, hogy Shadyside és Sunnyvale testvérvárosok, melyek helyén a 17. században boszorkányperek zajlottak, amelyek keretén belül a feldühödött csőcselék kivégezte Sarah Fiert, aki átokkal sújtotta a helyet. Bosszújának részeként minden évtizedben megszáll egy városlakót, aki mészárlásba kezd. Unortodox módon részről részre haladva nem csak többet tudunk meg róla, illetve a város múltjáról, hanem a jelen (1994. ) megoldásához is közelebb kerülünk. Az 1978-as résznek már nem kellett sokat törődnie a boszorkány cselekményszál felvázolásával, csak annak bővítésével és megértetésével. Így több idő maradt az adott korszak eseményeinek bemutatására. 94-hez képest a nyári tábor több potenciált rejtett magában, amit a készítők ki tudtak tölteni. Dinamikusan bontakozik ki annak az egy éjszakának a története. Az új karakterek megismerése pont annyi időt ölel fel, hogy szimpatikussá váljon akivel azonosulni lehet és izguljon érte a néző.