Maga a koszorú, a kör forma az örökkévalóság jelképe volt és olyan erőé, amely sosem törik meg. Úgy gondolták, hogy az ilyen szent körrel minden gonosz, rossz szellemet, lelket elűzhetnek otthonaiktól. Idővel persze feledésbe merült ez a pogány szokás. Az adventi koszorú őse 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el az adventi koszorú ősét. Ő egy felfüggesztett szekérkereket használt, és erre helyezett fel 24 gyertyát, melyek közül minden nap meggyújtott egyet karácsonyig. 1860-ban Berlin-Tegelben fonott fenyőkoszorúval kezdték el helyettesíteni a fakarikát, és csak négy gyertyát tettek rá a 24 gyertya helyett, amelyek a négy adventi vasárnapot szimbolizálták. Így már készíthettek olyan kicsi kört is, amely a polgárok otthonában is elfért és széppé tudta tenni az ünnepi felkészülést. Németországban az első világháború után már szinte minden családnál volt adventi koszorú a karácsonyt megelőző időszakban, majd a katolikus keresztényekhez is eljutott. Az 1950-es évektől kezdődően Európában már általános szokássá vált egy-egy gyertyát gyújtani az adventi koszorún a karácsony előtti négy vasárnapon.
Milyen jó lenne, ha ajándéknak élnénk meg azt a többféle kényszert, amit a Covid kapcsán kénytelenek vagyunk elviselni! Ragyogó alkalom, hogy közösen készítsük el, vagy válasszuk ki az adventi koszorúnkat! Ebben minden korosztály részt vehet. A Karácsony a szeretetről szól, annak pedig alapja az egymásra figyelés, annak pedig az együtt eltöltött idő. Összekészítettem egy Pinterest táblát néhány olyan példával is, amit gyerekekkel együtt is el tudunk készíteni. A gyertyákkal kapcsolatban legyünk óvatosak, mert tűzveszélyt okozhatnak! Ne hagyjuk felügyelet nélkül egy pillanatra sem az égő gyertyákat! Források:
A második gyertya a zsidó nép reményét fejezi ki afelett, hogy közöttük születik meg a Megváltó, a harmadik, rózsaszín gyertya az öröm mellett Mária alakját jelenti, a negyedik láng pedig a szereteté, és Keresztelő Szent Jánosra emlékeztet. Sőt, az adventi hagyományok ismerői azt is tudják, hogy a vasárnaponkénti gyertyagyújtások az elmélkedésre is jó alkalmat teremtenek. A koszorú melletti csendben üldögélve minden egyes gyertya fényénél másról gondolkodhatunk: a Jézus születéséről szóló próféciákról, Józsefről és Máriáról, a pásztorokról, a bölcsekről. Az adventi gyertyák persze azoknak is kedvesek, akik nem a vallás keretei között találkoznak velük. Ma már bármilyen színű gyertyából, szalagból, alapból készülhet adventi koszorú, hogy a lakás vagy az ajtó díszeként az ünnepvárásra emlékeztessen. Az ezoterikus gondolkodók már a koszorú készítését is meditációnak fogják fel, és minden alkotóeleméhez spirituális tartalmakat rendelnek. A gyertyák színe: kék, piros, fehér és lila – valamennyi egy-egy angyalt képvisel, akik vasárnaponként érkeznek.
Advent – Mit jelent az advent, miről szól ez az ünnep A karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszakot nevezzük adventnek. A karácsonyi ünnepkör ennek megfelelően advent első napjával kezdődik, és egészen január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Advent első vasárnapja az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent – Mikor van advent? Advent első vasárnapja a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap. Szent András napja november 30-a, egyébként ezt a hónap szokás Szent András havának is nevezni. Ez a nap a néphagyományokban az advent közeledtét jelzi, régebben férjjósló nap volt, így sok helyen elterjedt volt az ólomöntés, és a gombócból való jóslás is. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. December 24. -e advent utolsó napja, ennek megfelelően régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei is böjtösek. Advent – Az adventi koszorú A XIX. -XX. századtól készítünk koszorúkat advent idején.
Így a gyermeke nyomon követhette az ünnep közeledtét. Igazi kalendárium úgy lett belőle, hogy amikor a kisfiú felnőtt é vált, könyvkiadó- és kereskedő lett. Gerhard Lang 1903-ban készítette el az első, akkor még ablaktalan, adventi naptárt. A folyamatos fejlesztés eredményeként megszületett a csokoládéval megtöltött karácsonyi ház, majd 1920-ban – a nyitható ajtókkal, ablakokkal, angyalokkal, amelyeket gyertya világított meg. A kor igénye és a technika fejlődése további variációkon át vezetett odáig, hogy immáron az internet világában is megvalósíthatók a nyitható ablakok. Legyen az adventi vagy bármilyen kalendárium. Akár a Sikereid HoldNaptára is. 😀
Egy Berlinbe települő francia cukrász vitte a fondant ötletét Németországba a XVII. században, onnan pedig német bevándorlók adták át nekünk a fondantkészítés tudományát. Mások szerint a törökökre vezethető vissza a szaloncukor hagyománya, ugyanis a Törökországból betelepülő cukrászok már ismerték a fondanthoz hasonló édességet, a sörbetet, ami szintén higított cukormassza. Bármelyik történet legyen igaz, a szaloncukor készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok, és azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Kezdetben még kézzel történt az édesség készítésének minden mozzanata: lábasokban főzték a fondantot, lehűtötték, majd újra felmelegítették, aztán ízesítették, formába öntötték, végül színes sztaniolpapírba és selyempapírba csomagolták a dekoratív, mégis egyszerűen elkészíthető édességet. A háborúk alatt ugyanezzel a mozzanatsorral sok háztartásban otthon készítették el a szaloncukrokat, majd fokozatosan gépesítették az elkészítés műveleteit a gépi táblázástól és öntéstől egészen a csomagolásig.
A koszorú egy ősi virágkötészeti forma, melyet évezredek óta készítenek az emberek. Az első koszorúk az ókori Egyiptomban születhettek, azonban a koszorúkészítés és virágok szépségének, díszítő jellegének hangsúlyozása az ókori görögök, illetve a rómaiak idején teljesedett ki. Leggyakrabban mirtuszt és babért használtak alapanyagként és a társadalmuk kiemelkedő alakjait, győztes hadvezéreket, kiváló polgárokat, népszónokokat, az olimpiai játékok győzteseit koszorúzták meg nyilvánosan, de gyermekek születésekor is készítettek koszorút babérból és borostyánból, amit a ház ajtajára akasztottak. A babérkoszorú az őse a mai klasszikusnak vett tömör alapú görög vagy római koszorúnak, melyekkel a lakásaikat, középületeiket, valamint szobraikat is díszítették. A fejkoszorúk viselésének hagyománya a reneszánsz korhoz kötődik: a fiatal lányok, menyasszonyok kezdték viselni ezeket. Napjainkban alapvetően dísz- és kegyeleti koszorúkat különböztetünk meg, attól függően, hogy milyen eseményekre, illetve ünnepekre készülnek.
Az alábbiakban ezt részletezzük. Beltéri fa ajtó festése Mivel beltérről van szó, itt arra érdemes hangsúlyt fektetni, hogy lehetőleg olyan anyaggal fessük az ajtókat, ami nincs negatív hatással a belső lakóklímára. Azaz nincs későbbi károsanyag kipárolgás és a lakás levegőjét így nem szennyezzük hosszú távon sem. Ebből a szempontból nézve a természetes festékgyártók palettájáról érdemes válogatni. Kezelhetetlen szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Gyakran tapasztaljuk, hogy a vizesbázisú festékeket az emberek alapból elkönyvelik környezetbarát, egészségre ártalmatlan festékeknek. Holott elképzelhető, hogy egy átlagos vízbázisú festékben a vízen kívül nincs semmilyen más természetes anyag. Sőt, lehet még káros is a környezetre és az egészségre nézve. Ezt könnyen megtudhatod, ha elolvasod a dobozon szereplő leírást. Ott világosan feltüntetik, hogy milyen veszélyeket kell figyelembe venned, ha az adott terméket használod. Példa erre, amikor egy környezetbarátnak nevezett vizesbázisú lazúr címkéjén az olvasható, hogy "a környezetre gyakorolt káros hatás miatt nem szabad a talajjal és vízzel érintkező felületeken használni!
Görcsös fájdalmak vacsora után: ilyen az eperoham Az epekő igen gyakori, a felnőttek mintegy 10 százalékát érintheti, és a legtöbb esetben semmilyen problémát vagy fájdalmat nem okoz, a "tulajdonosa" nem is tudja, hogy neki epeköve van, és ennek meglétét csak képalkotó vizsgálat segítségével lehet megállapítani. A tünet nélküli, úgynevezett "csendes" epekövekkel nem szükséges foglalkozni, nem igényelnek kezelést. Azonban esetenként az epekő elzárhatja az epevezetőt, és görcsös fájdalmakat, hányingert és hányást, lázat is okozhat. Ehhez hasonlóan gyors súlyvesztés esetén is megnő az epekő kialakulásának kockázata, mivel a lebomló zsírok miatt a máj túl sok koleszterint választ ki az epébe. További rizikófaktorok: a fogamzásgátló tabletták, vagy a hormonpótló kezelés okozta extra ösztrogénbevitel, a terhesség; a családban előforduló epekövesség; cukorbetegség; különböző gyógyszerek szedése, beleértve a koleszterinszint csökkentő készítményeket is. Aki segített Allen Carrnak a dohányzásról való leszokásban Műtét nélkül is eltávolítható az epekő?
Epekövesség előfordulása: A nyugati lakásság 10%-a szenved epekövességben. Az afrikai és az ázsiai népesség körében ritka, előfordulása a nyugati étrendre és életmódra átállással emelkedik. A tünetmentes epekövesség nagyon gyakori. Epekövek észlelése az UH vizsgálat során nem jelenti automatikusan a beteg sebészi beavatkozásra utalását. E pekövek fajtái: Az epekövek túlnyomórészt koleszterinből állnak (a nyugati populációkban ez a leggyakoribb); ritkábban bilirubint (fekete pigment) vagy kalcium –bilirubinátot (barna pigment) tartalmaznak. Mi okoz epekövet? Az epekő képződésének három fő tényezője van: - az epe koleszterinnel való túltelítettsége (az epesav tartalomhoz képest fokozott a koleszterin koncentráció) - koleszterin kicsapódásra való hajlam ("magképződés" -pl. gyulladásos góc körül) - rossz epehólyag összehúzódás. Néhány esetben a magképződésnek fészket biztosítva szerepet játszhat a fertőzés. Előfordulása az életkorral emelkedik: 75 éves korban a férfiak akár 20%-ának, a nők 35%-ának van epeköve.