8. 6 PONT 11 HÓNAPJA Életem nyara (2021) kritika – Meglepi a Netflixtől Életem nyara – kritika (2021) Egy kritikus úgy kezdte a filmmel kapcsolatos cikkét: "Nincs azzal semmi baj, ha egy film...
Egy kritikus úgy kezdte a filmmel kapcsolatos cikkét: " Nincs azzal semmi baj, ha egy film vallásos értékeket képvisel, de ez a film ezt az arcunkba tolja ". Wowowooo, álljunk csak meg! Akinek az Életem nyara című filmmel baja van, annak kizárólag a pozitív színben megjelenő keresztény értékrenddel van baja. Ne dumáljunk mellé, hogy ettől függetlenül akarjuk értékelni ezt a filmet, hogy így meg úgy. Az ugyanis lehetetlen. Egy nyári keresztény ifjúsági táboros zenés sztoritól mit vár az ember? Óriási drámákat? Szomorú arcokat? Katarzist? Depressziót? Kioktatást? Vallásos képmutatást? És most válaszoljuk kórusban, hogy (1, 2, 3.. ): NEEEM! A kereszténység sírós, tragikus, mééély oldaláról már annyi alkotás, festmény, regény, vers, film született, hogy abszolút ránk fér a biblikus könnyedség, öröm, zene, tánc. Na, valójában ez az oldal az, ami a bepüffedt, duzzogós, előítéletektől megkeseredett, keresztényutáló kritikus nézőt irritálja. A sírást le lehet sajnálni, na de egy jó nevetés felülemelkedik ezen, és azt nehogy már szó nélkül hagyjuk.
Annak idején hatalmas High School Musical rajongó voltam, és azóta szeretem nagyon a YA musicaleket. A Netflixen debütált Életem nyara sem maradhatott ki, látnom kellett. Most még a trailert se néztem meg, így kissé meglepett, hogy ennyire vallásos filmet kaptunk. Leginkább a dalszövegekben került elő a téma, van például egy konkrét dal, amiben arról énekelnek, hogy Isten mennyire csodálatos. Ateistaként én ezt kevésbé tudtam átélni, viszont szerintem klassz dolog, hogy a vallásos fiatalok és felnőttek részére is készült végre egy YA-musical, hiszen ők is ugyanúgy megérdemlik a szórakoztatást. És zavart-e engem ateistaként a vallás erős jelenléte a filmben? Abszolút nem. Szerintem szépen beleépítették a hitet, gyönyörűen összekötötték például a hősnő múltjával, ahogy az édesanyja halálát gyászolja. Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy aki mélyen vallásos, annak ez a film sokkal többet fog jelenteni, mint nekem. És milyen volt a film? Hát, nem nagy durranás, de szerethető. A sztori szerint az árva Will éppen javítóintézetbe kerülne, mert kocsit lopott (az oka nem derül ki), de utolsó utáni lehetőségként elmehet helyette egy nyári táborba, ott tudja meg, hogy ez egy vallásos tábor.
Nosztalgia faktor befigyelt, ugyanolyan, mint régen a Disney Channeles musicelek voltak (HSM, Camp Rock). Bár, nem olyan dallamos és sokszínű mint azok, de jó volt. Kikapcsolt. Bár, nem értem, hogy mi jelentősége volt ennek a vallásos tábornak mert kb egy dalon és két mondaton kívül semmi értelme nem volt. Sima tábor is lehetett volna.. Na mindegy. Ha megnézed, ne várj tőle semmit csak hogy kikapcsol. :)) Népszerű idézetek Ólomvirág 2021. március 30., 23:11 David: Hirtelen halál meccset játszunk. Az a csapat nyer, amelyik állva marad. Kristin: David! Ugye tudod, hogy ők gyerekek? David: Tudom. Kristin: Jól van. Ólomvirág 2021. március 30., 23:14 David: Nézzetek magatok mögé! Hat óra irányába! Kristin: Akkor lesz az utolsó vacsora. David: A hat óra a mögöttünk lévő dolgokra utal. Ha tizenkettőt mondanék, akkor… Kristin: Akkor nem a vacsoráról volt szó! violet_hope11 2021. április 3., 00:13 Will: Nem fájdalmas itt lenni? Avery: De igen, mert persze hiányzik minden nap, de tudom, hogy ez csak átmeneti.
Az egység fő szervezőeleme a szembeállítás, az ellentét (fent-lent, gyász-mulatozás, mozdulatlanság-zsibongás, keresztény erkölcs-vadság, élvhajhászás). A 2. egység (3-4. versszak) a drámai párbeszéd kezdete. Itt még a két török, Ali és szolgája beszélget egymással, beszélgetésük a keleti világ szemléletét tükrözi. Arany hitelesen festi meg Ali alakját, aki művelt török úr, de finomkodása ellenszenvessé teszi. Úgy is tekinthetjük, hogy a versnek kettős bevezetése van, mert a 3-4. strófa még mindig bevezetésnek számít, a vers lényegi része csak ezután jön. A 3. egység (az 5. versszaktól kezdve minden páratlan strófa: 5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19. ) a históriás énekek modorában előadott dal, az apródok szövege. A múltat idézik fel, történetmondásuk folyamatos, semmi módon nem reagálnak a török szavaira. Ez az egyik szólam. A 4. egység (a 6. Girasek Edmond - Arany János: Szondi két apródja | doksi.net. versszaktól kezdve minden páros strófa: 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18. ) a török küldött szavait jeleníti meg, aki egyre türelmetlenebb lesz. Ez a másik szólam.
Ezek a részek nincsenek idézőjelben. Ez a vers is nagyon kihagyásos, jellemző rá a balladai homály. Arany szándékosan sejtelmessé teszi. Ezt a sejtelmességet, titokzatosságot utalásokkal, rávezetésekkel, időbeli-térbeli kihagyásokkal idézi elő. Nem mond el mindent konkrétan, sokat rábíz az olvasó képzeletére. A vers szerkezetileg 4 egységből áll. Az 1. egység (1-2. versszak) egy bevezető rész. Itt még a narrátor beszél, aki pontosan megjelöli a balladai cselekmény helyét és idejét. Három helyszínt is megjelenít: 1. a vár romjai, 2. a hegyorom Szondi sírjával (ezek magasan vannak), 3. Szondi két apródja tartalom 2. a völgy, ahol a törökök ünneplik a győzelmet (ez lent van). Az időpont a vár elestének napja, alkonyatkor. Az elbeszélő megszólalását a gyásznak kijáró emelkedett hangvétel jellemzi. Egyszerre tömör és információgazdag ez a rész, utal az előzményekre is (a várvédők élethalálharcára, az "ádáz tusára"). Megtudjuk, hogy a "drégeli" várból füstölgő rom lett. Közvetlenül a végső ostrom, a török győzelem után vagyunk, és közeleg az este.
Ezzel szemben az apródok szólamának jellemző vonása, hogy énekük nemcsak elbeszéli, hanem megidézi a múltat. Az idősíkok összemosódása metaforikus értelmű: a múlthoz való ragaszkodást jelenti, azt sugallja, hogy a ballada hősei nem akarnak tudomást venni arról a jelenről, amit a török szolga képvisel. Ezért nem jön létre közöttük valódi párbeszéd. A ballada zárlatában a narrátor azonosul az apródok helyzetével, ezért nem egyértelmű, hogy szereplői vagy elbeszélői szólamban fogalmazódik meg az átok. A ballada – a szabadságharc leverését követő önkényuralmi rendszerrel is összefüggésben – arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hősi tetteket és az elbukást követő mindennapokban milyen, erkölcsileg követhető magatartáslehetőségei vannak a túlélőknek, köztük a közösséghez tartozó költőknek. A ballada egyszerre olvasható történelmi példázatként és a költői hivatás példázataként. A ballada minden kor számára érvényes üzenetet hordoz. A túlélő apródok döntési helyzetbe kerülnek, de nem alkalmazkodnak a hatalomelvű külső világhoz, hanem megőrzik belső szabadságukat.