Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Kétéves művészképzésre kértek föl, tavaly kezdtem, január 28-án lesz a féléves vizsgánk. Azt a nyolc személyből álló osztályt tanítom, akiket én vehettem föl, nagyon szépen haladnak, és rendkívül komolyan veszik a tanítványaim. Mielőtt belekezdtem, egyetlen dolgot kértek tőlem, semmi mást ne csináljak, csak tanítsam magamat, mutassam meg az életművemet, amit nagyon elegáns dolognak tartok. Próbálom átadni a lelkemet, és azt a mérhetetlen tapasztalatot, ami a csaknem ötven év alatt rám rakódott a világ sok részéről, ezt sulykolom beléjük" – mondta büszkén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett művész. 15 év után újra rendez A legendás filmes boldogan mesélte a Borsnak, hogy az egyetemi feladatai mellett újra fölkérték rendezni. Semmelweis Ignácról készítünk filmet. Bordás katalin koltai laos thailande. Éppen a héten tárgyaltunk a castingosokkal a színészekről, ebben is közreműködöm. Gyönyörű és nagyon erős forgatókönyvünk van. A bécsi éveiről szól, amikor rettenetes gyűlölet övezte őt. Nagyon kellemetlen figura volt, sem az osztrákok nem kedvelték, de a magyarok szeretete hozzásegítette a világraszóló felfedezéséhez.
Már ott elindult egy barátságszerű kettőnk közt. Ebből lett hat év udvarlás, aztán amikor befejezte a főiskolát, összeházasodtunk" - mesélte az asszony évekkel ezelőtt egy interjúban. Koltai Lajosban két lánya tartja a lelket. Nóra Londonban tanulta a sminkmesterséget, Katalin pedig egy fotóügynökségnél dologzik.
Előzékeny, szerény, tapintatos bonviván volt, olyan Robi bohóc, aki rafináltan parodizálta is rögtön az olcsó kedélyességet. Minden poénja kiszámítottan ült, de valódi titka a szerelem volt, amelyet irántunk érzett. Nem akarta meghódítani a közönséget, túl gyengéd volt ehhez és túl okos is. Ismerte a titkos átjárót az operett és a groteszk között. Még Reisz néven született rendes, nagypolgári családban, nagyapja, Reisz Dávid a Klauzál téri csarnokban volt fűszerkereskedő és jól ment a bolt. A kis Robi, akinek édesanyja jámbor katolikus volt, keresztény felekezeti iskolákban okosodott, hegedű szakot végzett a Zeneművészeti Főiskolán és aztán, más géniuszokhoz hasonlóan, Rózsahegyi Kálmán bácsi tanodájában pakolta rá tehetségére a szükséges színész-mesterséget. Miközben a színpadokról jobbára letiltották, Szálasi nemzetvezető testvér előtt mégiscsak volt módja fellépni félig zsidó származása ellenére is az illetékes hatóságok nagyvonalúan hanyag magatartásának hála. Ifj. Rátonyi Róbert. Édesapját azért elhurcolták munkaszolgálatra.
Közben eljegyezte magát az operett műfajával, másod táncoskomikusi minőségben az Operettszínház színpadán debütált, a Napsugárkisasszony című darabban. Azt követte az 1945-ös Sybill, amelyben olyan partnerei voltak, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Sárdy János és Feleki Kamill. De játszott a Makrancos hölgyben, a Szabotál a gólya című előadásban, a Nebántsvirágban Németh Marika, Bilicsi Tivadar és Rátkai Márton partnereként, a Vera és családjában, amiben Verát Karády Katalin alakította. Az így élni jó című operettben bizonyította be, hogy bonvivánnak is remekül beválik. Humoros alakításaival, friss megjelenésével, mindig szívesen látott figura volt a színpadon, ezért szinte nem is volt előadás nélküle. 98 éve született Rátonyi Róbert, az utolsó hősszerelmes | Mazsihisz. A Luxemburg grófja, Boci-boci tarka sikerei után az igazi áttörést minden idők legnépszerűbb magyar operettje, az 1954-es Csárdáskirálynő hozta meg számára. Bóni gróf szerepében lehetősége nyílt egy jellegzetes karakterfigura megoldására. A "Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád…" dal hozzá nőtt.
– Mi fogta meg a jazzben? Miért éppen azt a műfajt választotta? Manapság mennyire hálás jazz-zenésznek lenni Magyarországon? – A jazzben a harmónia és a rögtönzés izgalma fogott meg. A játék, a kollégákkal való találkozások feltétlen örömforrások, de a jazzből való megélhetés nem tartozott soha a hálás kategóriába. – A jazz mellett a legfoglalkoztatottabb stúdió zenészek egyike. Számos film-, színházi-, show-, reklám- és főcímzenét komponált és hangszerelt. Melyik munkájára a legbüszkébb? – Lehetetlen kiemelnem a legkedvesebb munkámat, mert szerencsére olyan sok volt, olyan sokféle és olyan sok nagysikerű. A honlapomon lehet válogatni ki-ki mire emlékszik közülük. Útravaló az életre, a zenére – Édesapja a neves színművész, Rátonyi Róbert. Ifj rátonyi róbert károly. Milyen volt ő, milyen emlékeket őriz róla? Milyen volt egy ilyen népszerű, elismert és tehetséges ember gyermekének lenni? – Édesapám egy világszínvonalú jelenség volt minden szinten és a vele való zenei együttműködésem, azon túl, hogy a fél világot bejárhattam vele a kísérőjeként, szakmai kihívás és leírhatatlan sikerélmény is volt egyben.
"Nagy szerencsénk volt. Szabó Magda regényének televíziós változatát Zsurzs Éva rendezte, és a mi osztályunkból válogatott szereplőket. Remek hangulatban forgattunk, olyan "felnőtt" színészekkel, mint Garas Dezső, Básti Lajos, Piros Ildikó. A lányokkal együtt mentünk gyakorlatra a Tháliába, és nagy szerencsénkre minden főszerepet mi játszhattunk, mert a nagyok – Hámori Ildikó, Gór Nagy Mari – akkor mentek el szülni. Egyből a mélyvízbe kerültünk. Utána következett a Vidám Színpad, majd Sopron, most szabadúszó vagyok. Hogy ez jó-e nekem? Rátonyi Róbert dalszövegei, albumok, kotta, videó - Zeneszöveg.hu - Ahol a dalszövegek laknak. Nem tudom eldönteni. Megváltozott a világ, már semmi sem úgy működik, mint régen, nincsenek társulatok, vagy már a meglévőknél is ritka az olyan családias és bohém légkör, mint apu idejében. Tudomásul vettem, és alkalmazkodom hozzá. Most is hívnak színházakhoz játszani, és az utóbbi időben egyre több a szinkron szerepem is. Színészek között nőttem fel, nyitott vagyok mindenre, hogy színészek között lehessek" – fogalmazott. A teljes interjút a Nők Lapja 2018/51-52.
Sokoldalú művészként tartották számon: népszerű lett mint táncoskomikus, az operett képviselője, ugyanakkor prózai karakterszerepekben is kiválóan helytállt kitűnő jellemábrázoló képességével. A Bábszínházban és kabaréműsorokban is fellépett, volt konferanszié és mint Robi bohóc, a gyermekek kedvence. Több filmben szerepelt, a rádióban és televízióban előadás-sorozatokat tartott a zenés műfajról, rendszeresen jelentek meg publikációi újságokban és hetilapokban, számos könyvét is kiadták. Külföldön is népszerűségnek örvendett: fellépett többek között a Szovjetunióban, Izraelben, Olaszországban, Görögországban, Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában, Svédországban. Széles mosolya, huncut kacsintása még akkor is örökre a néző emlékezetébe vésődött, ha az csak egyetlenegyszer látta. Ifj rátonyi róbert felesége. Víg kedélye mindenkire átragadt, ezért láthattuk legtöbbször komikusi szerepekben. Mindezek ellenére nem csupán zenés darabokban, hanem prózai előadásokban is elkápráztatta közönségét tehetségével. Megállás nélkül játszott, rendezett és írt.
Ahogy a létező szocializmus belátta, hogy az operett erősebb nála és megszületett a szocialista operett-játszás, úgy vett repülőrajtot Rátonyi Róbert pályája is 30 éves kora körül. Ő lett Bóni gróf a Csárdáskirálynőben és ebben a kedélyeskedő szerepben is világossá tette, ki ő. Bóni ugyanis, szerepével ellentétben, nem könnyelmű nőcsábász volt, hanem igazi hősszerelmes, olyan hősszerelmes, aki képtelen választani, hiszen a nők mind, egytől-egyig elragadók. A Jaj, cica, Rátonyi "különszáma" nem hódítás, hanem bókolás, széptevés, a hódolatnak az elkárhozást is vállaló kinyilvánítása: "nélküled még a mennyország is fád". Ifj rátonyi robert j. Ez a Bóni gróf, ez a táncos-komikus nem csak úgy szerette a nőket, áhítatosan rajongott értük. A gyöngédség férfiasságának szobra lett. Volt egy meglehetősen hosszú időszak, amikor nem lehetett nélküle operettet színpadra állítani Magyarországon: Bál a Savoyban, Marica grófnő, My fair lady. És mindenben mindig ugyanaz: a kacagtató, géppuskalábú, szemérmes kitárulkozással szerelmes, gyengéd bohóc.
lapszámában olvashatják.