Kezdőlap regény, novella, elbeszélés Egy komisz kölyök naplója Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Fordítók: Karinthy Frigyes Kiadó: Uránia Könyvkiadóvállalat Kiadás éve: 1938 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 1. kiadás Nyomda: Uránia Könyvnyomda Kötés típusa: egészvászon Terjedelem: 163 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 23. 00cm Súly: 0. 40kg Kategória: Irodalom szépirodalom Az Ön ajánlója Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat. Értékelje a könyvet: Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
SZÉPIRODALOM / Regény, elbeszélés kategória termékei tartalom: "Hű, a teremburáját! Csak meg ne tudja a tisztelt tanári kar, hogy egy hamisítatlan, belevaló, átkozott, ebadta komisz kölyök - regényhős is lehet! Márpedig ennek a könyvnek a lapjain ez történik! Hakker Bandi válogatott csibészségeinek igaz történetét tartjátok a kezetekben! És hogy a tanároktól se féljetek, elárulhatjuk: az ő gyermekkoruk legkedvesebb olvasmánya volt az Egy komisz kölök naplója. Ma is jót nevet mindenki, aki csak olvassa, mert a buta ember mindig nevetséges is. E könyv hőse pedig... hm... hogy is mondjam? Kissé buta... Vagy kaján? Az biztos, hogy a szíve, a bátorsága a helyén van, csak az eszét veszti el néha! Az ilyesmi aztán nemcsak mókás, hanem lélegzetelállítóan veszélyes kalandokba is sodorja őkelmét. Nem rajta, hanem a szerencséjén múlik, hogy éppen megússza viselt dolgait. Az még dicséretes, hogy naplót vezet - különben hogyan is olvashatnánk róla! -, de ez már mégiscsak sok, hogy ilyen csapnivalóan tudja a helyesírást.
A mű eredete sokáig rejtély volt, mivel nem tüntette fel a szerzőjét az Uránia Könyvkiadó. A könyvet Karinthy Frigyes fordította. [2] Tartalomjegyzék 1 Ismertető 2 Epizódok 3 Jegyzetek 4 Források 5 További információk 6 Kapcsolódó szócikkek Ismertető [ szerkesztés] Élnek kisgyerekek, akik nagyon szegények és az életük emiatt nagyon nehezen megy. A kisgyerekek szobafogságra lettek ítélve és ezért nagyon unatkoznak. Csupán a tavaly karácsonyra kapott játékaikkal játszanak egymagukban. De a komoly szerencse az, hogy nem tart semmi sem örökké, így tehát természetesen a szobafogság sem. Komisz kis barátunk így hát eljut még a cirkuszba is.
Ebből kitalálható, mi a célom: bebizonyítani, hogy van alapja a tíz csapásnak, és egyúttal további gondolkodásra ösztönözni a Kedves Olvasót. Az első csapás a Nílus vizének vérré változása. Nem nagy titok: létezik egy Planktotrix Oscillatoria Rubescens nevű kis élőlény. Ez a mérgező cianobaktérium mikor nagy arányban pusztul el, élőhelyét, azaz a tápanyagban gazdag édesvizet vörösre festi. Nagyarányú pusztulást pedig a biológia szabályai szerint nagyarányú elszaporodás előz meg: a sok kis élőlény jelentősen lecsökkenti a víz oxigéntartalmát, ami végzetes láncreakciót indít el. A következő csapás a békák inváziója. Egyiptomi 10 csapás 1. A brekikről tudni kell, hogy ebihal állapotban, mikor valami környezeti sokk éri (pl. a szárazság, vagy – ki nem találja az Olvasó – a lecsökkent oxigénszint) a pajzsmirigye gyorsabb fokozatra kapcsol, és a békává válás folyamata radikálisan felgyorsul: akár fele annyi idő alatt megnőnek. A planktotrix elszaporodásával ezzel igazolva látszik ez a csapás is. A harmadik "áldás" a tetvek.
1450 tájára esik. Más megfontolások, és a tíz csapást a Szantorini szigetét elpusztító vulkánkitöréshez kötő magyarázatok alapján az Exodus az előbbinél akár egy évszázaddal korábbra, i. 1500-1650 közé, vagy még régebbre is tehető. II. Ramszesz fáraó (ie. 1279-1213) rekonstruált arcképe Számos meggyőző érv szól a kivonulás egy napjainkhoz közelebb eső dátuma mellett is. Ezek a 19. dinasztia, II. A 10 CSAPÁS – II.Ramszesz gabonatárolói (I.rész) | Food & Wine. Ramszesz fáraó uralkodása idejére (i. 1279 és 1213 között) valószínűsítik az eseményt. Emellett szól az is, hogy Mózes II. könyvében csupán két ősi egyiptomi város, Pithom és Ramszesz kerül név szerint is említésre, és e két név egyes vélemények szerint egy létező nagyvárost jelöl, II. Ramszesz fáraó fővárosát, a róla elnevezett Per-Ramszeszt. A Kairótól száz kilométerre, a Nílus-deltában fekvő, virágzó ókori főváros ott épült, ahol a zsidósággal és a kivonulással kapcsolatba hozott, évszázadokkal korábban élt, sémi eredetű hükszoszok fővárosa, Avarisz is állott. Ramszesz gabonatárolói II. Ramszesz fáraó városának neve az Ótestamentumban négyszer fordul elő, és a Károli Gáspár fordította Biblia mindjárt háromféleképpen (Ramszesz, Rameszesz, Rahmeszesz) is írja.
Az utolsó csapás pedig egy, a gabonakészleteket megfertőző, azonnal ölő gomba művének tulajdonítható. Az elsőszülöttek ugyanis elsőként vehettek az ételből, így a méregtől azonnal meghaltak. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ekkor villámlás, zúgás és mennydörgés támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a földre: olyan nagy volt a földrengés. A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összeomlottak. A nagy Babilon is sorra került Isten színe előtt, hogy neki adják Isten haragos indulata borának a poharát. Eltűnt minden sziget, és hegyek sem voltak sehol, az égből jégeső esett az emberekre mázsás szemekben, és káromolták az emberek Istent a jégeső csapása miatt, mert ez a csapás igen nagy volt. (Jel 16, 17-21) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Archivált másolat. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 10. ) ↑ Jel 4, 6; Jel 15, 2 ↑ a b Reisinger János: A Biblia tíz vázlatpróféciája, 2016. Egy teljes civilizációval végzett a természeti katasztrófák sora: az egyiptomi tíz csapás nem csak legenda volt - Ezotéria | Femina. ↑ I. Péter levél 1:16 Források [ szerkesztés] Biblia, Jelenések könyve 15-16. fejezet Gyarmati Béla: A világdráma utolsó felvonása, Gyarmati és társa kiadás Jelenések könyvének magyarázata, Advent Kiadó Biblia kommentár, Apostoli Szentszék, 1982.