Ha harmadik oltást tervez, ezt olvassa el! A koronavírus elleni harmadik oltásnál az oltóanyag kiválasztása komoly megfontolásokat igényel, miközben alig-alig áll rendelkezésre megalapozott tudományos információ. A helyzet a vektor alapú oltóanyagoknál ( Szputnyik V, AstraZeneca, Johnson&Johnson) a legkomplikáltabb. Vakcinák keverése – gyűlnek a tapasztalatok A koronavírus delta variánsának a megjelenése új helyzetet teremtett a vakcinációs fronton. Az eddig legragályosabbként leírt delta koronavírus-variáns számos esetben okoz úgynevezett áttöréses fertőzést, ami miatt korábban oltott személyek is megbetegedhetnek Covid-19-ben. Vagyis, a vakcinák kisebb mértékben védenek vele szemben, mint az eredeti, ún. vuhani variánssal szemben. Harmadik oltás szputnyik után. Emellett egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vakcinák hatása sem tart éveken keresztül. A Pfizer vakcinája esetén például 6-8 hónapra teszik a vakcina jelentette védelem fennállását. Előbbi szempontokat mérlegelve egyre több országban teszik lehetővé a korábban teljesen immunizált személyeknek a 3. oltás felvételét (ez a Johnson&Johnson egyadagos vakcinája esetén ténylegesen a második szúrást fogja jelenteni).
Azoknak pedig, akiknek szervezete például a kínai oltás után nem termelt elég ellenanyagot, Falus András elmondása alapján a harmadik oltás sem kínál teljes körű védettséget. Arról azonban továbbra sincs szó, a magyar kormány és az európai országok vezetői mikor tervezik a negyedik vakcina beadatását, sőt az sem tisztázott, egyáltalán lesz-e erre lehetőség. (Kiemelt kép: Pallag Andrásné asszisztens oltáshoz készíti elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. Hogy mehetünk Ausztriába, ha Szputnyikkal vagyunk oltva? - Okosutas. november 2-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincsenek (és a rendelkezésre álló idő miatt nem is lehetnének) megalapozott információk arra vonatkozóan, hogy a különféle vakcinák keverése, vagy ugyanannak az oltásnak a harmadszorra való felvétele mekkora védelmet kínál a megfertőződéssel vagy a súlyos megbetegedéssel szemben, a harmadik vakcina beszúrása és a vakcinák keverése a mindennapi gyakorlat része. Mindez nem kis kavarodáshoz vezet. Lehet-e harmadszor ugyanazt a vakcinát alkalmazni, vagy tilos? Röviden megválaszolva: Elölt vírusos vakcináknál ( Sinopharm) és mRNS-alapú vakcináknál (Pfizer, Moderna) IGEN. A vektor alapú vakcináknál (Szputnyik V, AstraZeneca és Johnson&Johnson) NINCS EGYSÉGES ÁLLÁSPONT, és ennek megfelelően jellemzően a NEM mellett teszik le a voksot a szakemberek. Vagyis, akinél az alapimmunizálás vektor alapú vakcinával történt (Szputnyik V, Astra Zeneca vagy Johnson&Johnson), azoknál 3. Jakab Ferenc: Senki ne kérjen két Szputnyik vagy AstraZeneca után Janssent | 24.hu. oltásként (Johnson&Johnson esetén 2. oltásként) tipikusan mRNS- (Pfizer, Moderna) vagy elölt vírus alapú (Sinopharm) oltást javasolnak.
Természetesen más szerkezeti keménységű hőszigetelő anyagot érdemes használni akkor, ha a szarufák között van hőszigetelve a tetőtér, és mást, ha a szarufák felett. Lehet keményebb vagy lehet puhább szerkezetű a szigetelőanyag. Tetőtér szigetelés kőzetgyapot szigetelőanyaggal. Az igazán jó szigetelési megoldás az, amikor a szarufák közötti hőszigetelés ki van egészítve egy szarufák feletti vagy pedig egy szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel. Tetőfóliázás - hogyan kell kivitelezni? | becktetoszerviz.hu. Miért előnyös ez? Leginkább azért, mert a beépített szarufák hőszigetelése jóval kisebb a tetőtér szigeteléshez széles körben használt szálas szigetelő anyagok hőszigetelésénél. Akár kőzetgyapotot, akár üveggyapotot használ a szarufaközi szigetelésnél, érdemes egy egységes szarufák feletti vagy pedig szarufák alatti kiegészítő szigetelést kiépíteni. A szarufák feletti kiegészítő szigetelést természetesen elsősorban új építésnél lehet igazán megvalósítani, illetve tetőfelújításnál akkor, ha a tetőfedésre használt korábbi tetőfedő anyagot is lecserélik.
Két rétegben, minimum 20-25 cm-ben. Azonnal érezhető lesz ahogy megfogja a szigetelés a meleget. Ezzel radikálisan le tudjuk csökkenteni a fűtésre fordított energiát illetve a klíma használatunk is jóval kevesebb lesz. 2 réteg – minimum 20-25 cm A szigeteletlen házban a tetőn keresztül szökik el a fűtésre fordított energia nagy része ami 35-40% mert télen a meleg levegő elsősorban felfelé áramlik. Ez egyszerű fizika. Ezért a tetőtér szigetelése szarufák között vagy felett bizony ugyanolyan fontos, mint a homlokzati hőszigetelő rendszer. Mivel az épületek utólagos szigetelésénél a két szigetelés egymástól függetlenül is elvégezhető, ezért hőtechnikai felméréssel érdemes eldönteni, hogy először a tetőtér hőszigetelését vagy pedig a homlokzati falak szigetelését érdemes e megcsinálni. A tetőtér szigetelése vagy nem szigetelése ugyanis a fűtési költségek megtakarítása miatt egyáltalán nem mindegy. A tetőtér beépítésénél a magastetőt nemcsak a szarufák között, hanem fölötte és alatta is lehet szigetelni.
Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Ezeknek a figyelembe vételével kell választanunk a kisebb, vagy nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot között. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével. Belső tér szigetelés kőzetgyapot lemezekkel Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.