Projekt, amire büszkék vagyunk: Az elmúlt 2 év szakmai munkájából a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy több nagyon sok daganatos betegségben érintett és megváltozott munkaképességű ember számára tudtunk munkalehetőséget biztosítani, és hatékonyan működtünk közreabban, hogy visszavezessük őket a munka világába. Ezen kívül többezer érintett ember társadalmi újra beilleszkedését segítettük sikerrel. Tevékenység összefoglalása Rákbetegek Országos Szervezete az ország legnagyobb, és legrégibb társadalmi- és betegjogi érdekképviseleti egyesülete. 1990-ben alakult, és jelenleg az ország több mint 50 településén, klubjain, tagegyesületein, és Napforduló Szolgálatain keresztül közvetlenül segíti a daganatos megbetegedésekben érintett gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket egyaránt. Közel 30 éve nyújtunk valódi mentális, és fizikai támogatást daganatos betegek számára, ezen kívül ellátjuk a daganatos betegséggel érintettek érdeképviseletét és a sikeres rehabilitáció érdekében számukra számos más területen is valódi segítséget nyújtunk mindennapi életükben.. Milyen támogatás fogadunk szívesen: pénzadomány, tárgyi eszköz felajánlás, egyéb.
Szervezet neve: Rákbetegek Országos Szervezete Adószám: 19020855-1-43 Bankszámlaszám: 10200940-21513686-00000000 Számlavezető bank: K&H Bank Zrt. Cím: 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22. Weboldal:
A BME szervezeti felépítése | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az új egyesület a "Cházár András Országos Siketnéma Otthon" nevet viselte. A szervezet 1950-ben alakult újjá "Siketnémák Szövetsége" néven. Néhány évvel később - 1952-ben - alapszabályban rögzítették a nagyothallók érdekvédelmének ellátását is, amelyet a szövetség új elnevezése is tükrözött: "Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége". Az Egyesületi Törvény alapján 1989-től független társadalmi szervezetként működik. A Szövetség napjainkban A Szövetség jelenlegi tevékenységének egy része az egykor kijelölt célokkal megegyezik: a siketek és nagyothallók szakmai érdekvédelmi szervezeteként segíti, támogatja a siket és nagyothalló embereket a társadalmi beilleszkedésben, az egyéni érvényesülésben. Kiadásait elsősorban állami költségvetési támogatásból, másodsorban pedig adományokból, pályázatokból fedezi. A küldöttközgyűlés a SINOSZ legfőbb szerve, amely legalább évente egyszer ül össze. A Szövetség munkáját a havonta ülésező Országos elnökség irányelvei határozzák meg, tevékenységét országos hatáskörrel fejti ki, központja Budapesten található; a megyeszékhelyeken megyei szervezeteket, ezen kívül országszerte városi szervezeteket működtet.
A SZOT központi orgánuma a Népszava volt, amely 1948-ig a magyarországi szociáldemokrata párt ( SZDP) napilapjaként jelent meg. A Szakszervezeti Világszövetség tagja volt. Megszűnése [ szerkesztés] A magyarországi rendszerváltozás után, 1989-ben Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa névre keresztelték át, majd 1990 márciusában létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a szakszervezetek irányításában végleg megszűnt a tanácsi rendszer. Lásd még [ szerkesztés] SZOT-díj Források [ szerkesztés] Akadémiai kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány kislexikona Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Szakszervezetek Központi Levéltára iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, XII.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Pedig milyen kevés ember iránt vagyunk szeretettel, mennyi közöny, rosszallás, idegenség, gyanakvás, harag, meg nem értés, mennyi odvas, rossz indulat fűz bennünket egymáshoz kis és nagy közösségünk zárt rendszerében. Milyen kevesen figyelnek szavainkra, ha azt mondjuk: elvtársam, kedves barátom, egyetlen szerelmem? mikor mit ír elő konvenciónk, miközben szavaink tartalma rég kihullott, és ezt nem kéri tőlünk senki számon, hisz megszoktuk: őszinte részvétem, szívből gratulálok, és a szeretlek, ha egyáltalán kiejtjük, nem több közhely szavaink egyikénél, ami kéznél van, mint a papír zsebkendő, vagy a golyóstoll. Boldog 5 évfordulót film. De hát én szeretlek, salakmentesen, forrástisztán, őrzöm hangod emlékezetem kazettájában, és őrzi a testem kezed simítását, őrzi pulzusom felgyorsult ritmusa a visszapergetett filmszalagon az egyszerit, a megismételhetetlent, az egymásra talált test ünnepét, az egymást dajkáló lélek hétköznapjait. Szeretlek, és folytathatnám: szeretlek, mint... és bizonyára jutna eszembe még friss hasonlat, jól hangzó, kevéssé kopott, de így mondom pőrén, dísztelen, vedd vallomásnak vagy tényközlésnek, akár messze vagy akár a szomszéd szobában, akármi volt, van vagy lesz velünk, igémet hirdetem, vállalom, vissza nem vonom: Szeretlek!