Tót Edit Növényvédelem 2012. szeptember 18. 02:18 Kiemelt Megoldott Tisztelt Bálint Gazda! A konyhakertemben, a paradicsomokat így nyár vége felé mindig megtámadja a poloska (zöld, randa, repül és büdös... ). Teljesen mindegy, hogy zöld-e a paradicsom, vagy már megérett, ez a kártevő kiszívogatja a paradicsomot, ami már a tövön rothadásnak indul. Poloskák a paradicsomon - BioKiskert. Mivel vegyszert nem használok a kertemben, csak csalánnal permetezek, ill. érési időben van a paradicsom, nem szívesen használnék vegyszert. Kérem segítsen, mert már a fele termést nem a gyerekeim, hanem ezek a zöld szörnyek ették meg! Mivel tudnám végleg ezeket eltüntetni a kertemből? Válaszát előre is köszönöm: Tót Edit
A zöld vándorpoloskának eredetileg 4 nemzedéke van, de nálunk ebből csak 2 nemzedék fejlődik ki, a harmadik lárva állapotban a hideg miatt elpusztul. A nőstény élete során 200 petét rak le. A jövőben várható a nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele a kertekben is. Ellene a védekezés nehéz, senki sem használ szívesen vegyszert az éppen érés kezdetén álló zöldségekre. Néhány trükkös, vegyszermentes módszer a poloskák elleni védekezésre A zöld vándorpoloska, a burgonyabogár és a paradicsom A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) kedvenc gazdanövénye a paradicsom. A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) is időnként károsít rajta. E két kártevő lárvái kikelés után könnyen összekeverhetők egymással, mert ilyenkor még hasonlítanak, mindkettő pirosas színű. Afrikai Vándor Poloska a Paradicsomon - 987. burgonyabogár / krumplibogár / kolorádóbogár Persze bizonyos jegyek alapján meg lehet különböztetni őket. A zöld vándorpoloska lárvájának a hátán 2 fekete folt található, míg a burgonyabogár lárvájának a hátán nincsenek foltok, de két oldalt 2-2 sor pötty fut végig rajta.
Újabban nem a kártétele, hanem növekvő elterjedési területe miatt említik mind gyakrabban. Néhány kutató összefüggést vél felfedezni a faj intenzív térhódítása és a globális f ölmelegedés között. Tény, hogy a vándorpoloskát 2004-ben már Angliában is megtalálták és a populáció ott át is telelt. Japánban az előző negyven évben 70 kilométerrel északabbra tevődött az elterjedési területe. Poloska a paradicsomon 8. Hazánkban 2002-ben jelent meg. Először a melegebb déli országrészben, Szeged mellett, valamint Budapest környékén találták meg néhány példányát. Azóta számos növényfajon jelen vannak a különböző fejlődési alakjai, legnagyobb számban a lárvák. Táplálkozását megfigyelték paradicsom, uborka, zöldbab termésén, a szőlő fürtkezdeményein, és különféle dísznövényeken – ricinuson, estikén (csodatölcséren), mályvacserjén, varjúhájon, körömvirágon, dísznapraforgón, őszirózsa bimbóján, virágán és termésein –, továbbá paprika, cukkini, borostyán és puszpáng szárán. 2005 őszén budafoki, budatétényi és Gellért- hegyi kiskertekben tömegesen ültek az állatok a növényeken.
A szúró – szívó szájszervvel rendelkező poloska nyála mérgező, ráadásul előszeretettel szívogatja a növények nedvét, főleg azokét, amelyek friss nedvben gazdagok, mint a magas víztartalmú paradicsom, vagy éppen a friss, fejlődő hajtások. Emellett ürülékükkel is erőteljesen szennyezik a növények leveleit, amire rátelepszik a korompenész, s ez a fekete foltokban terjedő gomba mind egyre jobban elveszi a fotoszintézisér felelős zöld növényi részeket, minek során a növény állaga leromlik, akár annyira, hogy nem képes a terméseket kinevelni. Nem beszélve kellemetlen illatukról (büdösbogárnak is csúfolják szegényeket), amivel bizonyosan mindenki találkozott már, aki megpróbált agyoncsapni egy példányt belőlük. 2. ábra: L1: 1. lárvastádium, L2: 2. lárvastádium, L3: 3. lárvastádium, L4: 4. Poloska a paradicsomon 2020. lárvastádium, L5: 5. lárvastádium No de lássuk a lényeget, hogyan védekezzünk az invázió ellen? Azok, akik nem szeretnék a már pirosló paradicsomukat lepermetezni (hiszen ugye azért termeljük őket házilag, hogy ne vegyszereket együnk), azoknak az ősrégi mechanikai módszert ajánlom.
Akkor vonulnak a paradicsomra, amikor a termések már érőfélben vannak. Táplálkozásuk következménye, hogy a terméseken besüllyedő, fakó foltok alakulnak ki a szúrás helye körül, ami a paradicsom minőségét és piaci értékét rontja. " A címerespoloskák közé tartozó vándorpoloska rendkívül gyorsan szaporodik, lárvái 4 nap alatt kikelnek és táplálkozni kezdenek. Fürkészlégy és fürkészdarázs ragadozókat vetnek be állítólag ellene a nyugati országokban, de itthon sajnos ilyen ajánlatot senkitől sem kaptunk. Poloska a paradicsomon 9. Amúgy nagyon nehéz védekezni ellene vegyszerekkel, mert pont az érésben kéne permetezni. Úgy gondoltam, hogy 3-7 nap paradicsommentes időszakot megér még így augusztus végén a szeptemberi és októberi paradicsomtermésem, úgyhogy én vettem egy zacskó Karate nevű Syngenta növényvédőszert a Bauhaus kertészeti osztályán. A legkisebb kiszerelés 10 literhez való, ez nekem bőven sok volt, úgyhogy a két szomszédnak adtam a két harmadát. Az egész tasak kb. 250 Ft volt, jól oldódó, enyhén habosodó por volt benne, akár csak a szárított élesztő.
Lárváját parazitálja a Trichopoda pennipes nevű fürkészlégy, petéjét pedig a Trissolcus basalis nevű fürkészdarázs, melyeket Ausztráliában elterjedten használnak biológiai védekezésre. Vegyszermentes technológiaként Kaliforniában alkalmazzák a "csalinövényeket". A paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek. A csalinövényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, feltakarmányozni, mielőtt azon a lárvák szárnyas poloskává válnak és betelepednek a megvédendő paradicsomra. A tengerentúlon már szükségszerű a vándorpoloska elleni kémiai védelem. Az ott használt hatóanyagok közül Magyarországon a lambda-cihalotrin és a gamma-cihalothrin tartalmú piretroidok vannak engedélyezve poloskák ellen, mint a Karate 2. 5 WG, a Karate Zeon, vagy a Rapid CS. A természetes növényi eredetű hatóanyagok közül az azadyrachtint és a pirethrin+rotenon-t alkalmazzák. A vándorpoloska tehát hozzánk is "bevándorolt". Szemtelen poloska vándorolt a konyhakertbe | Hobbikert Magazin. Akár gyalogosan, akár vízi, vagy légi szállítmánnyal érkezett is Magyarországra, optimális fejlődési feltételeket talált.
Sajnos a bio szerek nem adnak teljes védettséget, de az erős vegyszerek sem. Ugyanis ma már rezisztensek lettek a kártevők. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
A WOLF-Garten gyepszellőztető eszközök benzines és elektromos változatban egyaránt elérhetők, különböző erősségű motorral, különböző méretű fűgyűjtővel és munkaszélességgel. A WOLF-Garten eszközök 3:1-ben funkcióval működnek: gyepszellőztetés, gyeplazítás és fűgyűjtés. A téli hónapokban kevés a fény, és a nedves talaj ideális körülményeket teremt a mohafélék elterjedésének. A moha idővel filcréteget képez, ezért a fű gyökerei a talaj felszínén keresik a vizet, így elsekélyesednek. Tavasszal is végezzünk majd gyepszellőztetést, hogy a fű gyökerei besűrűsödhessenek és mélyebbre tudjanak hatolni a talajban, ami segíti a tápanyag és a nedvesség felvételét. Miért kell trágyázni a füvet? - Enkertem. A következő lépés: a fűmag elvetése és trágyázása A gyepszellőztetést követően lehet a fűmagot elvetni, a kikopott területeket újrafüvesíteni. Vásárlásnál érdemes megnézni, hogy a választott fűmagnak mekkora a csíraképessége, mert ez az érték mutatja meg, hogy a fűmagok hány százaléka lesz majd képes kicsírázni. Vannak gyepjavító pálcikák is – ilyen például a WOLF-Garten Gyepjavító pálcika -, amelyeknél a magokat víztároló burkolat veszi körül, a fűmag így nehezebb, nincs kimosódás, jobb az érintkezés a talajjal és a madarak sem szeretik, nem csipegetik fel.
A pázsitot nem kell olyan gyakran trágyázni, mint egy dísznövényt, hiszen nem az a célunk hogy a fű gyorsan fejlődjön, hiszen akkor többet kell nyírni is, hanem hogy tavasztól őszig szép egyenletes zöld színt adjon kertünknek, épp ezért ésszerűen kell pótolni a tápanyagot is. A túltrágyázott fű sokszor épp az ellenkező hatást mutatja, a zöld felület helyett kiég egyik napról a másikra. A legjobb a természetes szerves trágya, amelyet istállókban vagy lovardákban lehet beszerezni. Mikor kell abbahagyni a pázsit öntözését ősszel? - Ofbacardi. Ez nagyon jó a talaj szerkezet javítására, és a baktériumok életműködésének serkentésére. Az istálló tárgyát 100 nm-ként 400 kg-ot szórjunk ki, de nagyon jó a szagtalan komposzt is, amelyre vagy mi magunk állítunk elő hulladékból vagy készen megvásároljuk. A trágyát és a komposztot is elég évente kétszer kijuttatni egyszer ősszel, és egyszer a télutón, vagyis január végén vagy kora februárban. Ma már egyre többen térnek át a műtrágya használatára, mert ez könnyen beszerezhető és kényelmesebb, is mint a szerves tárgya.
Tápanyag-utánpótláshoz jó megoldás a gyepjavító pálcika – Fotó: MTD Hungária Kft. A téli időszak előtt a fűnek szüksége van továbbá tápanyagra is – alacsonyabb nitrogén, viszont magasabb kálium tartalommal -, hogy felkészült legyen a zordabb téli időjárásra. Olyan gyeptrágyát válasszunk, amely a többrétegű bevonatnak köszönhetően lassabban bomlik le, akár heteken keresztül biztosítja a szükséges tápanyagot. Kisebb és nagyobb kiszerelés is található ezekből a gyeptrágyákból, de fontos, hogy október végéig használjuk csak, mert a napsütéses órák száma ekkorra jelentősen csökken, így a fű már nem tudja feldolgozni a tápanyagot. Új alternatívát jelentenek a környezettudatos kertbarátok számára a ma már elérhető organikus gyeptrágyák, amelyek kizárólag növényi alkotóelemeket tartalmaznak, pl. a WOLF-Garten Natura Bio gyeptrágya termékei. Ezeknek az organikus gyeptrágyáknak az az előnye, hogy értékes szerves anyagaikkal elősegítik a talaj életfolyamatait, kizárólag növényi összetevőkből állnak, megújuló nyersanyagok felhasználásával készülnek.
Amikor gyepet vagy pázsitot telepítünk kertünkbe, azon is el kell gondolkodni hogyan, fogjuk majd a tápanyagot pótolni, hiszen akár csak a többi növénynél úgy a fűfélék is rászorulnak a segítségünkre. A fűfélék egyrészt a levegőből és egyrészt a talajból veszik fel a szükséges tápanyagot. A levegőből a zöld növényi részeken keresztül a levegő széndioxid tartalmát asszimiláció útján alakítja át így képes szénhidrátot létrehozni. Egyes pillangós virágú növények még a levegő nitrogén tartalmát is képesek megkötni, a gyökereken élő nitrogéngyűjtő baktériumok segítségével. A növény a tápanyag másik felét a hajszál gyökereken keresztül veszi fel a talajból. Ám a talajban élő szervezetek egy része csak 14 c fok fölött kel életre, míg a fű már 5-6 foknál is kicsírázik. Ha azt szeretnénk, hogy tavasszal a fű szépen zöldelljen elég, ha kora tavasszal a pázsitot 1 cm vastagon betakarjuk komposzttal kevert trágyával, így biztosítva a kellő hőfokot. A trágyázás azért fontos hogy a talajban lakó élő szervezetek életlehetőségeit és szaporodását jobbá tegyük.