Magyarország EU-s csatlakozása esetén sok olyan kérdésben is az országon kívül, Brüsszelben hozzák majd meg a minket is érintő döntéseket, amelyekről korábban Budapesten határoztak. Csökken majd a parlament jelentősége, csakúgy mint sok minisztériumnak, vagy éppen a Magyar Nemzeti Banknak és más nemzeti intézményeknek. Magyarország uniós integrációja során bizonyos hatásköröket átenged majd az EU részére, amelyeket a tagállamokkal közösen gyakorolhat majd - ennek alkotmányos alapjait biztosítja a héten a parlament elé terjesztett alkotmánymódosítás. Az átengedett hatásköröket nemzetközi szerződések rögzítik, ilyen például az unió alapító szerződése, vagy a legújabb bővítést lehetővé tevő nizzai szerződés. Az EU által alkotott közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, az Európa Parlament által hozott jogszabályokat Magyarországon sokszor meg sem kell erősíteni majd, mert automatikusan életbe lépnek. EU-csatlakozás: csökken a parlament szerepe. Az egyes hatáskörök (nemzetközi szerződések alapján) átengedésével csökken majd a magyar parlament szerepe, mert sok területen a döntést és a jogszabályokat az EU-ban hozzák majd meg a tagállamok képviselői.
A magyarok úgy vélik, jól kidolgozott tárgyalási stratégiájuk van, más országokhoz hasonlóan azonban az igazán súlyos kérdések még csak ezután kerülnek napirendre. A lap kiemeli a mezőgazdasági támogatások problémáját, az infrastruktúra és a környezetvédelem költséges területét, s megemlíti az általa félmillió főnyire becsült roma kisebbség helyzetével kapcsolatos gondokat.
A teljes pályázati kiírás az alábbi címről is letölthető.
A választók többsége - több mint 83 százaléka - úgy döntött: Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Összesen 3 056 031 igen szavazatot számoltak 592 694 nem mellett. A részvételi arány viszont alacsony volt, mindössze 45 százalék. A legtöbben Budapesten, a legkevesebben Szabolcsban szavaztak. Fotó: Barakonyi Szabolcs Összesen 3 056 031 választásra jogosult szavazott igennel Magyarország uniós csatlakozására. A népszavazás tehát eredményes, Magyarország csatlakozik az EU-hoz. Magyarorszag eu csatlakozas. A népszavazás akkor eredményes, ha a választásra jogosult több mint 8 millió választópolgár 25 százaléka ugyanolyan választ ad a feltett kérdésre. Az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka szavazott igennel az uniós csatlakozásra. A népszavazás ügydöntő volt, azaz az eredménye kötelező érvényű az Országgyűlésre nézve. A szavazáson résztvevő választópolgárok 83, 76 százaléka szavazott igennel. Így több mint ötször annyian szavaztak az EU-csatlakozás mellett, mint a belépés ellen. Az érvénytelen szavazatok aránya 17 990 volt.
Heti ajánlónk: - A svéd külügyminiszterasszony szerint 2003. január elsején az Uniónak készen kell állnia a bővítésre. - A Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének elnöke a cseh-magyar-lengyel "csomagból" a lengyeleket venné fel elsőnek. -Tony Blair angol és Göran Persson svéd miniszterelnök közös cikket írt a bővítésről. - Giuliano Amato olasz és Gerhard Schröder német kormányfő a nizzai találkozón az Európai Unió hitelét félti. Magyarország és az EU-csatlakozás a sajtó tükrében (09. 18-09. 25. ) A svéd külügyminiszter az EU-bővítésről Az Európai Uniónak 2003. január elsején készen kell állnia az új tagországok befogadására - jelentette ki egy hétfői (09. EU-csatlakozás | Szeged Ma. ) sajtóértekezleten Anna Lindh svéd külügyminiszter Stockholmban. Hozzátette: az unió bővítésének e dátumot követően a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie. Lindh - akinek országa januártól az EU soros elnöki tisztét tölti be - úgy vélte, hogy az unió és a tagjelöltek közötti csatlakozási tárgyalásokon ősszel a lehető legmesszebbre kell eljutni.
Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel, A ház is a miénk, mert mi viseljük el, Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több, Sötét szobánkban a pók rossz hálót köt. Miénk itt a tér, miénk itt a tér. A mi udvarunkban csak ecetfa nő, A lépcsőn melyen járunk, elkopott a kő, Ismerős a fütty, és egymásnak felel. Csavarogtunk mi már sokszor délután, Ápolt kerteken, hol elfeküdt a nyár, És ha este lett és indultunk haza Visszafogadott minket ott a tér dala. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
2022. március 2. 7:57 Nem vívhatjuk más csatáját! "Orosz gáz mellett melegedő német nyárspolgárok buzdítanak az Oroszország elleni háborúra. Nem vívhatjuk más csatáját! Nekünk saját biztonságunk az első. " Fotó: Ficsor Márton Összesen 62 komment Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Bejelentkezés Ajánljuk még a témában
Hogy mennyire nem szabad túlértékelni, azt éppen a napokban lezajlott vita, vagy inkább beszélgetés bizonyítja, amely a városháza mögötti terület felhasználásával (beépítésével? ) kapcsolatosan került megrendezésre. A jelenlévők tapasztalhatták, hogy igen rövid idő alatt egymásnak teljesen ellentmondó "frontvonalak" alakultak ki: az "emberek" nem engedik beépíteni, sőt még nagyobb parkot akarnak, az "építészek" meg térfalat akarnak az utca felől. A történet nagyon hasonlít arra, amikor a beteg elmegy az orvoshoz, és közli vele, hogy milyen gyógyszert írjon fel a betegségére. Vagyis mint "laikus", egyből a terápiát kéri, és nem is kíváncsi a szakember diagnózisára. Nos az elmondottak ellenére a közösségi tervezés egyfajta módszerében én is hiszek. Nevezetesen abban, hogy amikor a frissen esett hóban a téren kirajzolódnak az "emberek" lábnyomainak csapásai, érdemes lefényképezni, lerajzolni vagy legalább megjegyezni, ezek ugyanis hiteles információkat tartalmaznak, melyeket a hó elolvadása után érdemes összevetni a "valósággal".
NépmesePont nyílt – az országos hálózat részeként – a Liszt-központ mínusz 1. szintjén, az egykor volt éjszakai bár és söröző helyén. A helyiséget barátságos, gyermekbarát foglalkoztató térré alakították, ahol különböző programok várják majd a kicsiket és szüleiket. Az ünnepélyes megnyitón Pataki András, a Pro Kultúra igazgatója szólt arról, hogy NépmesePonttal bővül az intézmény közművelődési funkciója, s új – alapvetően a népmesék köré fonódó – programsorozattal várják a kicsiket, s az év végére elkészülő újabb térrel pedig a nagyobbakat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára videóüzenetet küldött, amelyben a NépmesePontok hálózatáról és jelentőségéről beszélt, kiemelve a sopronit, amely negyedikként nyílt meg. Sass László, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke köszönetét fejezte ki a Pro Kultúra munkatársainak a pályázatért és a közösségi tér kialakításáért, majd a bab, a paszuly helyéről beszélt röviden a soproni általános és agrárkultúrában (lásd poncichterek – a szerk.