Wolfensteinék jobban megoldották Publikálva 2021. július 24. 17:30 Ma már, amikor a Loki bevezette a multiverzumot, és azzal elszabadította a káoszt az MCU-ban, szinte pihentető visszagondolni az olyan klasszikusabb kalandfilmekre, mint amilyen az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló volt annak idején, amely felkonferálta az egyik legikonikusabb Marvel-hőst, Steve Rogers Kapitányát. Joe Johnston háborús kalandfilmet készített Christopher Markus és Stephen McFeely forgatókönyvéből, amelynek első változatában kicsit máshogy alakult a finálé. Markus és McFeely a Yahoonak adtak interjút a 10. évforduló alkalmából, mert hogy 2011. július 22-én mutatták be Az első bosszúállót az Egyesült Államokban. Ennek keretében beszéltek Steve szexuális életéről is, azonban ennél talán még izgalmasabb, hogyan képzelték el eredetileg a végső, nagy összecsapást. Röviden: ez kevésbé lett volna második világháborús kalandfilmes, mivel a koncepció szerint nem egy repülő állt volna a centrumában, hanem egy náci, pardon, Hydra-robottal csapott volna össze a Kapitány.
"Izgalmas és tanulságos életutat tudhat magáénak Immanuil Velikovszkij orvos, pszichológus, aktivista és a velikovskyizmus néven ismertté vált katasztrofista elmélet megalkotója" Elméletét a természettudományos közélet kezdettől fogva elutasította, és az áltudományosság kategóriájába sorolta, később pedig összehasonlító mitológiai és kronológiai következtetései is megkérdőjeleződtek. A fake news, az összeesküvés-elméletek és az alternatív történetírás mai fénykorában azonban fontos megismerni, hogy 50-70 évvel ezelőtt milyen reakciókat váltott ki egy tudományos konszenzust felborítani kívánó ötlet. Hasonlóan izgalmas az albumban szereplő további 12 bemutatott életút is, amelyeknek szerzői Szabó Viktor, Gyimesi Zsuzsanna és 1-1 portré erejéig Mészáros Zsófia és Szaniszló Orsolya. A portrék közös nevezője, hogy különös figyelem fordítódik azokra az egyedi motivációkra, amelyek Oroszország elhagyásához vezettek, vagyis arra, hogy milyen szerepet játszhatott a döntés meghozatalában a családi, rokoni és ismeretségi háló, illetve milyen jellegű személyes tapasztalatok bizonyultak sorsfordítónak.
"Az emigráció mentalitástörténeti vizsgálata szélesebb kontextus után kiált, és fontos tanulságokkal szolgálhat, hiszen a mindenkori egyén és a történelem bonyolult viszonyát firtatja. Ezért a téma nemcsak a szakemberek, hanem a világ megértését igényként kezelő szélesebb közönség számára is releváns, különösen 2022 elején, amikor ismét egy kelet felől érkező emigrációs hullám közepén vagyunk" A Panorama Rossica Műhely (Mészáros Zsófia, Szabó Viktor, Szaniszló Orsolya és e sorok írója) 2020 tavaszán komplex interdiszciplináris projektet indított "Az orosz emigráció első hulláma: életstratégiák" címmel, az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ keretei között. Az apropót az orosz emigráció első hullámának 100 éves távlata adta, az alapot pedig egy több mint 3000 főt számláló adatbázis, amelybe az orosz és/vagy az egyetemes kultúra és társadalmi élet szempontjából jelentős, de Magyarországon kevésbé ismert személyeket gyűjtöttünk össze. Az adatbázis összeállításakor földrajzi és szakmai sokszínűségre törekedtünk, hogy minél szélesebb rétegek motivációira láthassunk rá, akik a 20. század elején az emigrációt választották.
A NYÁR 21 kibővített tartalommal tért vissza a képernyőre, Magyarország teljes turisztikai portfóliójából válogatva, az élmények legjavával és élő helyszíni kapcsolásokkal jelentkezett a legvonzóbb úti célokról. A Duna Televízió népszerű nyári magazinműsora augusztus 31-én a szezon utolsó adásához érkezett, amely kapcsán a műsorvezetők, Somossy Barbara, Rátonyi Kriszta, Forró Bence és Fodor Imre idézték fel a legemlékezetesebb pillanatokat. Az elmúlt hónapokban a NYÁR 21 stábja kereken 300 riportot forgatott országszerte, míg az élő adásokban csaknem 600 vendég osztotta meg gondolatait, ismereteit a nézőkkel. A lenyűgöző panorámájú révfülöpi stúdióban ismert emberek, szakértők, mesteremberek fordultak meg, sztárvendégek, zenészek léptek fel és szórakoztatták a közönséget. Fotó: Csudai Sándor - Origo A NYÁR 21 műsorvezetői emlékezetes pillanatokat éltek meg a forgatások és az adások során. "Idén nyáron nekünk is lehetőségünk adódott bebarangolni kis hazánkat. Látnivalókban, kulturális és történelmi kincsekben és programkínálatban gazdag településekről jelentkeztünk.
A további részletek a NYÁR 21 aktuális adásában megtekinthetk. A közmédia megújult nyári magazinmsora, a NYÁR 21 kibvített tartalommal Magyarország teljes turisztikai portfóliójából válogatva, az élmények legjavával várja a Duna Televízió nézit hétftl szombatig 10. 00-12. 00 óra között, vasárnap pedig 6. 50-tl a heti adások legjobb pillanataival. A NYÁR 2021 aktuális adásai 60 napig visszanézhetk a Médiaklikken
Csnyafldn jrtak a NYR 21 msorvezeti Perzsel nap, végeláthatatlan kopár síkság, apró legelk és halastavak - a magyar puszta számtalan írót és költt ihletett meg az idk során, puritánsága ellenére azonban nemcsak az irodalom alkotóinak, hanem a turistáknak is vonzó úti cél. A NYÁR 21 keddi adásában Somossy Barbi és Forró Bence kirándultak a Hortobágyon, ahol az is kiderült, hol van és mirl kapta a nevét az úgynevezett Csúnyaföld. A Hortobágy a legtöbbeknek egy kietlen, szikes földterület, azonban a puszta szívében egy vízi paradicsom húzódik meg, amelyen Közép-Európa leglátványosabb kisvasút útvonala kanyarog. A számtalan madárfaj számára otthont adó halastavakat az I. világháború idején kezdték el kialakítani a Csúnyaföld nev mocsár helyén, amelynek történetérl Szilágyi Attila természetvédelmi r mesélt a Duna Televízió msorvezetinek, Somossy Barbinak és Forró Bencének. A bejátszóból a nézk megtudhatták, miért nevezik a hortobágyi területet a helyiek Csúnyaföldnek, de a Kilenclyukú híd legendájára és más izgalmas alföldi történetekre is fény derült.
A Nyár (2020-ig: Balatoni Nyár) a köztelevízió nyári magazinműsora. A délelőtti műsor a társadalom minden rétegét érintő témákat dolgoz fel bejátszók és stúdióbeszélgetések formájában. Elkalauzol számos Balaton-parti településre, programokat ajánl a tó körül, bemutatja a környék legszebb épületeit, felelevenít izgalmas balatoni legendákat, és eddig ismeretlen kirándulóhelyeket mutat be. [1] A műsor séfjei minden adásban ízletes fogásokkal készülnek, továbbá minden nap egy-egy előadó szórakoztatja a képernyők előtt ülőket dalaival, és mesél nyári élményeiről a műsorvezetőknek. [2] A műsort 2011 óta minden nyáron Révfülöpről közvetíti élőben az M1, majd később a Duna csatorna. Műsorvezetők [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hétfőn indul a Balatoni nyár. Turizmusonline, 2011. június 19. Balatoni nyár - Töltsd velünk a nyarat!. NAVA, 2012. augusztus 9. Fotókon az M1 új műsorvezetői. Femina, 2013. június 28. Hétfőtől ismét Balatoni nyár. Híradó, 2014. június 10.