Én pedig a csalódástól meghasadt szívvel belemenekültem egy viszonyba. Balázs idősebb volt nálam hét évvel, feleség és két gyerek várta odahaza. Egymásba szerettünk, és titkos viszonyba kezdtünk az összes klisével együtt: romantikus vacsorák eldugott, külvárosi éttermekben, séták a Naplás-tónál, üzleti ebédekből lett gyertyafényes vacsorák, hotelszobák, röpke külföldi utazások. Én egy évvel később elváltam, ő benne maradt a házasságában. Négy évig voltunk együtt, az idegeim cafatokban lógtak, a szeretőlét megalázottsága depresszióba sodort. Forrás: Pixabay Akkor ismertem meg Nimródot, és rájöttem, hogy a szerelem másmilyen is lehet: béke, biztonság, nyugalom. Szinte gondolkodás nélkül, a bosszú édes érzésével szakítottam Balázzsal. Megviselte a dolog. Heteken át hívogatott, sírt, könyörgött, ígérgette, hogy elhagyja a családját. Én azonban már nem akartam tőle semmit. Mit mondjak be meaning. A bosszúvágy sajnálattá enyhült, egy idő után nem vettem fel a telefont, nem válaszoltam a leveleire. Végül elhallgatott.
Oszd meg másokkal is!
Ez a poszt a következő Percről percre része: Szombat hajnalban megszóltak a légoltalmi szirénák Kárpátalján. A megye közösségi oldalán található tájékoztatóban mindenkit arra kértek, hogy menjenek biztonságos helyre. Az utasítások szerint ezek után rádión tájékoztatják a lakosságot a további teendőkről.
Állomások: 1. Indító tábla /Parádfürdő - Etelka –táró 1780-ban Orczy báró nyitotta meg a hasonló nevű tárót a Hegyes-hegy gyomrában réz- és ezüstérc kutatása céljábó az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Erről a táróról ismertek az első termelési adatok is, az egykori iratok szerint 1786-ig 2240 t ércet termeltek ki. Ezt követően rövid ideig számos táróból termeltek ezüsttartalmú rézércet. A Veresvár-hegy nyugati oldalának érces kibúvásait kutatták többek között az Etelka-táróval. Az 1950-es évek végén újravizsgálták a régi tárókat, akkor létesült az Etelka-feltárás és újranyitották az Etelka kutatótárót. Az Etelka-táró a Recsk-Parádfürdő vulkáni terület peremén, biotit-amfibol andezitet tárt fel, amely vulkáni vulkáni törmelékes rétegekkel váltakozik. Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a parádfürdői érces telérek és érctömzsök. 2. Ilona völgyi tanösvény pest megye. Vaskapu-ereszke A Veresvár-hegy (Vörösvár) lábánál több régi bányavágat és hányója látható az 1800-as évekből. A hegy nyugati oldalán létesítették az 1850-es években a Róza- és Pál tárókat melyek előtt a tárókból kikerült anyag -hányó- is megtalálható.
© 2022 Minden jog fentartva. A KIADÓJA A MAGYAR TURIZMUS MÉDIA KFT.
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6, 5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén korú vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicét (a csevice a savanyúvíz-forrás helyi elnevezése), az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést. Az útvonal Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi kastély (Rákóczi-fa) mellől indul és az Ilona-patak mellett, a zöld sáv jelzésű turistaúttal azonos nyomvonalon vezet az Ilona-völgyi vízesésig. Moziműsor – Gyöngyös-Mátra. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.