A Bocskai Múzeum Hajdúszoboszló óvárosi városközpontjában található a fejedelemről elnevezett utcában. A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei. A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a "szoboszlói" hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is. A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái.
Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának "nemes és hiteles" másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban szombaton. Új épületszárnyat emeltek a relikviáknak Az új turisztikai attrakciót a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által vezetett konzorcium tagjaként Hajdúszoboszló önkormányzata valósította meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatásával - ismertette Bihari-Horváth László múzeumigazgató. Hozzátette: a támogatás értéke 100 millió forint volt, amit a városi önkormányzat és a múzeum további, összesen 60 millió forintos saját forrással egészített ki. Részlet a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum állandó kiállításáról Forrás: Bocskai István Múzeum A konzorciumi projekt egy Hajdú-Bihar megyei kulturális turisztikai útvonal létrehozására irányult. Ennek az útvonalnak az egyik állomása a fejedelmi kincstár, amely a hajdúszoboszlói múzeum 200 négyzetméteres épületbővítésével valósult meg - ismertette. Megjegyezte, hogy az új épületszárny legnagyobb attrakciói az egyetlen győztes szabadságharc vezetőjének, Bocskai István erdélyi fejedelemnek a koronájáról és jogaráról készült nemes és hiteles műtárgymásolatok, amelyek ugyancsak a pályázati projekt keretében készültek.
Egyéb érdekességként megtekinthető a hajdúsági tájra jellemző rovar és lepkegyűjtemény is a múzeumban. Általános információk Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10. 00-18. 00 hétfő: szünnap Elérhetőség: Hajdúszoboszló, Bocskai u. 12. +36 52/362-165 Jelenleg megtekinthető kiállítások Hagyományok Hajdúszoboszlón A Bocskai István Múzeum új állandó néprajzi kiállítása öt nagy tematikai egységen keresztül mutatja be a város hagyományos kultúráját. Bővebben a kiállításról Szoboszló öröksége: föld, kard, víz Bővebben a kiállításról Rácz György emlékkiállítás Szabadtéri fejfakiállítás A kiállítás tárgyai a múzeum kertjében sétálva tekinthetőek meg. Időszaki kiállítás Retró '70-'89 – Életmódkultúra a rendszerváltás előtt A kiállítás a hetvenes, nyolcvanas évek lakáskultúrájának, használati eszközeinek, játékainak bemutatásával idézi meg az akkori élet mindennapjait. Képek a Bocskai Múzeumról
Az avatóünnepség meghívója szerint nemzetközi kultúrdiplomáciai siker, hogy olyan európai hírű intézmények, mint a bécsi Kunsthistorisches Museum, engedélyezték a Bocskai múzeum számára a műkincsek lemásolását. A koronamásolatot az ötvös szakma különböző területeit képviselő 20 szakember több mint 2 évig készítette. Bocskai István a hajdúi között, 17. századi rézmetszeten Forrás: Wkimedia Commons /Wilhelm Peter Zimmermann A Bocskai-korona, a "Hajdúk Szent Koronája" igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették. A Habsburgok még a fejedelem emlékétől is féltek Forrás: Youtube Eredetije ma is ott található, bár mind a magyar, mind a román állam máig a saját tulajdonának tartja.
Czeglédi Gyula (független), Hajdúszoboszló polgármestere felidézte: szeptemberben lesz a 415. évfordulója, hogy Bocskai István a városba telepítette a hajdúkat, a haza érdekében hűségesen szolgáló katonákat. Arra utalva, hogy a korona és a jogar eredetijét Bécsben, illetve Bukarestben őrzik, kiemelte: történelmi igazságtétel, hogy "a nemes és hiteles másolat a hajdúkhoz került". Mindez a hajdúk közös kulturális öröksége, ezért azt tervezik, hogy vándorkiállítás keretében a többi hajdúvárosba is elviszik az ereklyéket. A koronamásolatot az ötvös szakma különböző területeit képviselő 20 szakember több mint 2 évig készítette. A Bocskai-korona, a "Hajdúk Szent Koronája" igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették.
Nomen est omen: nevünkben a sorsunk, s ez a sors most beteljesül azáltal, hogy a múzeum névadója, Bocskai István fejedelem méltóságjelvényeinek hiteles másolatai - köztük híres koronája - is láthatóak lesznek a Fejedelmi Kincstárban. Dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató elmondta: az új épület - a hajdúsági erődtemplomok saroktornyait mintázva - rondellaként védi majd a fejedelem kincseit, köztük Bocskainak a szultántól kapott, türkizekkel, rubintokkal, smaragdokkal és gyöngyökkel gazdagon díszített arany koronája másolatát. A nagy értékű műtárgy bemutatása igazi szenzációnak ígérkezik. A korona, mint a Bocskai-kultusz legfőbb ereklyéje, igazi misztikus tárgy, sok titkot őriz. Eredete vitatott: török kézre került bizánci császári koronának tartják, de oszmán, esetleg perzsa műhelyben is készülhetett. Az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, és bár ezt Bocskai kérte a szultántól, mégis a történészek egy része vitatja, hogy később valóban visszautasította a korona által szimbolizált királyi címet, mint ahogy az ma köztudott.
Az est végén egy élő zenés koncerten felcsendültek a legismertebb retró slágerek. A járvány alatti zárva tartás óta most először szervezett rendezvényt a múzeum, melyen a helyi közösség újra együtt lehetett, míg sok turista először járt a múzeumban. A új állandó kiállítás minden héten keddtől vasárnapig 10. 00 és 18. 00 óra között tekinthető meg. A felnőtt jegy 1. 200 Ft, a diák és nyugdíjas 600 Ft. A belépőjeggyel a Fejedelmi Kincstáron kívül megtekinthető a megújult retró-kiállítás, a nemzetközi modern művészeti tárlat, az állandó néprajzi és helytörténeti kiállítás. Bővebb információk a múzeum Facebook oldalán. A Bocskai-korona másolatának elkészítését bemutató kisfilm:
Csontos Vilmos: Örökség (1973) - Versek, Kiadó: Kiadás helye: Kiadás éve: 1973 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 77 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A hatvanöt éves Csontos Vilmos új kötete szerves folytatása és kiegészítése eddigi költői munkásságának. Elkötelezett, a néphez közel álló, kifejezetten paraszti mentalitású verseket gyűjt itt egybe Csontos Vilmos. Csontos vilmos könyvei sorrendben. Fajsúlyos gondolatai és tiszta szép meglátásai vannak, azt adja, ami a lényege. Némelyik költeménye hegyi patak tisztaságú, fokozottan szóhoz jut verseiben a korosodó ember életmérlegelő számadási törekvése, önmagába fordulása. Tartalom Örökség Örökség 7 Hatalom 10 A régi szekér 11 Nem szégyen 12 Hajdani aratás 13 Kazalrakók 14 Az ostor éneke 15 Ez is évforduló 16 Tengerzúgás Sokáig vártam 21 Ragyogj!
Zalabára kerüléséről, illetve a falu iránti szeretetéről önéletrajzában a következőket mondja el: "Alig telt el három év, hogy zalabai lakos lettem, s már úgy érzetem magam, mintha itt születtem volna. Mindenkit ismertem, s engem is ismertek. Ennek a községnek a népéről már akkor is csupa szépet és jót hallottam, amikor iskoláskoromban az öreg Nagy Pál tanítónk elmondta, hogy a közeli kisközségben már rég (1898) kultúrházat építettek közadakozásból, s azt Olvasókörnek nevezték el. " Csontos Vilmos igen büszke volt arra az emléktáblára, melyet az alapítók tiszteletére helyeztek el az épületben. A táblát ugyan 1945 után levetették innen, de megőrizték azt, s így később újra visszakerült a helyére. Csontos Vilmos: Az első testámentum, a 2. és a 3. is. Ez ma is látható. A kultúrházban hajdan egy kisteremben könyvtár is volt, ahová folyóiratok is jártak. A teremben asztalokat helyeztek el, s minden alapító tag külön karosszékkel rendelkezett. A kultúra eme szent csarnokaként tisztelt helyre a férfiak csak kalapjukat levéve léphettek be. Zalabai Csontos-emlékek A költőt a helybeliek mindig is tisztelték, s ma is ápolják emlékét.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
133 BATTA GYÖRGY: A postamester bácsi feje 133 DÉNES GYÖRGY: Mi lesz veled, Máté? 134 TÓTH ELEMÉR: Azarát 134 KULCSÁR FERENC: A mi házunk emeletes 135 KULCSÁR FERENC: Bódog komám 136 ZS. NAGY LAJOS: Behemót és a többiek 136 KESZELI FERENC: He, he, he 136 N. Csontos vilmos könyvei magyarul. LÁSZLÓ ENDRE: Lápi Pál 137 VERSEGHY ERZSÉBET: Tóbiás 137 KULCSÁR FERENC: Rest menyecskék 137 EGRI VIKTOR: Különös vendéglátás 138 ZS. NAGY LAJOS: Indonéz bánat 142 VÍGH RÓZSA: Furfangos Lajos 142 SZŐKE JÓZSEF: A lusta menyecske 144 SIMKÓ TIBOR: A bűvész 145 SOÓKY LÁSZLÓ: Lustamese 146 Gyia, csinó, paci, csidu!