A számítógépes berendezések meglepetéseket kínálhatnak számunkra, amelyek nem túl kellemesek, különösen, ha van külső merevlemezünk, függetlenül attól, hogy Windows, Mac vagy Linux, és csatlakoztasd nem ismeri fel. Ez fejfájást okozhat, mivel azt gondolhatjuk, hogy örökre elveszítettük az ott tárolt információkat. De elmondhatjuk, hogy ennek van megoldása, és megmutatjuk, mit kell tennie formázzon egy külső merevlemezt, amelyet a számítógépem nem ismer fel. Az ilyen típusú hibák több okból is előfordulhatnak, és nem teszik lehetővé a külső merevlemez-meghajtónkat el kell ismerni számítógépünkön keresztül. Világos példa ezekre a lehetséges okokra, hogy nincs hozzárendelve betű, vagy nem hoztak létre partíciót hozzá. Külső merevlemez formázása Mac | WhatsaByte - Blog. Az is lehetséges, hogy sérült formátuma van, vagy új lemez is, és meg kell formáznia. Mindennek az az igazsága, hogy te vagy külső meghajtók amelyekben információkat menthetünk és más számítógépre továbbíthatunk, nagyon hasznosak és szükségesek. És időszerű tudni, hogyan működik és mit kell tennünk az ilyen helyzetekben.
Formázás közben ne csatlakoztassa le a külső merevlemez-meghajtót. Formázás közben a HDD AUDIO PLAYER nem működtethető. A merevlemez-meghajtó formázásának elindításakor a zenei fájlok lejátszása leáll. Súgó | Külső merevlemez-meghajtó formázása (Format External HDD). Ha külső merevlemez-meghajtó nincs csatlakoztatva, akkor a 2. lépésben a [ Format External HDD] (Külső merevlemez-meghajtó formázása) lehetőség ki van kapcsolva és szürke. Egy külső merevlemez-meghajtó formázása csak a HDD AUDIO PLAYER készülékhez jelenleg csatlakoztatott külső merevlemez-meghajtó adatbázisát törli. A HDD AUDIO PLAYER megőrzi a már használt külső merevlemez-meghajtók információját (adatbázisát).
21:08 Hasznos számodra ez a válasz? 9/19 anonim válasza: Köszönöm a javítást, legközelebb erre odafigyelek. 21:14 Hasznos számodra ez a válasz? 10/19 anonim válasza: Na, vé hittem már, hogy én vagyok annyira hülye, hogy biztosra állítja, hogy neki bizony 40 gigás vinyója volt FAT32-es... :D:-O első 2010. 21:19 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
7/9 anonim válasza: Ha FAT32-re csináltad, akkor látni fogja a TV. 18:16 Hasznos számodra ez a válasz? 8/9 A kérdező kommentje: Nincs FAT 32!!! Csak exFAT, és NTFS!!! Ennyiből tudok választani!! 9/9 Emberek válasza: akkor formázd exFAT-ra, mert arra rá tudsz tenni nagy állományokat is 2013. szept. 28. 09:24 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A krími-kongói vérzéses láz átadása szempontjából a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes a legfontosabb – magyar nevük nincs, a továbbiakban mi is Hyalommákként hivatkozunk rájuk. A Mediterreáneum, Afrika és Dél-Ázsia melegebb éghajlatáról származnak, térségünkbe elsősorban vonuló madarak közvetítésével jutnak el. A klímaváltozással járó enyhe telek pedig lehetővé teszik, hogy a mérsékelt égövre véletlenül eljutó egyedek túléljenek és esetleg megtelepedjenek. Felnőtt Hyalomma példányokat találtak már Németországban, Csehországban, Svédországban, és egy esetben hazánkban is kimutatták. Terjedésüket nagyban segíti, hogy úgynevezett kétgazdás kullancsként hatalmas távolságot képesek megtenni egyetlen gazdaszervezetre akaszkodva – mondja a Földvári Gábor. A legtöbb kullancs, a hazánkban honos fajok is háromgazdások, azaz mindhárom fejlődési stádiumukban (lárva-nimfa-adult) más és más gazdát választanak. A Hyalommák azonban ugyanazon nyúlra, sünre, vagy – ami esetünkben fontosabb – madárra csimpaszkodva alakulnak lárvából nimfává, folytatják a táplálkozást, és csak ezután "pottyannak le".
Magyarországon körülbelül 20 és 30 közé tehető a honos kullancsfajtoknak a száma. Egész pontos számot azért nem lehet mondani, mert ahogyan zajlanak a kutatások, egyre többet fedeznek fel - mondta az InfoRádiónak az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Az őshonosokon kívül ugyanakkor három-négy újabb faj megjelentésével is számolni lehet a behurcolásoknak köszönhetően, amire már korábban is volt példa - tette hozzá Földvári Gábor. Az új kullancsfajok felbukkanása szempontjából fontos tényező a vándormadarak mozgása, ami természetesen nem újdonság, miután évmilliók óta vándorolnak már az állatok Afrika és Európa különböző régiói között. Ez évi 1-2 milliárd madarat jelent, amelyek több százaléka is kullancsokkal fertőzött. Az viszont újdonság, hogy az enyhe télek miatt a trópusi, szubtrópusi fajok is képesek áttelelni Magyarországon, a fagy nem tizedeli meg a vérszívókat. Az igazán komoly gondot az jelenti, jegyezte Földvári Gábor, hogy például az ezek közé sorolható Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes fajok kórokozókat is terjesztenek, mint például a krími-kongói vérzéses lázat.
Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejele ntés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail címen.
Már a Margitszigeten is találtak olyan kullancsfajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti — írta meg az. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjújában beszélt arról, hogy megjelent hazánkban is a Hyalomma kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. A faj megjelenéséről már tavaly tavasszal is olvashattunk cikkeket, a mélyen barázdált testről és a fehér sávos ízelt lábakról felismerhető Hyalomma kullancsokat vélhetően a vándormadarak hurcolhatták be Közép-Európába, és a klímaváltozás miatt tudtak meghonosodni errefelé. A WHO listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat, amellyel az 1960-as években a Krímben és Kongóban találkoztak a kutatók. Eleinte a kettőt külön kezelték, de aztán kiderült, hogy ugyanaz a kórokozó felelős mindkettőért. A betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja.
A Hyalomma kullancs a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is terjesztheti. Két megyében már találtak egy-egy példányt. Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Hyalomma kullancs terjedése Magyarországon Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak.
A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti. A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes két, hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedt kullancsfaj. A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével – az úgynevezett citizen science módszerrel –, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések számos európai országban eredményesek voltak. Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, illetve Svédországban is.
A kullancsencephalitis Közép-Európában a legelterjedtebb kullancsok által terjesztett vírusos megbetegedés, amelyet az FSME-vírus okoz. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás sem vírus elleni gyógyszerrel, sem antibiotikummal nem gyógyítható, viszont léteznek ellene védőoltások. A Lyme-kór (Lyme-borreliosis) olyan kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ez a kórokozó felelős a Lyme-kór kialakulásáért. Kezdeti jellegzetes bőrtünetek hiányában a betegség nehezen felismerhető, megelőzésére pedig nem létezik védőoltás. Helyes diagnózis birtokában antibiotikummal kezelhető. 2022. 02. 01.