Filmnézés 176 Megtekintés TELJES FILM LEÍRÁS A Mars-1 expedíció különös anyagot talál a vörös bolygó felszínén 2020-ban. Egy hirtelen kitört vihar azonban elsöpri őket. Expedíció indul az egyetlen túlélő megmentésére. Vezetője Woody Blake, a tagjai pedig Blake felesége, Terri, a navigátor Phil, valamint Jim McConnell, az első csapat kijelölt vezetője, aki a felesége halála miatt végül nem indult el az útra. Sok probléma és az egyik társuk elvesztése után a Marson megtalálják a túlélőt, aki elmondja, hogy a furcsa anyag valójában egy hatalmas szobor, amely jeleket sugároz. A Mars-mentőakció – Filmsarok. Miután megfejtik azokat, bejutnak a szobor belsejébe, amely minden várakozásukat felülmúlja. EREDETI FILM CÍM Mission to Mars IMDB ÉRTÉKELÉS 5. 7 70, 504 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 5. 9 951 votes Rendező Szereplők Filmelőzetes
Mars-expedíció - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 5, 5 Amikor 2004 elején a NASA Spirit és Opportunity nevű roverjei megkezdték küldetésüket a Marson, a szakemberek 90 napos üzemidőt jósoltak nekik. Nos, a két jármű alaposan túlteljesítette az elvárásokat: míg a Spirit hat éven át járta a vörös bolygó felszínét, az Opportunity még most is gyűjti az adatokat. A Nat Geo filmje az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb és legérdekesebb missziójával ismerteti meg a nézőket. Mikor lesz a Mars-expedíció a TV-ben? A Mars-expedíció című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Oszd meg ezt az oldalt: Mars-expedíció Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő?
Sajátos mállás. A száraz viszonyok között igen lassan, főleg a rövid nedves időszakokban mállik a kőzetek felülete - hasonlót feltételeznek a Marson is. Időszakos üledékszállítás. Az MDRS közelében a folyóvízi felszínformálás dominál, azonban ezek a képződmények egy-egy rövid esőzés során alakultak ki. A Marson is sok a vízfolyásnyom, noha az égitest fejlődésének nagy részében száraz volt. Viszonylag magas napi hőingás. A sivatagi vidékeken napközben gyakran 40 Celsius-fokot is eléri a hőmérséklet, miközben éjszaka fagyhat. A Marson még ennél is nagyobb a napi hőingás, egyes vidékeken a 100 fokot is elérheti. A meredek sziklafalak vizsgálata a szimuláció során (balra), és ugyanez egy fantáziarajz alapján a Marson (jobbra) (Mars Society, NASA) Mindezek mellett a táj vöröses színe is hasonlít a marsbélihez, itt is az oxidált vastartalmú vegyületek miatt. Bármilyen erős is azonban a látszólagos hasonlóság, a két égitest jelentősen különbözik. Az MDRS kutatóállomás közelében nem gyengébb a nehézségi erő, mint a Marson.
Az esetet vizsgáló testület megállapítása szerint a szívizomgyulladást "valószínűleg az oltóanyag okozta". 2021. 08. 30 | Szerző: K. G. Az első Pfizer-vakcina utáni halálesetről számoltak be, az eset Új-Zélandon történt – írja a BBC. A halál okát vizsgáló független testület szerint a nő halálát valószínűleg szívizomgyulladás okozta. Ugyanakkor megjegyezték, hogy más egészségügyi problámák is közrejátszhattak az elhunytában. Fotó: Shutterstock A halál pontos okát hivatalosan nem jelölték meg. Az esetet vizsgáló testület megállapítása szerint ugyanakkor a szívizomgyulladást "valószínűleg az oltóanyag okozta". A halálesetet tovább vizsgálják, az ügyben a halottkém döntésére várnak. A hatóságok nem közöltek további részleteket, a nő életkoráról sincs információ. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kiemelte, hogy a szívizomgyulladás a Pfizer/BioNTech és a Moderna által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinák nagyon ritka mellékhatása, ami a fiatal férfiaknál a leggyakoribb. Az oltás jelentette előnyök pedig messze meghaladják a kockázatokat.
Az AstraZenecát már több mint 180, a Pfizer vakcináját már több mint 145 országban használják. Kétségkívül a két legjobban tanulmányozott vakcinatípusról van szó, a kettő kombinációjáról jöttek ki először kutatások a heterogén oltássorral és az emlékeztető oltásokkal kapcsolatban - olvasható a portálon. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy az AstraZeneca két dózisa 70, a Pfizer két vakcinája 90 százalékos védelmet nyújt a kórházba kerülés ellen a vakcináció után 6 hónappal – azt is tudjuk azonban, hogy a védettség idővel csökken, és most már biztosnak tűnik, hogy emiatt emlékeztető oltásra van szükség. A COV-BOOST kutatás az emlékeztető oltások által kiváltott immunválasz, illetve biztonságosság, vagyis a mellékhatások gyakorisága és súlyossága alapján vizsgálta a harmadik dózisokat. A kutatók megvizsgálták az AstraZeneca, a Pfizer, a Novavax, a Janssen, a Moderna, a Valneva és a Curevac oltásokat, mint emlékeztető dózist, méghozzá két AstraZeneca vagy két Pfizer oltás után adva.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az időbeli egybeesés nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. Nem vagy nem feltétlenül tekinthető a vakcina mellékhatásának például az oltás után a vállban érzett fájdalom, hiszen ha egy tűt szúrok a váll izomzatába, az akkor is fájdalommal jár, ha nem adok be oltást. A következő kategória az oltás után érzett fáradtság, esetleg hőemelkedés, láz. Ilyet minden vírusbetegség kivált, tehát nem tekinthető túlzottan meglepőnek egyetlen, vírus elleni védőoltás alkalmazásakor sem. A védőoltások felfedezőjének tekintett Jenner évszázados elmélete nagyrészt ma is megállja a helyét: a súlyos betegség megelőzésének érdekében létrehozzuk a betegség enyhe formáját. A következő kategória lenne a nem várt, de utólag az oltással összefüggőnek tekinthető mellékhatások csoportja. A Pfizer-oltással kapcsolatban leginkább talán a szívizom gyulladások ritka esete vehető ide. Erről azonban feltétlenül tudni kell, hogy a koronavírus-fertőzés maga is kiválthat és ki is vált szívizomgyulladást, méghozzá sokkal, nagyságrendekkel gyakrabban, mint a védőoltás.
Magyarra fordítva: aki a szívizomgyulladást szeretné elkerülni, az jobban jár, ha beadatja magának az oltást, mivel ha koronavírus-fertőzött lesz, sokkal nagyobb esélye van rá, hogy szívizomgyulladást kapjon. Ennek előfordulása saját praxisomban és a szakirodalomban is nagyjából 25 százalék szemben az oltás után leírt 4, 8/1 000 000 gyakorisággal. Ezzel el is jutottunk a következő kérdésig, vagyis a haszon-kockázat arány elemzéséhez. Ebben az elmúlt közel egy év és több száz millió beadott dózis után sincs változás. A Pfizer-védőoltás haszna messze meghaladja az általa jelentett kockázatok veszélyét, ezért minden, hitelt érdemlő szakmai szervezet továbbra is ajánlja a beadását. Ezen túlmenően az eredetit meghaladva ma már jóval szélesebb korcsoportok számára engedélyezte a gyógyszerhatóság, így néhány napja az 5–11 éves korú gyerekeknek is. Számukra csökkentett dózisban, az eredetileg jóváhagyott adag egyharmadában. Az orvostudományban ma már egy viszonylag új elv érvényesül az évezredes "nil nocere", vagyis a "soha ne árts" mellett.
Az időfaktor Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a legtöbb vakcinához hasonlóan ebből is elegendő lesz összesen két adag. Ez mostanra némileg módosult, jelenlegi tudásunk szerint bizonyos esetekben indokolt lehet a harmadik dózis beadása is. Ez nem feltétlenül a vakcina rovására írható, inkább annak tudható be, hogy a világjárvány, illetve a vírus természete miatt a kórokozó rendkívül gyorsan változik, igyekszik kikerülni az immunrendszert és a vakcinákat is. Van olyan betegség, amely ellen eleve három oltás szükséges, és olyan is, amely ellen tízévente vagy akár minden évben ajánlott az emlékeztető oltás. A Pfizer-oltással kapcsolatban hat hónap elteltével lehet indokolt harmadik oltás beadása, elsősorban 65 évnél idősebbek, krónikus betegségekben szenvedők vagy munkájuk, illetve élethelyzetük folytán magas rizikójú csoporthoz tartozó egyének esetében, mint például egészségügyi intézetben dolgozók vagy idősek otthonában lakók számára. A mellékhatások Itt fontos különbséget tenni a várható és váratlan, illetve a vakcinával összefüggő és azzal össze nem függő, oltás után tapasztalt események között.
Ez pedig a kockázat és haszon arányának mérlegelése. Egyrészt minden beavatkozásnak lehet és van is ára. Ha azonban a kezelés elhagyása nagyobb kockázattal jár, mint a kezelés, akkor azt el kell végezni. Az ismerten és bizonyítottan életet mentő oltás be nem adásával is ártunk ugyanis. Mindent összefoglalva a Pfizer koronavírus elleni védőoltása minden idők egyik legjobban vizsgált és legjobban dokumentált, egyik leghatásosabb és rendkívül jó haszon-kockázat aránnyal rendelkező orvosi beavatkozása, amit a világ vezető orvosi és gyógyszerészeti szakmai szervezetei továbbra is feltétlenül javasolnak. További cikkekben a többi, koronavírus elleni oltással kapcsolatban szerzett egyéves gyakorlati tapasztalatot vesszük górcső alá. A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár, napi szinten kezel koronavírus fertőzött betegeket. (Borítókép: Alex Kraus / Bloomberg / Getty Images)
A legjobb példa erre Magyarország, ahol influenza ellen már legalább 70 éve rendelkezünk védőoltással, az európai uniós gyógyszerhatóság azonban csak 1997-ben tette közzé az influenzaoltások engedélyezéséhez szükséges előírásokat, amelyeket aztán 2014-ben ismét módosított. Az amerikai hatóság még nagyobb lemaradással dolgozott, lényegében az uniós ajánlásokat vette át, amelyek ott jelenleg is érvényben vannak. Fontos kiemelni, hogy már a koronavírus elleni vakcinák kezdeti klinikai vizsgálata is jóval alaposabb volt, mint például azoké az oltásoké, amelyekkel évtizedek óta rendszeresen oltunk, sokkal közülük kötelező jelleggel. Mind a Pfizer-, mind a Moderna-vakcinát több tízezer emberen tesztelték önkéntes jelleggel már az engedélyek igénylése előtt is. Azon oltások tekintetében, amelyekkel évtizedek óta oltják gyermekeinket, ez korántsem volt így. A sors iróniája, hogy ezeket a vakcinákat szinte senki sem fogadja kételkedéssel, míg az új, minden eddiginél alaposabban tanulmányozott oltásokkal szemben folyamatosan azt a kifogást halljuk, hogy nem voltak elég alaposan tesztelve.