A mérkőzés elején mindkét csapat kapkodó játékkal kezdett, a 6. percben Karacs Jázmin törte meg a gólcsendet. A szélső azonban nem lehetett sokáig a pályán, egy perccel később egy értékesített ziccer után érkezett rosszul a földre és súlyosnak tűnő térdsérülést szenvedett. A hazaiak lassan ugyan, de felvették a ritmust, ugyanez a vendégeknek nem sikerült, nehezen tudtak igazi helyzeteket kidolgozni a kiváló csabai védekezéssel szemben. Kézilabda mérkőzés ma chance. Több gyors indítás is sikeres volt, a félidő felénél már hat gól volt a különbség (9-3). A Pénzügyőr Tóth Adél góljaival indult a csabaiak nyomába, de a hazaiak nem engedték közelebb ellenfelüket, az irányító Borbély Márta a bal szélről és labdaszerzést követően is eredményes volt (18-9). A Békéscsaba magabiztosan, nyolc góllal vezetett a félidőben (19-11). Sass Kincső, a vendégek kapusa (Fotó: Such Tamás) A vendégek mosolygós kapusa, Sass Kincső a folytatás előtt dekázással és fejelgetéssel szórakoztatta a lelátón ülőket, azonban sokkal több örömre nem volt oka ezen az estén.
A kézilabda visszavezethető a római időkre és a középkor idejére, ám csak a 19. században kezdték a játékot a maihoz hasonlóan játszani. A kézilabda ekkoriban Dániában, Németországban, Csehországban és Magyarországon terjedt el. Kézilabda mérkőzés ma. Először az 1936-os olimpiai játékokon jelent meg, és a skandináv országok fejlesztették tovább a sportágat. A régióban manapság is virágzik a kézilabda, és érdemes a kézilabda élő közvetítéseket ma is nézni. Különösen a Világ és kézilabda Európa Bajnoki találkozókat. Megalakult a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, amely felelős a kézilabda világbajnokság rendezéséért, amelyeket kétévente tartanak külön-külön a férfiak és a nők számára. Sok országos bajnokság létezik a világ minden táján, köztük számos európai országban, illetve sok kontinensen kívüli országban is. Fogadás tekintetében a kézilabda széles választékot kínál, a legnépszerűbbek a hendikeppes és a Félidő/Végeredmény fogadások, illetve a gólkülönbségre, összgólszámra, a több gólt hozó félidőre történő fogadások.
Újabb meccs győztesként kipipálva 2022. 11:52 Újabb győzelmével került közelebb a második hely bebiztosításáig a Kanizsa Vízilabda OB I B-s csapata, az újabb legyőzött ellenfél a Fehérvár VS volt. Győrtől Győrig cselgáncsozhattak 2022. 4. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. 21:07 A cselgáncs serdülő Magyar Kupa versenyének Győr adott otthont, és a 214 nevező ifjú judoka között a Nagykanizsai TE 1866 sportolói is ott voltak, míg a Nagykanizsai Judo Klub-Röntgen Kanizsa csapata a kisalföldi központban megrendezésre került ifjúsági ob-ról hozott érmet. Az utolsó meccseket játszották a Kanizsa Teniszcentrumban 2022. 17:21 A nyolcvanharmadik és egyben utolsó versennyel szombaton végleg bezárt a Kanizsa Teniszcentrum. Ahogy arról már korábban mi is hírt adtunk: 11 év után felszámolják a fedett pályás létesítményt és a helyén ruházati kereskedelmi egységet hoznak létre. A befejező megmérettetésre Sopronból, Hévízről és Marcaliból is érkeztek versenyzők, összesen 32-en. Egyre határozottabb szereplést felmutatva 2022. 16:12 Ismét a fővárosi Ormai-csarnokba voltak hivatalosak a női asztalitenisz Extraliga pontvadászatának csapatai, hogy a bajnokság újabb négy fordulójában mérkőzhessenek meg egymással.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét.
Csúfos véget érő hollywoodi kiruccanása – Az utazó című Anthony Zimmer-remake – után Gerhard Richter életének laza adaptációjára vállalkozott A mások élete rendezője, ám Florian Henckel von Donnersmarck épp az absztrakt festészet rejtélyességétől fosztja meg maratoni hosszúságú filmjét. Nicolas Winding Refn folyton ismételgeti: jó és rossz művészet nem létezik, a modern kor túlhaladta e régimódi kategorizálást. Határsértő, szándékosan botrányra éhes kultrendezőként abszolút jogos hitvallást fogalmaz meg, szemben német kollégájával. A Mű szerző nélkül egy pontján ugyanis nyomatékosan a levegőbe harsogják a túlhaladott különbségtételt, épp a mestermű létrejöttének ismérveként. Két gyökeresen eltérő stílusú alkotóról beszélünk: az egyik nyugtalanító zajokkal, idegőrlő csenddel, expresszív, szexet és erőszakot keblére ölelő formavilággal riogatva hoz létre rendhagyó celluloidcsodákat, a másik azonban képtelen nyugton maradni, a legegyértelműbb gondolatokat is figurái szájába erőszakolja, miközben nem tűnik fel neki, hogy ezáltal csak elidegeníti nézőjét.
Anna szakterülete a rezilencia, vezetésfejlesztés, 2022. 23. 2022. 21. A szokásos intézménylátogatás keretein belül a Ludovika Collegium hallgatóinak egy része a drezdai születésű, kortárs festő, Gerhard Richter kiállításán járt a Magyar Nemzeti Galériában. Richter az egyik legjelentősebb német festő, aki élete folyamán végig kísérte az utóbbi száz év németországi rezsimjét. A nemzetiszocializmust még gyermekként, a szocialista NDK-t pedig már fiatalként élte meg, majd ezt követően az ország nyugati felébe disszidált. A Budai Várpalota ad otthont 1975 óta a Nemzeti Galériának, ahová nyitásra érkeztünk és egy felkészült, a kiállítással és a művésszel kapcsolatban széles ismeretekkel rendelkező vezető várt minket. Közel 80 műalkotást tekinthettünk meg a nagyszabású, tematikusan berendezett, életművet átfogó tárlaton. Számomra az volt a legkiemelkedőbb, hogy a kiállítás milyen nagyszerűen felépített volt, az apró részletek is kiemelt figyelmet kaptak. A tárlatvezetés után mindegyikünk ott maradt a helyszínen, hogy még alaposabban megnézhessük a képeket.
Az augusztus 27-én nyíló Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a világhírű német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A kiállításon bemutatkozó közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Kis fürdőző (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet!
Rendkívül élvezetesek voltak számunkra az önironikus művész alkotásai, főképp, hogy kifejezetten a budapesti tárlatra készült húsz rajzból álló sorozatát is láthattuk. Utóbbi azért is izgalmas, mert tavaly bejelentette a művész, hogy az volt az utolsó alkotói éve. A Galériába, habár már augusztus óta megtekinthető a tárlat, 15 percenként érkeztek az érdeklődő csoportok. Végezetül csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nagyszerű élmény volt ezen a gyönyörű helyen ilyen színvonalas kulturális programon részt venni. Szubjektív beszámoló – Alföldy Zsigmond Péter Gerhard Richter véleményem szerint egy rendkívül sokszínű festő, amely nemcsak a "csík" című képén jelenik meg, hanem abban is, hogy rengeteg fajta képet fest, az absztrakt grafit rajzoktól a fotót utánzó arcképeken át a tájképekig. Lenyűgözőnek találtam a homályossággal való játékát a művésznek, sok képe egy életlen fotóhoz hasonlított, ez előtt még sosem láttam ilyesmit. Több képénél is sokáig időztem, volt melyhez vissza is tértem a kiállítás végig járását követően.
Próbálja szem előtt tartani a film vezérmotívumát, miszerint Kurt fekete-fehér, homályos pingálmányai saját múltbéli és jelenlegi traumáit hivatottak feldolgozni, azonban nehéz komolyan beleélni magunkat a revelációba, ha olyan bölcselkedéseket kell hallgatnunk, mint "A művészet szubjektív" vagy "A fehér vászon az üresség allegóriája". Mi több, ha Kurt végre szárnyra kap, és önkifejező festőzsenivé válik, flashbackekkel, lassításokkal, emelkedett muzsikával kell aláhúzni a pálfordulását, lehetőleg kék fényben ildomos szeretkeznie és sóvárgóan egymásra néznie a főszereplő galambpárnak. Szerelemről és művészetről beszélne a rendező, ám ezzel csak ellentmondásosan építészetre táncol, azaz nem a vizualitás nyelvén ábrázolja, hanem kimondja a lényeget béklyózottságról, szabadságról, felnövésről (a gonosz apa festményekkel történő leleplezése sajnos rövid ideig tartó bravúr). A Mű szerző nélkül villant ugyan két emlékezetes alakítást (Saskia Rosendahl intuícióba kapaszkodó, örömöt sugárzó nagynéniként, Sebastian Koch pedig merev, ledönthetetlen gazemberként zseniális), de hiába löki centrumba és készteti helytállásra főfiguráját, épp Barnert marad a legüresebb lap, aki ironikusan célba találó metaforájává alakul a jellegtelen, Szabó István vagy Steven Spielberg legakadémikusabb húzásait kopírozó filmnek.
A Mű szerző nélkül mind a három órája feszült: figyelmet és odaadást követel. Sodrása, ritmusa van, mégis hagy teret a folyamatok kibontakozásának. A történetvezetés egyszerű, ám az apró elmozdulásokra építő összefüggésrendszer komplex. Belső rímekre, ismétlődő, de ismétlődvén tágabb vagy más értelmet nyerő gesztusokra, illetve a nagyobb szerkezeti egységek közötti párhuzamokra épül minden. Például a nagynéni zárt intézetbe kényszerítésekor, a szörnyű jelenet elviselését lehetővé tevő optikai gesztusból (hogy ui. a kisfiú defókuszálja tekintetét, és így mindent elmosódva lát csak) a film kulcsjelenetében, a legbensőbb, legszemélyesebb tartalmak kifejezésére alkalmas festési metódus megalkotásakor ugyanez a defókuszálás válik a pontos, mert az emlékezés folyamatát (is! ) leképező képi fogalmazás eszközévé. Másrészt a Keleten erőltetett, valójában a nemzetiszocialista szépségideált továbbéltető szocreál képzőművészetnél semmivel sem bizonyul hitelesebbnek, igazabbnak az ízlésterrort Nyugaton megvalósító, a pöffeszkedő művészegót piedesztálra emelő, kockázatmentes álavantgárd.