Télen semmiképp se tápsózzuk és a túl meleg szoba sem jó neki, mert könnyebben tetvesedhet. Van néhány kifejezetten télálló típus, aminek előnye a fagyállókhoz képest, hogy nem csak a hideget, hanem a csapadékos, szeles, zord téli időjárást is átvészeli. Leginkább törzses és törzs nélküli fajtákat különböztetünk meg, de azon belül is sokféle létezik. A legnépszerűbbek: Hesperaloe parviflora, azaz piros yukka: 1, 5 méteres piros virágjával hívja fel magára a figyelmet. Élénkzöld levelek vannak, nincs törzse, idővel elbokrosodik. Fagytűrő. Yukka aloifolia: Védett helyen, csapadék védelemmel kint is teleltethető. Télálló törzses jukka koskinen. Yucca elephantipes: Nagyra növő típus, csak a lakásban teleltethető. Yucca baccata: Télálló, sőt igazi túlélő! Rendkívül mutatós, idővel kis törzset nevel. Yucca carnerosana: -20 fokot is tűrő (fagytűrő), 6-8 méteresre is megnövő, széles, robosztus barna törzset fejlesztő, impozáns típus. Forrás:
Nyáron bőségesen locsoljuk a szép buja fejlődéshez, mert ha ezt kihagyuk az őszi csapadékos de enyhe időben újra indulhat a növekedése és nem tud leállni a télre, - elpusztulhat, illetve ilyenkor bekövetkezhet a virágzása is holott ennek az ideje május- június. Bemutató kertünkben fellelhető közel 15 éve sérülésmentesen! Bemutató kertünkben kb. 10 éve Horváth Péter gyűjteményéből /Jászboldogháza/ Yucca gloriosa, gloriosa variegata. gloriosa superba Szubtrópusi mérsékeltövi yukka. Télálló! Fagytűrése: -18-20c Törzset nevel, bár nagyon lassú növekedésű! Szinte teljesen azonos feltételeket igényel mint a Yucca recuvifolia, létezik haragoszöld és zöld-sárga csíkos változatban. Bemutató kertünkben 6-7 éve élnek. Yucca filamentosa: Télálló! Fagytűrése:-28c Bokrosodó hazánkban már honos növény, teljesen igénytelen, de ha nyáron bőven öntözzük meghálálja gyors gyarapodással. Télálló törzses jukka pekka. Virágzás után tőről sarjad újra. Bemutató kertünkben 12-15 éve élnek. Yucca glauca: Télálló! Fagytűrése:-28c Elatahoz hasonló keskeny fehér szegélyű levélzet.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Gertler Viktor Zene: Vincze Ottó Operatőr: Forgács Ottó Rendezte: Gertler Viktor Szereplők: Csorba András (Tímár Mihály) Béres Ilona (Tímea) Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi) Krencsey Marianne (Athalie) Greguss Zoltán (Brazovics) Gobbi Hilda (Brazovicsné) Bárány Frigyes (Kacsuka Imre) Pécsi Ildikó (Noémi) Komlós Juci (Teréza) Latinovits Zoltán (Krisztyán Tódor) Március 14-én, 14 órától a Dunán!
"- Aggódtam ön miatt; féltem, hogy valami baja lesz az éjjel: itt akartam lenni az ön közelében. " Tímár tudja, hogy nem a szerelem mondatja ezt Timéával, hanem a hűség, ismét elkezdi önmagát ostorozni. "Ez a szegény asszony itt fekszik az ő ágya mellett; özvegye egy élő férjnek! Soha semmi öröme nem volt, mely férjével közös lett volna" Tímár újra kettős életén kezd el gondolkozni. Legnagyobb problémája, hogy két különleges nő van körülötte. Ha az egyik valami megvetendő, esendő személy lenne, akkor könnyebb tudná a másikat választani, de minkét asszony – másként ugyan – de kivételes Tímár számára. Végül Timéa nem bírja tovább és orvosokat hívat Tímár számára, akik azt tanácsolják, hogy Tímár menjen üdülni valahova, mondjuk a Balaton mellé. Tímár – minden mindegy alapon – beleegyezik és leköltözik a Balaton melletti villájába. Az aranyember | Ridikül. Azonban az egyedüllét és az őszi, kopár Balaton körüli táj, csak tovább ront kedélyén. Testileg megerősödik a sok sétától, úszástól, de a lelke nem akar gyógyulni.
Gaál Béla filmjét a Filmarchívum felújította. Az Intézet dolgozóinak fáradságos munkája nyomán szép, élvezhető kópia keletkezett. A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él… Jókai Mór klasszikusának első hangosfilmes változata. Jókai Mór azonos című regénye alapján. Magyar játékfilm (ff. ), 1936 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. Noemi az aranyember . oldalán. Forgatókönyvíró: Gaál Béla, Hevesi Sándor Zene: Polgár Tibor, Ránki György Operatőr: Eiben István Rendezte: Gaál Béla Szereplők: Kiss Ferenc (Tímár Mihály) Csortos Gyula (Brazovics Athanáz) Sziklay Szeréna (Brazovicsné) Mezey Mária (Athália) Petheő Attila (Ali Csorbadzsi) Rózsahegyi Kálmán (Fabula) Kormos Márta (Tímea) Básti Lajos (Kadisa főhadnagy) Egry Mária (Noémi)
Értékelés: 17 szavazatból Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.
Tímár magán kívül van a boldogságtól, hatalmasat fordul vele a világ, hiszen van egy fia! A fiút Noémiék Dódinak keresztelik. Elhatározza, hogy kivágja a kiszáradt diófákat és abból épít maguknak házat. Neki is kezd az építkezésnek és faragásnak, de egy idő után – gyakorlat és szakértelem hiányában – elakad vele. Komolyan elgondolkozik azon, hogy ott hagyja komáromi életét, vagyonát, vállalkozásait, Timéát és végleg a szigetre költözik. Tímár csodálatos fél évet tölt a szigeten, ősszel azonban újra felébred benne a kíváncsiság, hogy mi lehet Komáromban, hogyan állhatnak üzleti ügyei, hazatér hát. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5