A ferihegyi 2A terminál 1985-ös átadásakor már felmerült, hogy vonat kösse össze a repülőteret Budapest belvárosával. Eltelt harminc év, beszéltek már azóta gyorsvasútról, belső kabinvonatokról és metróról is, épülni azonban semmi sem épült, csak csődbe ment a Malév. Most egy kerozinellátó vágányon jöhet a bővítés, de sok még a tisztázatlan kérdés. Mostanra az a különleges helyzet állt elő Ferihegyen, hogy a vonatok megállnak a repülőtéren, az utasszállítók viszont nem. Index - Belföld - Pofonegyszerű lesz a ferihegyi vasút. Pontosabban jelenleg a Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljához vezet kötött pálya a városból, de ezt a terminált repülőgépek a Malév 2012-es csődje óta nem használják (az utolsó években oda és onnan közlekedő fapadosok is átkerültek a 2-es terminálra). Az utasoknak tehát egyetlen lehetőségük van, ha nem akarnak taxizni Ferihegyre: Kőbánya-Kispesten felszállnak a 200E-s buszra (vagy a Nyugatiból induló vonatról átszállnak a Ferihegy nevű, szintén a régi, 1-es terminál közelében, a reptéren kívül lévő megállónál). Most ez megváltozhat, mert a Napi Gazdaság úgy értesült, hogy a kormány egy augusztusi határozatában kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési beruházássá nyilvánította a reptér kötött pályás megközelíthetőségét.
1985 óta húzódik A mostani ferihegyi vasúti megálló, valamint a 2A és 2B terminál között 6, 5 kilométert kell közúton menni, ennek a szakasznak a vasúti kiváltása húzódik épp harminc éve, 1985 óta. Ekkor adták át ugyanis a kezdetben csak a Malév által használt új repteret. A beruházás terveiben szerepelt, hogy a vasutat kivezessék ide, de egészen az ezredfordulóig nem merült fel újra a gondolat, igaz, ezt a 1, 5-3 milliós utasforgalom sem indokolta. Átadták a budapesti repülőtér új utasmólóját. 1999-ben a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit vetette fel újra az ötletet a 2B terminál átadása után. Annyi módosítást javasolt Demján cége, hogy gyorsvasút közlekedjen a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között. A pályaudvar mellett lévő Westend City Center tulajdonosa azért érvelt a Nyugati mellett, mert szerinte onnan könnyen elérhetőek a budapesti szállodák. Az ötlettel akkor komolyan foglalkoztak, de a 2002-es kormányváltással lekerült a napirendről. Átlépheti a bűvös tízmilliót A tervet csak 2007-ben porolták le, amikor elindult az első vonat Budapest belvárosa és az 1-es terminál között.
A leállás után a reptéri dolgozók gyorsan kiürítették, lezárták a terminált, óvták a nyitva rekedt boltok árukészletét, biztosították a ki- és beszállításhoz az ideiglenes fényeket, átszervezték a forgalmat, a nélkülözhetetlen rendszereket életben tartották, vagy újraélesztették. A szombat esti gyér forgalmat a 2B terminál egyedül is el tudta látni, de a járatok többsége késve indult, mert a gépeket át kellett mozgatni egyik terminálról a másikra, és az utasokat, poggyászokat is át kellett szállítani. Több tucat járatot kellett átirányítani a 2B terminálra, és mivel feleannyi kapacitás állt rendelkezésre az utasok fogadására, 10-20 perces késésekkel tudtak csak indulni a repülőgépek. Károkat is okozott a nagy üzemzavar Az áramszünet idejére rendőrök biztosították a terminált, az épületbe nem engedtek senkit. Ferihegyen felújítják a 2A-t, tervezik a 2C-t | 24.hu. A szóvivő tájékoztatása szerint a boltok nagy részét szombat este óta sikerült bezárni, amiket nem, ott rendőrök vigyáznak az árukészletre. Lopás nem történt. Azt, hogy mekkora kárt okozott a hosszú áramszünet, egyelőre nem tudni, mert korai lenne még a számvetés.
A leállás a Wizz Air budapesti bázisú járatait érinti a leginkább, a diszkont légitársaság egész napi menetrendjében késések várhatók, mert a reggel Ferihegyről induló repülőgépek később is érnek majd vissza Budapestre, így a délután innen induló járatoknál is továbbgyűrűzhet majd a késés.
Az átalakítások átmeneti kényelmetlenséget okozhatnak, azonban hosszú távon az utasok nagyobb kényelmét szolgálják. A munkálatok ideje alatt a Malév Rt. és a Budapest Airport Rt. az utasok megértését és türelmét kéri. (MTI)
Mivel a segélyszolgálat egyik elve, hogy nem engednek el adósságot, ezért a gázért előre kell fizetni – mondta el Vecsei Miklós. Azt is elvárják, hogy mindenki lehetőségeihez mérten tegyen a közös ügyekért: aki festő, fesse le a folyosót, aki lakatos, az szerelje meg a többiek zárját, aztán majd megpróbálják leírni az adóból. A misszió A szervezet alelnöke elmondta, hogy hosszú út vezetett idáig. Először a hajléktalanságot térképezték fel Veszprémben, és így jutottak el a Pokoli toronyig – amit maguk között vertikális telepként emlegetnek –, ahol most a lakások 60 százalékában laknak. Itt vettek egy lakást, amibe az egyik kollégájuk beköltözött, hogy felállíthassanak egy diagnózist. "Rosszul segíteni bűn" – vallják a máltaiak. Volt már olyan a házban, aki félre tudott tenni annyit, hogy albérletbe költözhessen. Akinek sikerül, az fél évig kaphat albérleti támogatást. A következő lépésben megpróbálták megvenni a panelház aljában működő kocsmát is, mert az sok baj forrása, de végül nem lehetett.
És igazából ő rendezte a Pokoli torony akciójeleneteit is (hivatalosan pedig az a John Guillermin, aki utána 1976-ban a Godzilla méretű King Kong gal zúzta szét New Yorkot). Stirling Silliphant, a Pokoli torony forgatókönyvírója a scriptet két olyan regényből ollózta össze, amelyek a World Trade Center építése kapcsán eljátszottak az ötlettel, hogy mi történne, ha egy ennyire magas felhőkarcolóban tűzvész pusztítana: Richard Martin Stern The Tower című művét, illetve Thomas N. Scortia és Frank M. Robinson The Glass Infernó ját. A két könyvet eredetileg külön szerették volna megfilmesíteni, de végül a jogokat külön-külön birtokló két nagy stúdió, a 20th Century Fox és a Warner Bros. összeállt, hogy leforgassák minden idők egyik legnagyobb katasztrófafilmjét. Az ilyen és ehhez hasonló filmekben amúgy is divat volt a kor legnépszerűbb színészeit szerepeltetni, a Pokoli torony ra azonban olyan szereplőgárdát trombitáltak össze, hogy a sok-sok A-listás név alig fért rá a plakátra: Paul Newman, Steve McQueen, Faye Dunaway, William Holden, Fred Astaire, Richard Chamberlain, Robert Vaughn, Robert Wagner.
A forgatókönyvírók gyújtó képzeletét felszabadítva szabad utat engedtek az elemek tombolásának. Ennek köszönhetően az 57 díszletből a forgatás végére csupán nyolc maradt épségben. A záró jelenetben pedig 3800 köbméter vízzel árasztották el a báltermet. Az irányítás azonban egyetlen percre sem csúszott ki az ellenőrzésük alól. Ebben segítségükre volt a nagyszerű filmes szakembergárda, a Los Angeles-i, valamint a San Franciscó-i tűzoltóság emberei. A filmet egyébként az életüket áldozó hős tűzoltóknak ajánlották. Steve McQueen, Faye Dunaway és Paul Newman (Fotó: RAS-archív) Igazi sztárparádé volt a szereposztás, a kisebb szerepekben is nagyágyúkat láthatott a közönség. A prímet a Paul Newman-Steve McQueen páros vitte, az előbbi a torony tervezőjét, az utóbbi a tűzoltóparancsnokot játszotta. Mellettük ott voltak a régi és új Hollywood kedvencei (William Holden, Fred Astaire, Jennifer Jones, illetve Richard Chamberlain, Faye Dunaway, Robert Vaughn). A pokoli torony immár majd fél évszázada, hogy vázig égett, maradandó nyomot hagyva a világ filmművészetében.
Humoruk erőltetett, izzadságszagú, arab származásuk miatt furcsán, de mégis rasszista, olyan, mint a mi Fábrynké, csak méterekkel alulról. És ez az, ami teljesítmény, még ha negatív is. Egyébként pedig gyenge Mátrix, Bruce Lee, Drágán add az életed, és Pokoli torony paródia, érthetetlen francia szlengben előadva. Pokoli egy élmény!
Irwin úgy kalkulált, hogy ha minél szélesebb körből szerződteti a szereplőket, több ember lesz kíváncsi a filmre, így korábbi filmcsillagokat is szerepeltetett, továbbá olyan újoncokat, mint O. J. Simpson: hogy bevonzza az amerikaifoci-rajongókat. A 14 millió dollárból készült film végül óriási kritikai és közönségsikert aratott: nyolc Oscarra jelölték, amiből hármat meg is nyert (legjobb fényképezés, legjobb vágás, legjobb eredeti dal), költségvetésének pedig a tízszeresét hozta vissza. Lássunk még néhány érdekességet a filmről: Robert Thorpe író megihletődött a filmtől: miután megnézte a Pokoli tornyo t, még aznap éjjel azt álmodta, hogy fegyveresek üldöznek egy férfit egy felhőkarcolóban. Ez lett aztán 1979-es Nothing Last Forever című regényének alapötlete, amiből némi hányattatás után a Die Hard készült. Steve McQueennek először az építész szerepét kínálták fel, a tűzoltóparancsnok karakterét Ernest Borgnine-nak szánták. McQuennek azonban jobban tetszett az utóbbi szerep, így felvetette, hogy szerezzenek egy hozzá hasonló kaliberű sztárt az építész szerepére, ő pedig hadd játszhassa el a parancsnokot.