Dell Fenntartható jövő Ha már a jövőről (és a jövő munkahelyéről) van szó, nemcsak arra kell figyelni, hogy a megfelelő eszközöket használjuk, de arra is, hogy ezek az eszközök a lehető legkisebb terhelést jelentsék a környezetre. És ez már nem feltétlenül csak a fogyasztást jelenti, de azt is, hogy az adott terméknek a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyoma. 4 részes monitor tartó, asztalra szerelhető, gáznyomásos technikával, C csíptetővel, Xergo Flex | Conrad. A Dell Technologies az elmúlt évben például bevezette a használt merevlemezekből kinyert alumínium újrahasznosítási folyamatát, a papírkészítési folyamat melléktermékéből készített bioműanyagot, továbbá több mint 540 ezer kilogrammra növelte az újrahasznosított szénszál-felhasználását. És ez még csak a kezdet, hiszen a vállalat az Intellel közös dolgozta ki a Luna koncepciót, aminek lényege, hogy az összetevők azonnal hozzáférhetővé, cserélhetővé és újrafelhasználhatóvá válnak, így csökkentve az erőforrás-igényt, még több anyagot tartva a gyártási folyamat körforgásában. A Dell Technologies új módszereket próbált ki az energiahatékonyság növelésére, a jobb teljesítmény és hűtés érdekében, emellett olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek kisebb karbonlábnyommal rendelkeznek, hogy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással készíthessenek eszközöket.
Az elmúlt két év alapjaiban változatta meg az életünket, teljesen megszokottá vált a hibrid munkavégzés, amihez a munkához nélkülözhetetlen eszközök gyártóinak is igazodni kell. Ráadásul a cégeknek nem csak arra kell koncentrálni, hogy a lehető legzökkenőmentesebb élményt biztosító termékekkel álljanak elő, de figyelniük kell arra is, hogy az eszközeik még fenntarthatóbbak legyenek. Amikor a jövő munkahelyére beszélünk, már nem feltétlenül modern épületekre, azon belül irodákra, open office területekre kell gondolni, hiszen a koronavírus járvány megmutatta, hogy a hibrid munkavégzés (amikor dolgozunk a cégnél és a saját otthununkban is) nemcsak működőképes, de a jövőben egyre elterjedtebbé válik. A modern technológia folyamatosan fejlődő vívmányainak hála ma már a munka nem helyhez kötött: az eszközök hordozhatók, a legtöbb rendszer akár különböző gépekről, a felhőn keresztül is elérhető, így a munkahelyi gépet nem muszáj folyton hazacipelni, a beépített kameráknak és mikrofonoknak hála pedig lényegében bárhonnan lehet online megbeszélést folytatni, ahol van vezetékes vagy vezeték nélküli internetkapcsolat.
Vagy ott az új, szervesanyag alapú nyomtatott áramkör (NYÁK) ötlete, ami lenrostból készülő alaplappal és vízben oldódó polimer ragasztóanyaggal készül. A lenrost ami a laminált műanyaglapot váltaná le, a vízben oldódó polimer pedig később "feloldható", így az újrahasznosítás során könnyebben el lehet választani a fémeket és egyéb alkatrészeket a lemezektől. Mindezek persze még csak elképzelések, de a Dell Technologies már vizsgálja ezeket és a fentiekhez hasonló fenntartható tervezési ötleteket, kiválasztva a legnagyobb potenciállal rendelkezőket, amik akár az egész termékportfólióra alkalmazhatók, hiszen a vállalat célja, hogy a jövőben még fenntarthatóbb termékeket hozhasson létre. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Jó, ezt most értjük… de akkor mi az a táppénz? Ahogyan már fentebb írtuk, a táppénz mértéke a biztosításban (a munkaviszony ilyen! ) töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset (táppénz alapja) 60%-a, illetve 50%-a. Azonban létezik egy meghatározott napi maximuma: a táppénz egy napra eső összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2018-ban a 9200 forintot. Betegszabadság hány napoleon. A táppénz mértéke legalább 730 nap, folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60%-a. 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának 50%-a. A táppénz napi összegének maximumát mindkét esetben figyelembe kell venni. A viszonyítási alap, azaz a napi átlagkereset számítása meglehetősen összetett kérdés, ezért ezen szabályok analizálását jobbnak látjuk meghagyni a bérszámfejtőknek. Reméljük, hogy cikkünkkel sikerült a távolléti díj és a táppénz összege körüli sűrű ködöt valamelyest eloszlatni. Amennyiben további információra lenne szüksége, az Ecovis Hungary Legal szakértői készséggel állnak rendelkezésére.
§ (4) bekezdése alapján. Példa: Általános munkarend szerint beosztott munkavállaló órabére 1. 250 forint. 2018. március 14-től március 31-ig keresőképtelen. Betegszabadságot még nem vett igénybe. Mennyi díjazás illeti meg 2018. március hónapra? (Távolléti díja megegyezik az órabérével) március 1-13-ig 10 munkanapra (10*8*1. 250 forint = 100. Sűrű ködöt lát, ha meghallja: betegszabadság, távolléti díj, táppénz… Mennyi az annyi? - Jogadó Blog. 000 forint) munkabér, március 14 1 nap betegszabadság (1. 250*8*0, 7 = 7. 000 forint) március 19-29-ig 9 nap betegszabadság (1. 250*8*9*0, 7 = 63. 000 forint) március 15 és 30 2 munkaszüneti nap miatti kiegészítés (1. 250*8*2*0, 7 = 14. 000 forint) Összesen 184. 000 forint díjazás illeti meg a munkavállalót. Havidíjas munkavállaló esetében az Mt. nem rendelkezik arról, hogy munkaszüneti napra távolléti díjat kellene fizetni, hiszen a munkavállalót havi munkabére minden hónapban megilleti, függetlenül attól, hogy az adott hónapban hány munkanap van. A munkaszüneti nap a törvény alapján egy olyan általános munkarend szerinti munkanap, ahol a munkavállaló a törvény erejénél fogva mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
Ez a pótszabadság természetesen csak egyszeri alkalommal jár, és nem minden évben. A szabadság kiadása A köznyelvben a "kiveszem a szabadságom" szófordulatot használjuk, azonban jó tudni, hogy munkavállalóként csak 7 munkanappal rendelkezhetünk szabadon. A munkavállalókat megillető szabadságból ugyanis 7 napot a munkáltató a munkavállaló kérése szerint köteles kiadni, a többi nap kiadásáról azonban a munkáltató dönt. Betegszabadság hány nap a karantén. Ennek során törekedni kell arra – kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg – hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napon keresztül szabadságon lehessen. A törvényalkotó tehát célul tűzte ki azt, hogy mindenki legalább évente egyszer két hétre elmehessen szabadságra, sajnos azonban ettől a szabálytól el lehet térni. A szabadságot – főszabályként – az esedékesség évében kell kiadni. A tárgyévet követően is lehetőség nyílik azonban a szabadság kiadására, ha a munkáltatónál felmerült kivételesen fontos gazdasági érdek ezt indokolja, vagy ha a munkavállalót betegsége, vagy a személyét érintő más, elháríthatatlan akadály meggátolta abban, hogy a szabadságát a tárgyévben vegye igénybe.