Hozzávalók: - ½ kg kakastöke - ½ kg kakastaréj (a valóságban tyúktaréj, vagy legalább is vegyes) - 30 dkg csirkemáj - füstölt zsírszalonna - 1 db erős hegyes zöldpaprika - 2-3 édes paprika - 2-3 vöröshagyma - 2-3 gerezd fokhagyma - 1-2 paradicsom - fűszerpaprika - friss kakukkfű - morzsolt majoránna Elkészítés: A kakastaréjt fűszeres, citromleves vízben pár percig blansírozzuk. Ezzel némileg elvesszük a gyakran nagyon markáns illatát, mellékízét. A kakastökét megtisztítjuk a felesleges hártyacafatoktól, és a nagyobbakat kettévágjuk. A szeletre vágott szalonnát megsütjük, majd kivesszük a lábosból. Harcsa főzési ideje fond za nauku. A kisült zsírban feltesszük a finomra vágott hagymát és paprikákat. Ez a pörköltalap az átlagnál "lecsósabb". Amint üvegesre párolódtak, hozzáadjuk az összevágott paradicsomot, finomra vágott fokhagymát, a kakukkfüvet, majoránnát, valamint a kakastaréjt. Sózzuk, borsozzuk, és kis lángon, kevés vizet/ könnyű alaplevet hozzáadva közel 3 órán át főzzük. Türelem kell hozzá, és idő, hogy megadja magát, és igazán lággyá, omlóssá váljon.
Kevergetett csirke (fiatal alany) 20-25 perc alatt elkészül. gyöngytyúk: 30 perc 1 kg-tól 1200 g-ig. Kiskacsák: 30 perc 800 g és 1 kg között; 40–45 perc felett. Kacsa (durva dinsztelésig) korától függően: 20-30 perc fontonként. Liba 5 kg: életkoruktól függően 2-3 óra. A sült pulyka: 16-18 perc könyvenként. A töltött pulyka: 25–28 perc fontonként (kimért pulyka). BORJA főzési ideje Borjúhús: 20-25 perc könyvenként. Borjúnyereg: 25 perc könyvenként. Filet mignon 500-600 g: 25-30 percig főzni fog. Borjúszár: 1 óra 45. Borjúszelet: vastagságtól függően 5-7 perc mindkét oldalon. A szeleteket: Összesen 6–7 perc 125 g-ra (vékonyra vágva). Rántott szelet: Oldalanként 3-4 perc. Borjú máj szeletelve: 1 cm vastag, 2 perc mindkét oldalon (ritka főzés). Édes kenyér: 5 perc blansírozás után 30-40 percig dinsztelés. Borjúagyak 8-10 perc orvvadászatot igényel az első párolás után. Harcsa főzési ideje van. Borjúpörkölt és blanquette: 1 óra 30. Töltött borjúmell: 30 perc könyvenként. RABBIT főzési idő Sütni: 20-25 perc könyvenként.
A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok. Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. Holokauszt emléknap. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon. ) A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-i megnyitása. Az intézmény alapkövét 2002. december 16-án helyezték el azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott - az azon lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt - a magyar állam rendelkezésére.
A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja 2021. április 16. Kisfilmek és fotók közzététele holokauszt túlélők, közéleti szereplők, diplomaták bevonásával a Nemzeti ünnepek és emléknapok és az Emlékközpont facebook csatornáin: őexc. Anunciada Fernández de Córdova y Alonso-Viguera, Spanyolország nagykövete őexc. A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek | Híradó. Dag Hartelius, a Svéd Királyság nagykövete őexc. René van Hell, a Holland Királyság nagykövete Ulrike Köhler, a budapesti Osztrák Nagykövetség követe Szalay-Bobrovniczky Vince, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Freund Tamás, elnök, Magyar Tudományos Akadémia Dr. Kovács Tamás, igazgató, Holokauszt Emlékközpont Forgács János, holokauszt túlélő Szekeres Vera, holokauszt túlélő Keleti Éva, fotóművész Mányi István, építész Radó Denise, színész, rendező Emlékmozaik: Online kiállítás a vészkorszak idejéből származó tárgy és fénykép felhasználásával. Kapcsolódó programok: április 12-16. között holokauszt témát érintő film online közzététele a Nemzeti ünnepek és emléknapok youtube csatornáján Jób Lázadása Oktatási Emlékhét a Holokauszt Emlékközpontban április 12-16. között: április 12., hétfő 10:00 A Trepper család története és a munkaszolgálat 11:00 A Bogdán-Kolompár család története és a roma népirtás április 13., kedd 10:00 Holokauszt és művészet- tárlatvezetés időszaki kiállításunkon április 14., szerda 10:00 Rendhagyó óra és foglalkozás Dobai János, holokauszt túlélővel A foglalkozáshoz Zoom alkalmazáson keresztül csatlakozhatnak.
Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél a család egyik elhurcolt tagjára emlékeznek Budapesten, az idősebb Antall József rakparton (MTI-fotó: Kallos Bea) 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Minden zsidótörvény mélyebbre mart 1938 tavaszán, a második világháború küszöbén lépett hatályba a XV. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja | Mandiner. törvénycikk "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról". Az úgynevezett első zsidótörvény szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó, azaz izraelita vallású. Az egy év múlva kihirdetett 1939. évi IV. törvény "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról", azaz az úgynevezett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt a személyt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától.
A meggyilkolt vidéki zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan. Az alábbi videó-összeállítás a USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumában található interjúrészleteket tartalmaz. A megszólaló túlélőket az elsőként létrejött magyarországi gettók egyikébe, vagy másikába – Kassa, Kisvárda, Munkács, Nyíregyháza – zárták. A részletekben a gettóba hurcolás emlékeit, illetve más gettóbeli emlékeket elevenítenek fel. Összeállításunkkal az áldozatokra és a túlélőkre emlékezünk. "4-5000 ember összezsúfolva... borzalmas körülmények voltak, enni nem volt mit. " —Becker Erzsébet
A zalaegerszegi gettó 1944 júniusában (forrás: Randolph L. kötet) 1944. április 28-án lépett hatályba az 1944. évi 1. 610. M. E. számú, "a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról" [18] – a gettósításról – szóló rendelet, melynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították, a városi és budapesti zsidókat pedig elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás Északkelet-Magyarországon és a Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án, hajnalban megkezdődött. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár. Az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották, Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket. A folyamat célja az volt, hogy a magyar zsidóságot immáron fizikailag is elkülönítse a lakosság többi részétől.