© Technológia: Mindenki a tornász felépüléséért imádkozik, akit a hírek szerint koronavírus-fertőzéssel ápolnak egy budapesti kórházban. Ahogy korábban az Index is megírta, hétfőn délután kapott szárnyra a hír a közösségi oldalakon, hogy lélegeztetőgépre került egy magyar olimpikon. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy Csollány Szilveszterről van szó. A Magyar Nemzet egy interjú kapcsán kereste november végén a sportolót, aki először gyengélkedésre hivatkozva türelmet kért, később pedig már azért nem tudott nyilatkozni, mert kórházba került. Erről a lap munkatársait SMS-ben tájékoztatta. Tegnap délután kiderült, hogy Csollány Szilveszter olyan súlyos állapotban van, hogy Sopronból egy budapesti kórházba szállították, ahol információink szerint koronavírus-fertőzéssel kezelik – a sportoló állítólag lélegeztetőgépen van. A történtek sokkolták a magyar sporttársadalmat. A közösségi oldalakat ellepték az aggódó üzenetek, s bár lapunk megkeresésére a Magyar Tornaszövetség tegnap délután még sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az információinkat, a Blikknek az elnök már bővebben nyilatkozott.
Néhány napja derült ki: Csollány Szilveszter elkapta a koronavírust, és az olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász lélegeztetőgépre került. Az 51 éves sportembert először Sopronban kezelték, múlt héten még sms-ben kommunikált, ám végül Budapestre kellett szállítani. Családja továbbra sem árul el részleteket. A Blikk információi szerint a tornász állapota súlyos, de bajnokként küzd az életéért. Kevesen tudják, de létezik egy olyan különleges lélegeztetőgép, amellyel a Csollányhoz hasonló, fiatalabb, súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeket tarthatják életben. Csollány Szilveszter 2000. szeptember 24-én. Fotó: Földi Imre / MTI) Ebből az egész országban 30-40 darab található. Az ECMO, vagyis extrakorporális membránoxigenizáció lényegében egy műtüdőeljárás, amely a beteg testén kívül végzi el a vörösvértestek mesterséges oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását. (A hagyományos lélegeztetőgép ezzel szemben "csak" oxigént továbbít a tüdőbe és elszállítja onnan a szén-dioxidot. )
A Blikk újabb információkat tudott meg Csollány Szilveszter állapotáról. Korábban mi is írtunk róla, hogy öt napja került lélegeztetőgépre az oltásellenes sportoló. Most kiderült, műtüdő mentheti csak meg az életét annyira rossz állapotban van. A lap információi szerint a tornász állapota súlyos. Kevesen tudják, de létezik egy olyan különleges lélegeztetőgép, amellyel a Csollányhoz hasonló, fiatalabb, súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeket tarthatják életben. Ebből az egész országban 30-40 darab található. Az ECMO, vagyis extrakorporális membránoxigenizáció lényegében egy műtüdőeljárás, amely a beteg testén kívül végzi el a vörösvértestek mesterséges oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását. (A hagyományos lélegeztetőgép ezzel szemben "csak" oxigént továbbít a tüdőbe és elszállítja onnan a szén-dioxidot. ) A Blikknek egy orvos elmondta, hogy ez a beavatkozás nagyon megterhelő, hiszen a szerkezet folyamatosan forgatja a beteg vérét, átvéve a tüdő és a szív szerepét – magyarázta egy neve elhallgatását kérő szakorvos.
"Maga az a hír is alapvetően meglepett, hogy a szervezete, az immunrendszere nem állt ellen a vírusnak. Heti egyszer rendszeresen elbeszélgettem vele telefonon, és nemrég tudatta, hogy újabban félmaratonikat teljesít. Ez jó erőnlétre vall, viszont újdonság, mert a tornászok nem arról híresek, hogy rajonganak a hosszútávfutásért" - mondta Vereckei. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
De Franciaországban is születtek Bánk bán-feldolgozások 1726 óta, a német regényfeldolgozások közül pedig egyet maga Katona József is olvasott 1815 és 1819 között, a dráma két kidolgozása közötti időszakban. Világirodalmi szintre azonban az osztrákok nemzeti drámaíró-klasszikusa, Franz Grillparzer (1791-1872) emelte a témát. 1825-ben felkérték, hogy írjon ünnepi darabot Karolina Auguszta császárné (I. Katona József Bánk bán tartalma (olvasónapló) - Oldal 8 a 29-ből - Műelemzés Blog. Ferenc felesége) magyar királynévá koronázása alkalmából. Grillparzer 1828-ban készült el a munkával és a bécsi ősbemutató nagy sikert aratott. A császár előbb örökáron akarta megvásárolni a darabot, hogy elterjedését megakadályozza, aztán 1830-ban (az újabb francia forradalom hírére) egyszerűen leparancsolta a színpadról. Pedig a Grillparzer-feldolgozás korántsem lázító mű, sőt, már a címe is az, hogy Ein treuer Diener seines Herrn (Urának hű szolgája). Az osztrák drámaírót a vétlen államférfi tragédiája érdekelte: Bánk nála ősz öregember, aki túlságosan szerény, ezért mindenki gúnyolódik rajta, és a csábítás után is rokonai sürgetik a cselekvésre.
A Bánk bán világirodalmi előzményei A középkori Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt. Ami a magyar királyi udvarban történt, azt feljegyezték a korabeli évkönyvekben, így a királynégyilkosság tényét is (ami nálunk ritka dolog volt). Az összeesküvésnek és Gertrúd halálának számos részlete máig ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint nemcsak a főurak voltak elégedetlenek a királyné befolyásának növekedésével, hanem külpolitikai törekvések is közrejátszottak (Gertrúd tervei akadályozták a Magyar Királyságnak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolatait szorosabbra fűzze Bizánccal). II. Katona József: Bánk bán – A konfliktusrendszer és szerkezet sajátosságai - Magyar tételek. András nem büntette meg az összeesküvőket, a bűnbaknak kikiáltott Péter ispán (Petur) kivételével. Gertrúd halála után újra megházasodott, egy francia őrgróf lányát vette feleségül, és törekedett a latin császári cím megszerzésére, sőt, keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre. Az események hátterét a krónikások persze nem tudhatták, így próbálták ők maguk kitalálni az okokat, a fantáziájukat használva megmagyarázni a gyilkosságot.
Első felvonás Ottó, a királyné öccse, szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe. Ezt nem is titkolja nővére és Biberach előtt. Biberach feltárja hercege előtt a valóságot: "Ej, ej kegyelmes Úr! Vigyázz, vigyázz, mert egy ily keszeg, sovány fiút az izmos Bánk bán bajusza egy végére tűz! " A palota egyik vendégszobájában férfiak mulatoznak. Az asztalnál Mikhál és Simon, Melinda bátyjai beszélgetnek. Ők a Bajóthi család leszármazottai, igazi spanyol vér csörgedezik ereikben. Belép a terembe Petur bán. Mikor meglátja a mulatókat, felháborodik, hogy így tűrik a merániak sanyargatását. Mikhál és Simon csendre intik, de ő nem hallgat el. "Ami a szívén, az a száján. " Bejön Myska bán is, a királyfiak nevelője. A nagyurat, Bánk bánt várják. Poharat ürítenek a szabadságra. Feltűnik Bánk bán, úti köntösben egy félreeső zúg ajtajában. Bánk bán (Hungaroton Classics) by Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Komor Vilmos, Joviczky József, Osváth Júlia & Külkey László on Apple Music. Tekintete "fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik. " Mikor Petur meglátja Bánkot, hátra marad. Nem mondja meg neki, miért hívatta vissza az udvarba, csak ma éjszakára meghívja a házába.
Egy erszényt nyom az elgyötört ember kezébe. Biberach érkezik a szörnyű hírrel: Melindát meggyalázták, de az asszony is hamarosan megjelenik, az őrület határán van. Bánk megátkozza gyermeküket, de Melinda könyörgése és az asszony hajdani szépségének és tisztaságának emléke Bánkot megbocsátásra készteti, s arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát – kit egy gyorsan szárnyaló nyíl rémképe üldöz – és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába. Bánk a kései óra ellenére Gertrud lakrészébe indul. A királyné számon kéri rajta hirtelen visszatértét, a nagyúr pedig a királynén azt, hogy a haza sérelmeit meg sem próbálta orvosolni. A királyné halállal fenyegeti Bánkot, aki ekkor Melinda becsületét is számon kéri rajta. Gertrud megátkozza őket és Ottót is. A nővére segélykiáltására belépő herceg Bánkot meglátván elmenekül. Gertrud tőrt ránt, de végül Bánk kerekedik fölül. III. felvonás Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit.
6-2 Elöjáték - Prelude 1:14 7-2 Jelenet - Scene 5:53 8-2 Melinda Dala És Jelenet - Milinda's Somg And Scene 4:13 9-2 Zárójelenet - Closing Scene 6:38 lll. Felvónas 2. Rész - Act lll. Part. 2 10-2 Bevezetö Zene - Introduction 2:30 11-2 Gyászkórus, Recitativo És Endre Kirtály Áriája - Funerary Chorus Recitative And King Andrew's Aria 5:35 12-2 Jelenet ÉS Finale - Scene And Finale 9:58
A drámai alapszituáció Az első felvonásban bontakozik ki. II. Endre király hadjáratot vezet Galíciában, addig a nádor, Bánk helyettesíti, de Gertrudis királyné utasítására az országot járja. Távollétében a merániak féktelenül mulatoznak a palotában, ráadásul a kéjenc Ottó herceg, a királyné öccse el akarja csábítani Bánk feleségét, a spanyol származású, bojóthi Melindát, akinek Gertrudis hívására kellett az udvarba jönnie. A jogaik csorbulásán felháborodó magyar főurak félrehúzódnak és összeesküvést szerveznek. A merániak elnyomó idegenek, akik visszaélnek a hatalmukkal, ezért a békétlenek a királyné megölését tervezik. Köztük vannak Simon és Mikhál bánok is, akik Melinda bátyjai. Azért menekültek el Spanyolországból, mert hazájukat elfoglalták a mórok. Hangadójuk, Petur bán titokban hazahívja Bánkot, aki Melindát Ottó társaságában találja, és hallja azt is, hogy Gertrudis kétszínűen beszél öccsének az udvarlásról: buzdítja is meg nem is. Gertrudis eszközként használja Melindát Ottó szórakoztatására, és talán Bánkot is gyötörni akarja ezzel.
Ottó fut be azzal, hogy a királyné el akarja fogatni, mert úgy cselekedett, ahogy azt Biberach tanácsolta. Ottó megfenyegeti Biberachot, aki viszont úgy replikázik, hogy vigyázzon az elfogatással, mert csak ő tudja, ki ölte meg Fülöp királyt! Biberach el akar menni, de Ottó orvul ledöfi, s elrohan. Myska bán jön, aki Ottót keresi, de meglátja a haldokló Biberachot, akinek még van annyi ereje, hogy a gyilkosát megnevezze. Negyedik felvonás A királyné szobája. Gertrudis egy levelet olvas. Izidóra jön és elmondja Ottó mit művelt vele és Biberachhal. Izidóra haza akar menni, amibe a királynő bele is egyezik. Melinda a következő látogató. Határozottan elmondja sérelmeit a királynőnek. " Koronák bemocskolójának" nevezi. Nem csókol neki kezet, mert ezt a "szennyes" kezet nem illeti csókkal. Mire Gertrudis az asszonyoknak megparancsolja: "Vigyétek e szegény tébultat el! " Mikhál bán érkezik. Felvilágosítja a királynét arról, hogy ő azoknak a magyaroknak a követe, akik nem tűrik tovább Gertrudis zsarnokoskodását.