Könyvbemutató a Tanácsköztársaságról 2014. 02. 06. | könyvbemutató, Tanácsköztársaság, Budapest A magyar piaristák és a Tanácsköztársaság című kötet kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatójára 2014. február 13-án (csütörtökön) 17 órától kerül sor a budapesti Piarista Gimnázium tanácstermében (1052 Budapest, Piarista utca 1., II. Matematika szakos tanárt keresünk!. emelet). A kötetet bemutatják, a kerekasztalon felszólalnak: Mózessy Gergely levéltárvezető (Székesfehérvári Püspöki Levéltár), Szakál Ádám SchP (Budapesti Piarista Gimnázium), Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára). A rendezvény házigazdája: Kormos Zoltán igazgatóhelyettes. Közreműködnek a Budapesti Piarista Gimnázium diákjai. Sík Sándor kiállítás Veszprémben 2014. 05. | kiállítás, Veszprém, Sík Sándor 2014. február 7-én nyílik meg a veszprémi Szaléziánumban a amely "Hallják meg hívők és hitetlenek" című kiállítás, amely elsősorban a Piarista Múzeum, valamint a Piarista Rend Magyar Tartománya más gyűjteményei (könyvtár és levéltár) anyaga alapján, személyes tárgyak, művészeti alkotások és eredeti dokumentumok segítségével mutatja be Sík Sándor életét, műveit és tevékenységét.
Budapest, Mozsár utca 6 WEB-RÁCIÓ Kft. Debrecen, Öreg János utca 39 Bérügyintéző Bt. Budaörs, Zombori utca 16
S erre házunk történetének hetedik lapjára egyszerű könyvtári asztalunkon, közönséges széken ülve, közönséges tollal írta be felséges nevét: Ferencz József. " A Magyarország piarista múljátból című sorozatról A piarista rend múltját bemutató, tudományos alaposságú dolgozatok 1948 előtt többnyire a rendi iskolák értesítőiben, illetve a "Palaestra Calasanctiana" könyvsorozatban kaptak helyet. Budapest100. Utóbbi nem csak rendtörténeti dolgozatokat, hanem a piaristák legkülönbözőbb tudományágakban megírt doktori értekezéseit közölte. Kinyomtatásuk a doktori fokozat megszerzésének egyik föltétele volt. Ma ilyen föltétel nincsen, viszont sokakat érdekel a piarista rend múltja, amelynek például diákként maguk is részesei voltak. Ezért szükségesnek látszott, hogy nyomtatásban is közzé tegyük a jól sikerült disszertációkat, szakdolgozatokat, illetve a szerencsére létező rendtörténeti kutatások ilyen formában elkészült eredményeit, amelynek első két kötete 2007 őszén jelent meg.
A szabadságharc után, 1850-ben a császári kormányzat ismét bezáratta, majd új középiskolai rendhez ( Entwurf) igazodva, 1854-ben négyosztályos algimnáziumként nyílt meg, majd 1911-re nyolc osztályos főgimnáziummá fejlődött. Az évek során a régi épületek egyre szűkösebbnek bizonyultak, ezért a városi tanács 1924-ben egyes osztályoknak és szertáraknak a szomszédos régi városháza épületében adott helyet, 1932-ban pedig néhány új termet is építtetett, de a komolyabb épületbővítés elmaradt. Az intézményhez 1945-től Piarista Diákotthon (fiúkonviktus) is tartozott, a gimnáziumba pedig lányokat is fölvettek, ha nem is nagy számban. 1946/1947-től általános iskolai alsó osztályokkal bővült, amelyek a régi városháza helységeiben működtek. 2017. április 27., IX. évfolyam 4. szám | A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele. 1948-ban a kommunista hatalom az egész iskolát és a konviktust is államosította. Az állami gimnázium Kossuth Lajos néven működött tovább. A diktatúra bukása során, 1990 nyarán Németh László mosoni plébános kérésére a régi városi tanács átadta az egykori piarista épület egy részét az egyházközségnek, amely ott áldozatkész pedagógusok és szülők segítségével Keresztény Általános Iskolát nyitott (1-7. osztályokkal), amely folyamatosan bővült; 1993-tól már gimnáziumi osztályai is voltak.
A Piarista Rend 1717-ben telepedett meg Pesten, miután a város behívta őket azzal a céllal, hogy – tanítórend lévén – gimnáziumot alapítsanak itt. A Rend és iskolájuk eleinte a Városház téren, a városháza épületében kapott helyet, amely akkor a mai gimnázium helyén állt, ám rövidesen a Galamb utcában, az ún. jezsuita "Görög-udvar" megvásárlásával új helyre költöztek. Ez a mai épület közvetlen szomszédságában található. Otthonuk azonban csupán néhány évtizedig maradt ez az építmény, hamarosan az ún. "Glöckelsberg-palotába" vándoroltak. Piarista utca 4 8. Ez a rokokó palota is az egykori Városház téren állt. A rend a földszintet már akkor is kereskedőknek, boltosoknak adta ki, és felettük üzemeltette az iskolát és a kápolnát. A Piarista Rend régi épületeit a századfordulós városrendezés idején bontották le. A rendezés célja az volt, hogy egy modern nagyvárosi funkcióknak megfelelő belvárost hozzanak létre, hiszen a régi, középkori eredetű, szűk utcák korszerű közlekedésre alkalmatlanok voltak. A város ekkor már igényelte a helyet nagy vásárok megtartására, és a barokk, majd klasszicista épületek tömör egymás mellé épülése zsúfolttá, használhatatlanná tette ezt a központi területet.
A pesti emberek sokfélék voltak. Magyar kevés akadt köztük, hiszen a Duna partja a sokfelől érkező kereskedőknek nyújtott nagy lehetőséget. E körülmények között nyitották meg a piarista atyák első pesti iskolájukat a tanulni vágyó szegény gyerekeknek. A következő évszázadok az apró település felvirágzását hozták. Megépült a Lánchíd, a Tudományos Akadémia, múzeumok, intézmények, színházak születtek, jelentősen nőt a lakosság létszáma is. A piaristáknál végzettek közül sokan lettek elismert tudósok, a közélet kiválóságai. A rendi utánpótlás biztosítására saját teológiai fakultást hoztak létre a magyar rendtartomány központjában, ahol ötven-hatvan kispap tanult és készült a szerzetesi életre. Jelenits István az Országház sorsához hasonlította a budapesti rendház épületét. Amint az Országház azért épült nagyra, mert építésekor még a Nagy-Magyarország ügyeit intéző képviselőknek szánták. Piarista utca 4.5. A trianoni Magyarországhoz most talán túl nagynak tűnhet. Valahogy így vagyunk ezzel a piarista házzal is – folytatta Jelenits István, majd a jelenre térve szólt a felújított, belső tereiben megváltozott épületről is.
{autotoc} Európai Parlament Az Európai Parlament az unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselő-testület, amelynek fő feladata, az unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban. A parlamentet a tanács melletti társdöntéshozó, társjogalkotó szerv. A tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. A parlament felügyeleti jogkört gyakorol a bizottság tevékenységének jelentős része fölött. A bizottság beszámolási kötelezettséggel bír a parlament felé. A parlament két és félévente tagjai közül titkos szavazással, a képviselők abszolút többségével választja meg elnökét. Az elnökválasztással egy időben, a képviselők maguk közül titkos szavazással 14 alelnököt is választanak. Az elnököt és az alelnököket a politikai csoportok jelölései alapján választják. Az ún. Európai tanks szekhelye. Elnökök konferenciája, valamint az ún. Büró (bureau) határozzák meg a működés kereteit, szervezik a parlament feladatait. A büró foglalkozik az ülések menedzselése mellett a parlamentet érintő szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel.
a helyszín megközelíthetősége; iii. megfelelő oktatási intézmények a személyzet gyermekei számára; iv. a gyermekek és a házastársak megfelelő hozzáférése a munkaerőpiachoz és a társadalombiztosítási rendszerhez, valamint az egészségügyi ellátáshoz; v. az üzletmenet folytonossága és vi.
Kanada és Mexikó megfigyelő a Miniszterek Bizottságában és a Parlamenti Közgyűlésben is. Magyarország csatlakozása [ szerkesztés] Magyarország 1990. november 6-án helyezte letétbe a csatlakozási okiratait. Az Alapszabályt a magyar Országgyűlés az 1991. évi LXXI. Európai Unió - Politikapédia. törvénnyel hirdette ki. Díjai [ szerkesztés] 1955 -ben olyan helyi és regionális önkormányzatok számára, melyek kiemelkedően aktív szerepet vállalnak az európai egységet erősítő nemzetközi kapcsolatok terén, megalapították az Európa Díjat. A kitüntetési rendszer négy lépcsős: Európai Diploma (European Diploma) Emlékzászló (Flag of Honour) Becsület Plakett (Plaque of Honour) Európa Díj (Europe Prize) További információk [ szerkesztés] Hivatalos honlap Az alapító szerződés (Statute of the Council of Europe) szövege 5 nyelven Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 153107650 LCCN: n78095594 ISNI: 0000 0001 2188 0156 GND: 36821-0 SUDOC: 027230783 NKCS: kn20010711370 BNF: cb11868456k KKT: 00297321