Persze tekinthetjük a dalt egyfajta életmetaforának is: meg akarjuk érteni a sorsot, hogy mi mozgatja az életet, a szerencsét, az univerzumot. Így vagyunk összerakva: logikát keresünk a véletlenben. Hogy a háború mozgatná a világot, ahogy az angol eredeti sugallja? Talán, de a dalban megénekelt gondolkodó ezt nem akarja elfogadni. Akkor talán a szeretet, ahogy egy másik utalásból sejthetjük? Lehetséges. De ahhoz hinni kell a véletlenben, nem kutatni… Izgalmas dal Sting szerzeménye – érdemes kóstolgatni a sorait. Pieris • Dal, Műfordítás, Sting: Szívem formája (Shape of my heart) • Költészet, irodalom. Babiczky Tibor fordításában tesszük közzé ezt a dalt is magyarul! Sting: Szívem nem így dobog Úgy oszt, mintha meditálna, s kikkel játszik, nem gyanítják, hogy nem a pénzükre vágyik és tiszteletet sem vár. Választ keres, miközben oszt, a véletlen szent mértanát s az esély titkos törvényét a számok összekuszálják. Tudom, a pikk a katonák kardja, s a treff, akár lövésnyomok, s harchoz a pénzt a káró adja, de az én szívem nem így dobog. Dobhatja a pikk királynőt, kijátszhat káró bubit, rejtegethet királyt kezében, míg emléke el nem kopik.
Ha azt mondanám: szeretlek, talán nem is hinnél nekem, arcom maszkok mögé nem rejtem, egyetlen arcom viselem. De akik beszélnek, mit se tudnak, s ezt a maguk kárán értik meg, mint azok, akik a szerencsét átkozzák, és kik a veszteségtől rettegnek. de az én szívem nem így dobog.
A sortávolság általánosan 12 vagy 15, 4 cm, a vetőgép típusától függően. A növények 1, 1-1, 9 cm-es tőtávolság esetén megfelelő tenyészterülethez jutnak. Az egy hektárra kivetendő átlagos csíraszám 5, 2-6, 0 millió db. csíra/ha. A vetőmagmennyiséget az ezerszemtömegen és a csíraszámon kívül befolyásolja a fajta bokrosodási képessége is. Az intenzív típusú, kevésbé bokrosodó fajtákból több, míg a jobban bokrosodó fajtákból kevesebb vetőmaggal kell számolnunk. Búza vetési ideje. A fajták ezerszemtömegétől függően az 1 hektárra szükséges vetőmagmennyiség 180-260 kg/ha. Az őszi búza vetésénél még azt is fontos megjegyeznünk, hogy amennyiben kicsúszunk az optimális vetési időből és már novemberben vagyunk kénytelenek vetni, abban az esetben heti 10 kg-mal növekszik a szükséges vetőmag mennyiségünk hektáronként. A kellő vetésmélység mellett lesz egyenletes és gyors a búza kelése. Az átlagos vetésmélység 4-6 cm. Meleg, száraz őszi időjárásban mélyebben, nedves, hűvös ősszel pedig sekélyebben kell vetni. Az őszi búza vetési útmutatója Amennyiben saját vetőmagot szeretnénk előállítani és azt vetni, abban az esetben nagyon fontos, hogy néhány szabályt betartsunk a vetőmag előállítása során.
A közép-mély szántás mélységét a talaj nedvességi állapota, és a növénymaradványok mennyisége határozza meg. Olyan mélységben kell szántani, hogy rögöket ne szaggasson fel az eke, de a szármaradványokat bekeverjük, eltakarjuk. Szántás után munkáljuk el a talajt, a magágyat kombinátorral lehet elkészíteni. Talajművelés sok gyökérmaradványt visszahagyó évelő pillangós elővetemény (pl. lucerna) után Az évelő pillangós növények után a talajművelést szántással (előhántóval felszerelt ekével) kell kezdeni. A szántás után a talajt zárni, tömöríteni kell a vízveszteség csökkentése érdekében. Az évelő pillangósok feltörése után szükség szerint két-három alkalommal kell a tarlót ápolni (a felső talajréteget zárni, tömöríteni). A magágyat vetés előtt kombinátorral lehet elkészíteni. Vetés Vidékünkön a búza optimális vetési ideje október 5–25. közé tehető. Régen a gazdák a búzát Gál napja (október 16. A HIBRIDBÚZA TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIÁJÁNAK ŐSZI AKTUALITÁSAI. ) utáni héten vetették. A búza vetésidejét mindenkor úgy kell megválasztani, hogy a búza a téli fagyok beálltáig kellőképpen megerősödjön, jól teleljen, és tavasszal gyorsan fejlődjön.
Alapvető cél az olyan művelési eljárás megválasztása, amely mindenkor alkalmazkodik a talaj általános állapotához, továbbá a növényfaj technológiai igényeihez. A búza hibridek számára ezért talprétegektől mentes, kellően lazult, a vetés idejéig megfelelően ülepedett magágy előkészítése a feladat. A művelést úgy időzítsük, hogy a talaj természetes ülepedettsége kialakulhasson! Az ülepedettség mellett fontos az aprómorzsás magágy kialakítása a vetés mélységében. Tápanyag-gazdálkodás Az alkalmazott trágyaféleségek tekintetében nincs különbség a hagyományos fajtáknál megszokotthoz képest. Az ősszel alaptrágyaként kiadott, komplex hatóanyagú NPK trágyák fedezik a hibridbúzák őszi tápanyag-igényeit. A hatóanyagok mennyiségének tervezésénél javasolt figyelembe venni a meglévő talajerőt, a természetes feltáródás évjáratfüggő mértékét és ütemét, továbbá a magas hozamelvárásokat is. Tönkölybúza vetése -ahogy régen is volt – Krisna kertje. Az őszi búza és így a hibridbúza fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermésre, valamint a hozzá tartozó szár- és gyökértömegre vetítve 25-30 kg N, 12-14 kg P2O5 és 18-23 kg K2O.
Az őszi búza az ekkor vetett kalászosok közül a legigényesebb fajta. A búza mag vetésre a talaj akkor a legideálisabb, ha a tápanyag szintje kiemelkedő. Ugyanakkor ez csak egy tényező azok közül, amiker oda kell figyelnünk, ha sikeresen szeretnénk termeszteni. Felkészülés a búza mag vetésre Rendkívül fontos szemelőt tartani, hogy a búza vetésének szempontjából az elővetemény sem semleges. A legkedvezőbbek ebből a szempontból a hüvelyesek, például a borsó, bab, lencse, szója. Ezek mellett jó választás lehetnek még azok a növények, melyek betakarítási ideje korán van, mint a repce, len, mák vagy a dohány. Ami pedig kifejezetten rossz elővetemény az maga az őszi búza vagy bármely más kalászos gabona, akár a tritikálé vagy az őszi árpa. Természetesen ezek sem zárják ki a megfelelő terméshozam elérését, de sokkal alaposabb és körültekintőbb talajelőkészítésre lesz szükség. A talajelőkészítés során nagy figyelmet kell fordítanunk a csapadék talajba történő bevezetésére és megőrzésére. Emellett pedig még arra kell nagy gondot fordítanunk, hogy az utolsó talajmunkát 8-9 centiméter mélyen közvetlenül a vetés előtt végezzük el, ezzel a termőföldet tökéletesen előkészítve búza mag vetésre.
Leginkább ott, ahol a talaj kultúrállapota és a tápanyag feltáródó képessége legjobban meghálálja a gazda egész éves gondosságát. Helyesen jár el a szakember a hibridbúza számára megfelelő termőhely kiválasztásakor, ha helyi tapasztalataira alapozva jelöli ki a jó vagy az átlagosnál jobb tábláit. Elővetemény igény A hibridbúzák elővetemény igénye alapvetően nem különbözik a hagyományos búzafajtáknál megszokottól, azonban az elővetemény lekerülésének ideje jelentős hatással van a vetésforgó kialakítására. Kiváló előveteménynek számítanak a korán lekerülő növények, így az őszi káposztarepce és a nagy magvú pillangósok. Jó elővetemények az őszi és tavaszi árpa, továbbá az időben – legkésőbb szeptember végéig – lekerülő kapások is. Hibridbúza termesztésére alkalmatlan az a terület, amelyen későn, csak októberben lekerülő elővetemények vannak, hiszen az alacsony csíraszám és a hagyományos búzafajtáknál korábbi vetésidő kizárja a kései kukorica és kései napraforgó előveteményeket. Talajművelés A talajféleséggel és az alkalmazott talajművelési eljárással szemben nem, míg a magággyal szemben igényesek a hibridbúzák.