Kassai Ilona az egyik leghosszabb ideje, több mint hatvan éve dolgozó magyar színésznő. Hangját is sokan ismerik, hiszen 1961 óta szinkronizál: ő Jessica Fletcher (Angela Lansbury) magyar hangja a Gyilkos sorokban, Karen McCluskey (Kathryn Joosten) a Született feleségekben vagy McGalagony professzor (Maggie Smith) a Harry Potter-filmekben. A fia hangját is sokan ismerik: egyetlen gyermeke nem más, mint Zana Zoltán, vagyis Ganxsat Zolee. Az 55 éves sztár 2007-ben egy unokával ajándékozta meg imádott édesanyját: Zoé színésznő szeretne lenni, mint a nagyanyja. Zana jozsef - hírek, cikkek a Velveten. Ganxsta Zolee lánya színésznőnek készül Kassai Ilonát 1961-ben színpadi alakításaiért Jászai Mari-díjjal tüntették ki, két évvel később pedig a Kossuth-díjat is megkapta. Sokáig a legfiatalabb Kossuth-díjas színésznőnk volt, hisz a díj átvételekor még nem volt 35 éves. 2017-ben a SZIDOSZ (Színházi Dolgozók Szakszervezete) Életmű-díjjal tüntette ki, a 2021. augusztus 19. és 22 között 12. alkalommal megrendezett Bujtor István Filmfesztiválon a 93 évesen is aktív színésznőt, akit Dézsy Zoltán Tíz perc múlva három című játékfilmjében láthatott a közönség, ugyancsak életműdíjjal jutalmazták.
Zana ennek ellenére kitart az igaza mellett. – Védencem több évtizede közlekedik metróval, és soha nem esett még el a mozgólépcsőn – kezdte a Blikknek Zana József ügyvédje. – A művész úr elismeri, hogy mind a két kezében szatyor volt, de ettől még nem esett volna el, ha nem ránt egy hatalmasat, majd áll le a szerkezet. Az egymillió forintos követelésünket továbbra is fenntartjuk, a biztosító már meg is kereste az ügyfelemet, csak ők is arra várnak, hogy a közlekedési vállalat elismerje a felelősségét – közölte dr. Lichy József. Videó: Ganxsta Zolee apja agyrázkódást kapott a tévéshowban - webbulvar.hu. Zana József bevásárolt a Lehel téri piacon, metróra szállt, majd a Dózsa György úti metrómegállónál felszállt a mozgólépcsőre. Állítása szerint a szerkezet egyszer csak hatalmasat rázkódott, majd hirtelen megállt. A színész hátraesett, két lépcsőfokot repült lefelé. Az esetet kamera is rögzítette. A BKV szerint az esetet nem a mozgólépcső bizonytalan működése, hanem az utas egyensúlyvesztése okozta. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről!
Gaál Csaba Závada Pál Természetes fény
Závada Pál dokumentumregénye a digitális-vizuális kultúra korában, melyben sem a fotó, sem a szöveg nem bizonyság semmire, olyan eredet- és forráskutatást végez el érzékeny írói eszközökkel, mely, ha lenne komoly recepció, elősegíthetné, hogy ez a minden tekintetben nagyon összetett és megrokkant nemzet ne mondjon megint csődöt. Magvető, 2014, 632 oldal, 6990 Ft
Térbelileg az Alföldtől a Felvidékig és Erdélyig, Ukrajnáig, Galíciáig terjed, a belső borítókon látható térképeken az ujjunkkal követni tudjuk a tömeges odisszea értelmetlen útjait. Szegénység, zsidótörvények, katonai szolgálat, munkaszolgálat, holokauszt, visszacsatolás, keleti front, megszállás, lakosságcsere; állomáshelyek, transzportok, hadifogolytáborok, koncentrációs táborok; az embereket hajtják, az embereket verik, az emberek menekülnek, szöknek és bujkálnak; engedelmeskednek, gyilkolnak, dolgoznak mint állat, ki vannak téve kényszernek, szükségnek. Megjárják. Mind. Sok karaktert és sorsot ismerünk meg, de ők maguk kiismerhetetlenek. Závada Pál "passzív narratívája" (Sántha József) végtelenül tapintatos, dokumentumokban kurkász, de a lelkekben nem, etikailag sem foglal állást, mert az etika is felaprózódik itt végtelen sok kis komplex helyzetre és cselekedetre vagy visszahúzódásra. Gazfickóság és gazemberség, kacérkodás és elkurvulás, megalkuvás és elzüllés közt széles a skála, melyet az olvasó ebben az író által alkotott "természetes fényben" látni fog.
Az olvasói látás a fényképek és a szövegek közti interferenciában a 623 oldalon át folyamatosan alakul, úgy valahogy, ahogy a szemizmaink, a szemgolyónk és a pupillánk mozognak, a sorok és a szövegek-fényképek közt is ide-oda, és ezt a mozgást ugyanilyen apró lelki rezdülések kísérik. A megismerés is ilyen számtalan kis rezgésen keresztül formálódik és jut el a huszadik századi magyarországi történelmi tabló delejes víziójáig. Mivel a könyvben nincsenek a hitelességükkel tüntető Nagy Tények (amiként a Nagy Emberek is hiányoznak), ki-ki a maga módján látja kétségesnek a dokumentumokat, a fotókat, a monológokat és az elbeszélt történeteket, melyek valós és fiktív jellege megkülönböztethetetlen (hiszen a fényképek ugyanúgy "beállítottak", mint a levelek, naplók és más beszédformák), így ez a tabló nem merevíthető ki. 2014-ben még benne is vagyunk, mi valamennyien, valahol a peremén; köznapi és állampolgári viselkedésünket megszabja, hogy s mint éljük meg és gondoljuk el a magyar történelmet, és etikailag hogyan mérjük fel a kíméletlen pusztítás és a kíméletes életalakítás ügyes-bajos dolgait.
Őt nem a pszichologizálás érdekli, sokkal inkább a megfigyelés: ezt a közönségtalálkozón is kiemelte, de ez a dokumentumfilmes múltjából fakadt. Az alkotás nagyon erőteljesen épít az atmoszférára, ennek, valamint a megfigyelői pozíciónak köszönhetően elképesztően nyomasztó, de ami fontosabb, autentikus aurát ad. A velőtrázó hideg, a sokszor méter mély sárban tapicskoló emberek és lovak látványa olyan érzést ad, mintha a néző maga is ott lenne az események sűrűjében. Történés viszont nagyon kevés van a filmben, helyette ez a szikár, gyakorlatilag dramaturgiai csúcspont nélküli cselekmény vánszorog előre, mégis az atmoszféra miatt el tud ragadni az alkotás. Nagy Dénes filmjéhez kifejezetten amatőr szereplőket keresett, főleg kétkezi munkásokat, olyan arcokat, akikről a néző elhiszi, hogy az orosz télben töltenek hónapokat, éveket. Ez a szándékos szereplőválasztás is jól jelzi a rendező hitelességre való törekvését. Emiatt nincs is kifejezett főhőse a Természetes fény nek, igazából egy karakter emelhető ki, Semetka Tibor, akinek a szemén keresztül tárulnak fel az események.