Optimális esetben vagy a póttükörben, vagy az autó eredeti visszapillantójában látható legyen a vontatmány kereke. Így nemcsak a szerelvény helyzetével lehetünk folyamatosan tisztában, de egy esetleges gumidefektet is azonnal észre lehet venni, ami egyébként az utánfutóknál nem mindig érezhető olyan egyértelműen, mint a húzóautónál. Univerzális visszapillantó tükör online. A vontatmány helyzetjelző fényei lehetőleg ne legyenek a póttükör látómezőjében, mert az vezetés közben zavaró hatású! Éjszakai vezetés alkalmával a mögöttes forgalom fényei ne sugározzanak közvetlenül a vezető szemébe. Ez úgy érhető el, ha a visszapillantóba tekintéshez egy kis fejmozdításra van szükség.
Fogaskoszorú 11s. Fogaskoszorú 12s.
Tapadókoronggal vagy ragasztó kivitelben. Lakókocsik tükör kiegészítésnek. Találsz még kiegészítő visszapillantó tükröket a holttér leküzdésére segítségükkel nem lesz többé vak folt a visszapillantóban.
Motorcsónak (Das Motorboot) – olaj, vászon, 170 × 170 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel Fotó: © Gerhard Richter 2021 Gerhard Richter 1932-ben született Drezdában, és (az NDK-ban) egészen 1961-ig a szocialista realizmus ízlését tükröző műveket alkotott, addig, amíg az 1959-es kasseli documenta után elege nem lett ebből a szerepből és nem távozott az NSZK-ba, ahol 1961-ben Düsseldorfban újra iskolapadba ült, és a kortárs művészeti tendenciák megismerése után megalkotta sajátos képi nyelvét. Sokrétű művészi nyelvezete egyszerre figurális és absztrakt, különböző eszközökben gazdag, változatos színskálájú. Ezt a művészetet ismerhetjük meg a közel 80 műalkotást (a sorozatok miatt mintegy 200 műtárgyat) felvonultató kiállításon a Galériában. A tárlat nem kronologikus rendben halad, így lehetséges, hogy a kiállítótérben azonnal mellbe csap minket a felismerés: a jövőre 90 éves művész tavaly lezárta életművét. Jóllehet a kiállítás a művész 2021. március 11. és április 5. között, tehát a lezárás után készült 21 ceruzarajzával indul, amelyek absztrakt tájképnek hathatnak.
A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. 2021. augusztus 27. – november 14. Magyar Nemzeti Galéria Gerhard Richter: Betty, 1977 Museum Ludwig, Köln (tartós letét magángyűjteményből, 2007) © Gerhard Richter 2021 Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.
című kiállítása. Legutóbb pedig a Georg Baselitz. Újrajátszott múlt című tárlat volt 2017-ben megtekinthető. A sorozat célja, hogy világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertesse meg a magyar közönséggel. "Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. "
Fotó: We Love Budapest A szabadság, a kötődés és az elszakadás témáinak vizuális megfogalmazását láthatjuk a Nemzeti Galéria legújabb, Valós látszat című kiállításán. A Gerhard Richter művészetét bemutató tárlatnak pedig kétségkívül van mit mondania ezekről a témákról, hiszen a legnagyobb élő képzőművészek közé tartozó német mester teljes egészében végigélte a viharos XX. századi történelmet. Az MNG négy részből álló, a kortárs német művészetet bemutató sorozatának lezárásához, egyben csúcspontjához érkeztünk, hazánkban első ízben látható a művésznek ennyire átfogó kiállítása. A közel 90 év alatt megszületett, mintegy háromezer alkotást nem egyszerű korszakokba sorolni, az életmű talán a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosására, a pillanat megragadására és megszűnésének kérdéskörére fűzhető fel, illetve a sajátos történelmi korszakok, a múlékony politikai és társadalmi rendszerek relativitásának megéléséhez, a valóság viszonylagosságához, az ebből fakadó kétséghez és szkepticizmushoz kapcsolódik.
Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Úszók, 1965, olaj, vászon, 200 cm × 160 cm, Froehlich Collection, Stuttgart © Gerhard Richter 2021 A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában.