| 457 Bige László a hatóság döntését megtámadta a bíróságon, amely neki adott igazat, és megsemmisítette a gyár működési engedélyét felfüggesztő határozatot. A több hónapos üzemszünet azonban így is tetemes veszteséget okozott az üzletembernek. A fordulatos ügy legfrissebb fejleményeként említhető a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által műtrágya előállításában és kereskedelmében érdekelt cégekre kiszabott, 14 milliárd forintot meghaladó kartellbírság. Webhotel.hu – BLOGTÉR » Bige László. A rekordösszegű bírság zöme, 11 milliárd forint a Bige László érdekeltségébe tartozó nitrogénművek cégcsoportot érinti. Döntését a GVH azzal indokolta, hogy a cégek "éveken keresztül a (…) verseny, valamint az import korlátozására" törekedtek. | 458 Bige László szerint a támadások és a hatósági vegzatúra mögött a Csányi Sándorral kialakult vitája állhat. Azt állítja, hogy OTP-vezér meg akarja szerezni a műtrágyagyárát, illetve arról is beszélt, hogy azért bánnak vele igazságtalanul, mert nem tagja Orbán Viktor miniszterelnök belső körének.
Később a TV2-n a Dolce Vita című műsor házigazdája lett. Szarvas egyébként már a televíziós újságírói tevékenysége mellett dolgozni kezdett a Café PR-nál, majd 2007-ben hagyott fel a televíziózással. "Mostantól mint a Café vezetője azon leszek, hogy a csoport fejlődése a következő legalább másfél évtizedben is folytatódjon. Célom, hogy a Café a jövőben is képes legyen bármilyen integrált kommunikációs feladatot színvonalasan megoldani. Ügyfeleinek stratégiai partnereként – immár nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-kelet-európai régióban. " Simon Zoltán 2006-ban csatlakozott a Caféhoz. "Számomra a legnagyobb kihívás, hogy az ügynökség, ezen belül a Café Communications megtartsa legfontosabb belső értékeit. Ezen elsősorban az emberközpontú, a munkatársak igényeit és problémáit meghallgató attitűdöt értem. Eddigi és jövőbeni sikereinknek ez a kulcsa. Alapvető célkitűzésem, hogy munkatársaink és ügyfeleink továbbra is azt mondhassák: jó döntés volt a Caféhoz tartozni. " A Café azzal a céllal alakult meg 2001-ben, hogy integrált kommunikációs szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek.
Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk. A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, "hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya". Hiába segítette annak idején hatalomra a kormánypártot a MAGOSZ és adják máig a Fidesz egyik fő vidéki támaszát a kistermelők, a mezőgazdaságban egyre inkább az óriássá növő szereplők aratnak. Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog.
Az ukrajnai orosz támadás megindítása óta Közép- és Kelet-Európában több helyütt is megrongálták a szovjet háborús emlékműveket – jelentette pénteken az Euractiv brüsszeli hírportál. A tudósítás szerint míg az orosz nagykövetségek felháborodtak, a nemzeti hatóságok megértőbbek voltak az elkövetőkkel szemben. Egyes esetekben az önkormányzatok fontolgatják az emlékművek eltávolítását. A Slavínt, a szlovák fővárosban, Pozsonyban a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet, március 2-án kékre és sárgára, az ukrán nemzeti lobogó színeire festették. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál. Közép- és Kelet-Európában sok helyütt megrongálják a szovjet háborús emlékműveket. A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, és azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást. A feszültség azonban fokozódott, miután a szlovák külügyminisztérium úgy reagált, hogy "Oroszország maga is lábbal tiporta az elesettek emlékét azzal, hogy megszállt egy testvérnemzetet".
A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne. "Nem látjuk okát, hogy miért kellene gyorsan eltávolítani az Ukrajna iránti szolidaritás ilyen jellegű megnyilvánulásait" - jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek. Erős szovjet- vagy oroszellenes érzelmek már az ukrajnai orosz támadás előtt is tapasztalhatók voltak - állapította meg a jelenségről tudósító brüsszeli portál, megjegyezve, hogy Prágában 2020-ban eltávolították Ivan Konyev, a volt Szovjetunió marsallja szobrát. Ugyancsak abban az évben az orosz nagykövetségnek helyet adó teret átnevezték Borisz Nyemcov térre, a 2015-ben Moszkvában agyonlőtt orosz ellenzéki politikus emlékére. A bolgár fővárosban, Szófiában vita indult a város szívében álló szovjet hadsereg emlékművének eltávolításáról. Az emlékmű a Vörös Hadsereget dicsőíti, amely 1944-ben elfoglalta Bulgáriát, majd a Bolgár Kommunista Párt irányításával totalitárius rendszert épített ki az országban. Az emlékműre az ukrajnai háború kezdetén több, Oroszországnak címzett üzenetet is írtak: "gyilkosok", "megszállók" és "Ukrajna szabadsága", valamint tele ragasztották Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló plakátokkal is.