Elismerően beszélt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) egyedülálló fejlődéséről az infrastruktúra területén, és azt mondta: A sportinfrastruktúrába történő befektetés azt a célt is szolgálja, hogy minél többen érezzék úgy, a mindennapok részének kell lennie a sportolásnak, márpedig jó profi sport, jó versenysport nélkül aligha lesz népszerű a tömegsport. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Budapesti Kézilabda Aréna átadásán. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt A miniszter reményét fejezte ki, hogy egyre többen döntenek majd úgy az ilyen csarnokok láttán, hogy gyermekként, fiatalon kézilabdázni kezdenek. Az ötvenezer négyzetméter alapterületű létesítmény építése huszonhét hónappal ezelőtt kezdődött. Kocsis Máté, az MKSZ elnöke úgy fogalmazott: ennek a nagyszerű, fantasztikus, lenyűgöző létesítménynek az átadása óriási ünnepnap a magyar és az európai kézilabdasport életében, egyben a mögöttük hagyott sikeres évek megkoronázása. Kézilabda aréna budapest hotel. Számos sportesemény van mögöttünk, de a nagyobbak még csak most következnek – szögezte le.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar építőipar a "szebbik arcát mutatta" a csütörtökön átadott Budapesti Kézilabda Aréna felépítésével, amely kiváló színvonalon, határidőre készült el. A népligeti multifunkcionális csarnok avatóünnepségén Gulyás Gergely úgy fogalmazott, aki nem szereti a sportot, az is örülhet az új létesítménynek, amely a nemzetközi sportélet mellett a turizmusban és az idegenforgalomban is fellendülést hozhat Budapesten és az ország egészében. Hozzátette, a főváros kulturális élete olyan sokat fejlődött, hogy a Papp László Budapest Sportaréna számos alkalommal kicsinek és kevésnek bizonyul, márpedig Budapest vonzó központja lett a nagyszabású kulturális produkcióknak és koncerteknek is. A Budapesti Kézilabda Aréna avatóünnepsége 2021. december 16-án. Kézilabda aréna budapest. Az 50 ezer négyzetméter alapterületű, 20 022 ember befogadására képes multifunkcionális csarnok 27 hónap alatt épült fel. MTI/Szigetváry Zsolt "Bízom abban, hogy nagyon sok kulturális és sportélményben lesz részünk, és az új aréna nagyon sok magyar sportsikernek ad otthont" - mondta Gulyás Gergely, és köszönetet mondott Fürjes Balázs kormánybiztosnak az előkészítésben, valamint Mager Andrea miniszternek a kivitelezésben nyújtott közreműködéséért.
Éles József volt válogatott kézilabdázó, Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője, Kökény Beatrix volt válogatott kézilabdázó, Faragó Tamás volt válogatott vízilabdázó és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Budapesti Kézilabda Aréna átadásán 2021. MTI/Szigetváry Zsolt Kocsis Máté, az MKSZ elnöke úgy fogalmazott, ennek a "nagyszerű, fantasztikus, lenyűgöző" létesítménynek az átadása óriási ünnepnap a magyar és az európai kézilabdasport életében, egyben a mögöttük hagyott sikeres évek megkoronázása. Kézilabda aréna budapest university. "Számos sportesemény van mögöttünk, de a nagyobbak még csak most következnek" - szögezte le. Kocsis arra utalt, hogy Magyarország még soha nem rendezett felnőtt férfi világversenyt kézilabdában, de januárban erre is sor kerül, majd 2024-ben női Európa-bajnokságnak, 2027-ben pedig női világbajnokságnak ad otthont az ország. "Szeretném megköszönni a magyar kormánynak ezt a létesítményt és az elmúlt évek támogatását is. Szövetségi vezetőként az a tapasztalatom, hogy ha a kézilabda sportág szeretne valamit, akkor a kormány partner, ezért köszönettel tartozom" - mondta Kocsis Máté.
Kocsis arra utalt, hogy Magyarország még soha nem rendezett felnőtt férfi világversenyt kézilabdában, de januárban erre is sor kerül, majd 2024-ben női Európa-bajnokságnak, 2027-ben pedig női világbajnokságnak ad otthont az ország. Szeretném megköszönni a magyar kormánynak ezt a létesítményt és az elmúlt évek támogatását is. Szövetségi vezetőként az a tapasztalatom, hogy ha a kézilabda sportág szeretne valamit, akkor a kormány partner, ezért köszönettel tartozom – mondta Kocsis Máté. Vehir.hu - Átadták a Budapesti Kézilabda Arénát. A fideszes politikus hozzátette: a létesítmény huszonhat sportág mérkőzéseinek, versenyeinek lebonyolítására alkalmas. Reményei szerint a következő időszakban a sport felé forduló gyerekek száma nőni fog, és ezzel a csarnokkal, illetve ezzel az Európa-bajnoksággal is közelebb lehet hozni a sportot az emberekhez. Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Minden magyar büszke lehet erre a létesítményre, egyszerűen azért, mert Magyarország erejét mutatja meg, és azt, hogy a magyarországi teljesítmények alapot adnak ahhoz, hogy Európa-szintű dolgokat tegyünk.
A huszonnégy csapatos kontinenstornán január 13. és 30. között hatvanöt mérkőzést játszanak Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Kassán és Pozsonyban. A magyar válogatott a B csoportban 13-án 20. 30-tól Hollandiával, 16-án tizennyolc órától Portugáliával, majd 18-án tizennyolc órától Izlanddal találkozik az új népligeti csarnokban. Mind a hat négycsapatos csoportból az első két helyezett jut a középdöntőbe, onnan pedig az első kettő kerül az elődöntőbe. Az új aréna az egyik középdöntős csoportnak, majd az elődöntőknek, a döntőnek és a helyosztóknak is otthont ad. Lenyűgöző arénákban szurkolhatunk a magyar férfi kézilabda válogatottnak - videó. Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Az énekes nem véletlen volt jelen a megnyitón, hiszen Veszprémben korábban nagyon komolyan kézilabdázott. Erről is mesélt nekünk, és azt is elárulta, mit gondol az óriási csarnokról. kézilabda aréna Budapest Vastag Csaba videó
Az ötvenes évek elejének mindössze néhány évig létező sematikus filmje hihetetlen károkat okozott, és jó ideig – egyes elemeiben évtizedekig – nyomasztotta a magyar filmet. Az eltávolodás a terhes örökségtől apróbb-nagyobb lépésekben már az ötvenes évek derekán megkezdődött, néhány 1954-ben ( Életjel; Simon Menyhért születése) és 1955-ben készült filmmel ( Gázolás; Egy pikoló világos; Budapesti tavasz; Körhinta; A 9-es kórterem), mindazonáltal még ezek is – legyenek bár kiválóak – sok szállal kapcsolódtak a sematizmushoz. Makk Károly 1958-ban forgatott Ház a sziklák alatt ja történeti kontextusban azért fontos film, mert bátran és maradéktalanul eloldódik a mérgező örökségtől, "önértékén" azonban ennél is jelentősebb. Makk ötvenes évekbeli pályájának legfontosabb filmje nem könnyed vígjátékai ( Liliomfi, 1955; Mese a 12 találatról, 1957) nyomvonalán halad, fajsúlyos drámáról van szó ugyanis, ekképpen inkább A 9-es kórterem hez vagy a – Várkonyi Zoltán mellett társrendezőként jegyzett – Simon Menyhért születésé hez kapcsolódik a rendezői oeuvre -ben, illetve mindenekelőtt a Szőts István-i tradíciót folytatja.
Ház a sziklák alatt – Alapfilmek m v sz Makk Károly filmjei 1950-es évek Gyarmat a föld alatt (1951) A harag napja (1953) Simon Menyhért születése (1954) Liliomfi (1955) A 9-es kórterem (1955) Mese a 12 találatról (1957) Ház a sziklák alatt (1958) A harminckilences dandár (1959) 1960-as évek Fűre lépni szabad (1960) Megszállottak (1962) Elveszett paradicsom (1962) Az utolsó előtti ember (1963) Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) Bolondos vakáció (1968) Isten és ember előtt (1968) 1970-es évek Szerelem (1971) Macskajáték (1974) Egy erkölcsös éjszaka (1977) 1980-as évek Egymásra nézve (1982) A vadász (1982) Játszani kell (1984) Az utolsó kézirat (1987) 1990-es évek Magyar rekviem (1990) The Gambler (1997) 2000-es évek Egy hét Pesten és Budán (2003) 2010-es évek Így, ahogy vagytok (2010)
A Liliomfi mellőzi a szocialista realista alkotások direkt ideológiai vonatkozásait, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a film világképe ne közvetítene a szocialista értékrenddel összhangban álló gondolatokat. A film főhőse egy nemesi vagyon egyedüli örököse, Szilvay Gyula azonban nem a családi elvárásoknak megfelelően éli életét, hanem Liliomfi néven ismert vándorszínésszé válik, és ezen életmódja fenntartásáért még a családi örökségről is hajlandó lemondani. Így ismerkedik össze Mariskával, aki a szerelmi boldogság miatt szintén vállalja a vándorszínészek szabad, de nehézségekkel teli életmódját. Összefoglaló Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből. Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Makk Károly író: Tatay Sándor, forgatókönyvíró: Makk Károly, Tatay Sándor, operatőr: Illés György, főszereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bihari József, Orbán Viola, Deák Sándor, 93 perc, felújítás: SD digitális maszter A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Kós Ferenc (Görbe János) megtörten, betegen tér haza a második világháborúból. Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera (Psota Irén) titokban szerelmes a férfiba. Túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a világtól. Ferenc azonban a gyönyörű és vonzó Zsuzsába (Bara Margit) szeret bele, akit feleségül vesz. Terát mégsem tudja elküldeni a háztól. A fiatal pár kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel. Mitől különleges? Makk Károly filmje görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma. Heves érzelmek, végzetes vágyak és súlyos elfojtások csapnak össze benne.