Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
Ma a bunker helyén egy lakótelep parkolója, valamint étterem és szupermarket áll. Jellemzői, kialakítása [ szerkesztés] A Führerbunker 5 méterrel a föld alatt volt található a Birodalmi Kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat. Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvízszintjétől. A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a filmekben megfigyelt tágas szobák, nagy létszámú személyzet valójában csak illúzió, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot.
Bár az építészmérnök által jegyzett könyv még csak találgatta az oszlopfőkön elhelyezett szobrok jelentését, megfejtésük a Haggenmacher család életútja alapján könnyűnek számít. A körúthoz legközelebb eső, fogaskerékre támaszkodó gyermek azért a kézműves gépgyártást szimbolizálja, mert a család ősei Svájcban még szakállaspuska-készítőként keresték a kenyerüket, amely tevékenységük idővel vezetéknévvé alakult át. Lásd: Haggenmacher. A Krausz Palota exkluzív irodaházként újul meg az Andrássy úton. Az sem mellékes tény, hogy Henrik öccse, a szintén Budapesten tevékenykedő Károly 15 jelentős malomipari találmánnyal járult hozzá az európai élelmiszeripar fejlődéséhez, amit szintén kifejez ez a szobrocska. E figurától jobbra látható a lábánál könyvekkel és fülesbagollyal ábrázolt Bölcsesség, a Tudás allegorikus ábrázolása, hiszen a família történetével foglalkozó kutatók egybehangzó véleménye szerint a vállalkozó kedvű családtagok mindig folyamatosan képezték magukat, mindig pontosan tájékozódtak a nagyvilág technikai vívmányairól és vállalkozásaikat érintő esetleges hatásáról, a fejlesztések ütemezéséről.
21. századi megoldásokkal újítják fel az Andrássy úti Krausz Palotát Irodaház szűrő Bérleti díj (€/m2/hó) - Munkaállomás ára (db) Munkaállomások száma (db) 2021. november 18. Megkezdődött a több mint 130 éves Krausz Palota korszerűsítése az Andrássy úton. A műemléki engedély sikeres kiadását követően megkezdődött a klasszikus épület felújítása, amelynek célja, hogy a Krausz Palota a leendő bérlők 21. századi igényeinek megfelelő butik irodaházzá alakuljon át. A Haggenmacher-bérpalota – puttók és tritonok – Köztérkép. Az AEW által intézményi befektetők megbízásából és az Avison Young által menedzselt épületet úgy újítják fel, hogy a városközpont egyik legmodernebb és legexkluzívabb irodaháza legyen, amely a bérlők esztétikával és kényelemmel kapcsolatos magas elvárásainak teljesítésére összpontosít, miközben a történelmi épületet a jövő generációi számára is megőrzi. A felújítás a legjobb gyakorlatnak megfelelően, a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével valósul meg, amelynek középpontjában a BREEAM fenntarthatósági minősítés "Kiváló" minősítése áll.
A sörgyártás mellett telekügyekben is érdekelt volt. 10 Galéria: Hat darab régi-új szoborral gazdagodott az Andrássy út Fotó: Papajcsik Péter / Index Több bérpalotát is építtetett a Lipót körúton és a Sugár úton. Építkezései mindig jó ízlésről és igényes kivitelezésről tanúskodtak. Az egyik ilyen tetszetős városi bérpalotája az Andrássy út 52. szám alatti háza. Az olasz reneszánsz elemeket felvonultató épület Schmahl Henrik terve alapján valósult meg, aki többek között a Párisi-udvar, az Andrássy úti Del Medico- és Gschwindt-palotákat, a Király utca 41. Gyönyörű fotók készültek a már majdnem teljesen felújított Operaházról. alatti Grossinger-bérházat, a Rákóczi út 7. szám alatti Stern-bérházat, valamint a mai Uránia Nemzeti Filmszínházat tervezte. Ez az Oktogonhoz közel eső bérpalota a legújabb kutatások szerint 1881 és 1883 között készült el. Az ingatlan eredeti kőburkolatát a Cava Romana trieszti cég szállította le, amely az ekkor épülő Operaháznak is szállítottak mívesen faragott kváderköveket. Az egykori homlokzat legizgalmasabb része az a hat darab egész alakos, antik ábrázolásmódban megfogant, puttót ábrázoló szobor volt, amelyek Déry Attila építészeti topográfiája szerint Schaffer Károly szobrász műhelyéből kerülhettek ki.
Újjászületik egy csodálatos világörökségi palotaépület az Andrássy úton - galéria Neoreneszánsz stílusban épült műemlék lakóépület újul meg teljes körűen a budapesti Andrássy út 47. szám alatt, az Oktogon és a Liszt Ferenc tér tőszomszédságában. A tavaly év elején indult beruházás keretében egy, a világörökség részét képező, 1878-80 között épült palota születik újjá. Az értékmegőrző fejlesztéshez kapcsolódó teljes körű kivitelezést a Bayer Construct vállalatcsoport végzi, a napokban tartották a projekt bokrétaavató ünnepségét. Halálra gázoltak egy férfit a budapesti Andrássy úton Halálra gázoltak egy férfit Budapesten, az Andrássy úton szombat este - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a oldalon. A közlemény szerint a férfi a helyszínen meghalt. A BRFK vizsgálja a baleset körülményeit.
Az Andrássy út 13. alatt álló eklektikus bérpalotát az a Schmal Henrik tervezte, aki a közeli Párisi udvart is megálmodta. Az építkezés 1885-ban fejeződött be, a belsőépítészeti munkákat is a kor legnagyobb magyar mesterei készítették, Lotz Károlytól Jungfer Gyulán át. A homlokzaton a család olasz származására amúgy a díszítés is utal, Dante könnyen felismerhető például a földszinti ablak fölött. A Del Medico család legismertebb tagja a mai generációk számára az első magyar szalámigyárat alapító Del Medico Péter dédunokája, a három éve elhunyt Del Medico Imre lehetett, a legendás magyar sajtólevelező, aki tízezernél is több olvasói levelet jegyzett.