A mohácsi csata emlékhelye megindító építészeti-kertépítészeti-szobrászati alkotás. A szántóföld közepén fekszik a terület. A csata minden bizonnyal itt zajlott, hiszen itt találták meg azokat a tömegsírokat, amiket Kanizsai Dorottya ásatott. "A körkörös szerkezetű sétányrendszert nyílegyenes tengely osztja ketté. A park közepén két tömegsír halma magasodik, előtte balra I. Szulejmán alakja - a derekára kötött koponyák a lefejeztetett magyar foglyok áldozatát idézik. Mohácsi csata emlékhely. A harangláb - apró harangjának minden kondulása az ezen a területen feltárt és megőrzött újabb két tömegsírban nyugvók lelkéért, és mindazokért szól, akik az országért és a keresztény világért estek el. A megdöntött emlékoszlopok a földre hulló katonákat idézik. A székely kopjafák és az indián totemoszlopok motívumait egyaránt idéző alkotásai vezetnek el a feketefenyőkhöz: az élő fák, a győztes törökök jelképei, ékként törnek utat a veszteseket idéző, holt fából faragott jelek között. A park tengelyének végén 10 méter magas kereszt áll.
A kapu 14. 000 darabból álló szerkezete az egykori áldozatok számára utal. Az egyes kopjafák és az emlékhely tematikájának kialakításáért Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István művészek feleltek. A mozgalmas látványt nyújtó kopjafák felidézik a harcok zűrzavarát, de ezek nemcsak a harcoló katonákat, hanem a csata legjelentősebb alakjait, így a csatában ifjan életét vesztő II. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Ökoturizmus. Lajos királyt, a győzelemittas Szulejmán szultánt, a szintén itt elesett magyar seregek főparancsnokát, Tomori Pált, az áldozatok holttesteit összeszedető Kanizsai Dorottyát vagy éppen Mária királynét mutatják be számunkra. A rengeteg szimbólumot és utalást felvonultató sírkertben csatabárdok, buzogányok és az elhullott lovakat jelképező alkotások is láthatóak, amelyek ugyancsak a küzdelemre emlékeztetnek minket. Látogatásunk végén pedig megkondíthatjuk a lélekharangot, mintegy ezzel adózva a mohácsi csata áldozatai emlékének. A mohácsi emlékhely 2012-ben érdemelte ki a "Nemzeti Emlékhely" rangot.
Az emlékhely sírkertjét körülvevő erdőben pedig témaösvényt alakítanak ki, ahol kihelyezett történelemórákat tarthatnak majd iskolásoknak. A projekt keretében további, kisebb költségű beruházások is megvalósulnak az emlékhelyen, így például a sírjelek, a kopjafák és a park karbantartása, valamint a parkolóhely korszerűsítése. Egy korhű szultáni sátor felállítása is a tervek között szerepel. Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese elmondta: az emlékhely fejlesztésére 475 millió forint jut. Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu. Ennek nyolcvan százalékát pályázati pénzből fedezik, az önrészt pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja. Hangsúlyozta: attól függően, hogy milyen leletekre bukkannak a régészek, az épület tervei még módosíthatók. A régészek várhatóan két hónapig munkálkodnak a parkban, ezt követően kezdődhet az építkezés. Az emlékhely folyamatosan látogatható lesz.
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György tervezte impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, külön készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, és a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak. A jelenleg ismert öt mohácsi tömegsír közöl a hármas számú a legkisebb, mintegy 15 négyzetméteres, háromszáz csontváz lehet a sírban.
A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például az egyéni vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112, 5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112, 5 százaléka után meg kell fizetni. Az Szja tv. 49/B. § (1) szerint vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. Egyéni vállalkozó adózása, járulékai 2016. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. A 11. számú melléklet a) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a kivétet költségként elszámolhatja. Fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a főállású egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a kivét összegét, azonban nincs kötelezően előírva, hogy a kivét összege mekkora legyen, mint ahogy az sem, hogy mely hónapokra számolja el. Mivel a Tbj. törvény járulékfizetési kötelezettséget ír elő az egyéni vállalkozónak legalább a minimálbér összege után, ha a főállású egyéni vállakozó nem akar az adott hónapban költséget elszámolni – nem vesz fel kivétet – a Tbj.
Bejelentkezés a KATA alá Adózás szempontjából kedvezőbb, ha rendelkezünk heti 36 órás munkaviszonnyal, de ha ilyen nincs, akkor is lehetőség van a KATA alá történő bejelentkezésre, mégpedig főállás katásként. A 2012. évi CXLVII. törvény vonatkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójára, amely egyszerűbb adóbevallásnak bizonyul. A bejelentkezésre az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon van lehetőség. Főállású kisadózó után havonta 50 ezer forint költséggel kell számolni, a főállásúnak nem minősülő esetében pedig havonta 25 ezer forint fix költség terheli majd az adózót, mely összeg megfizetésének a tárgyhót követő hónap 12. Gyed, vállalkozás, járulék – amikor kivételek erősítik a szabályt - Adózóna.hu. napjáig meg kell történnie. Abban az esetben, ha a naptári évben a bevétel meghaladja a hatmillió forintot, akkor a hatmillió feletti részre negyven százalékos adókulccsal kell számolni. A kisadózó vállalkozások tételes adója azért is rendkívül kedvező, mert a hatálya alá tartozó adóalany gyakorlatilag a tételes adóval fizeti meg az olyan közterheket, mint a társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó, vagy például a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó.
1. Ha a tételes kisadózó éves árbevétele meghaladja a 12 millió forintot, az efeletti rész 40%-át kell adóként pluszban befizetni. 2. KATA esetén a külföldi kapcsolt vállalkozástól származó bevételnek a 71, 42 százalékára 40 százalékos büntetőadót kell felszámolni. 3. KATA esetén az egyéb külföldi bevételek 3 millió forintot meghaladó részének 71, 42 százalékára 40 százalékos büntetőadót kell felszámolni. 4. A vállalkozói járulék | HR Tudásbázis. A munkaadó által fizetendő járulékokat a kalkulátorunk kiszámolja. 5. Főállású vállalkozóként fizetendő járulékokat a kalkulátorunk számolja ki. 6. Legalább középfokú, szakirányú végzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatva a mindenkori garantált bérminimum a munkabér alsó határa. 7. A KIVA választásának feltétele a maximum 50 fős foglalkoztatotti létszám és maximum évi 3 milliárd forintos árbevétel/mérlegfőösszeg. 8. A társasági adó mértéke egységesen 9%. Az adatok tájékoztató jellegűek, kalkulátorunk az egyes adózási formák összehasonlítására szolgál a fizetendő adó tekintetében.
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék mértékéről rendelkező szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. Vállalkozói járulék kalkulátor čisté mzdy. tv. ) határozza meg, hogy a főállású egyéni vállalkozót mely jövedelme után milyen járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint a biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a járulékalapot képező jövedelme után: 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8, 5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A biztosított egyéni vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8, 5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.