– De esetleg gurulhatnál egyedül. – Egyedül? Egy hiányzó rész nem tud egyedül gurulni. – Próbáltad már valaha? – kérdezte a Nagy O. – De éles sarkaim vannak – mondta a Hiányzó Rész. – Nem arra születtem, hogy guruljak. – A sarkak le tudnak gömbölyödni – mondta a Nagy O -, és a formák változnak. Mindegy, én most elköszönök. Talán egy nap még találkozunk… Ezzel továbbgurult. És a Hiányzó Rész újra egyedül volt. Nagyon hosszú ideig csak ült. Aztán… Lassan… Felemelkedett az egyik élére… Potty. Újra felemel… átborul… potty… és potty újra. Elkezdett haladni. Lassan elkezdtek gömbölyödni az élei. Tanulságos esti mese magyar. Felátpottyfelátpotty… És megváltozott az alakja… Aztán már döccent a pottyanás helyett… és ugrált a döccenés helyett… És a végén már gurult az ugrálás helyett… Nem tudta, hogy hova, de nem is érdekelte. Gurult! VÉGE Ha új hozzászóló vagy, az első hozzászólásod moderálás alá kerül, és az elfogadásig nem publikus. A visszatérő hozzászólók bejegyzései automatikusan megjelennek. A kedvesség és a tolerancia alapvető errefelé.
Ahogy olvastam a cikket tovább, és belegondoltam rájöttem, hogy igaza van. Hiszen ha azt mondom, hogy gonosz boszorka, akkor én egy vasorrú rusnya valakire gondolok, míg a lányom lehet hogy éppen egy rózsaszín ruhás nem túl szép kislányra, vagy éppen egy teljesen átlagos emberre, akit annak testesít meg. Ebből kifolyólag arra akart rávezetni a cikk írója, nem utolsó sorban egy felméréssel alá is támasztotta, hogy nem kell nekünk megmásítani a történeteket, had képzeljék el olyannak a gyerekek, amilyennek ők akarják. A képzelet ereje Ezért is jók a hangos mesék, nem pedig a tévében vetített mese, mert akkor a gyerek képzelet világa nő, és ő ábrándozik a mese hallgatása közben. Erre minden kisgyereknek szüksége lenne. Tanmesék | Tanulságos történetek | Bölcsességek | Sikerkulcs.com. Tudom én, hogy sok esetben sokkal egyszerűbb ha benyomom a mesét a tévében, és akkor békén hagy a gyerek, de ez nem jó. Néha én is elkövetem ezt a hibát, de hát amikor az ember hazajön a munkából, és ott van ezernyi tenni való akkor mi mást lehet tenni? Nem mindig van időm olvasni, főleg nem vacsora készítés közben.
Grimm mesék: A brémai muzsikusok Grimm mesék: A brémai muzsikusok. Grimm történetek Molnár Piroska előadásában. A kakas, a szamár, a kutya és a macska tanulságos története. Esti mese Grim Mese címkék: Grimm mesék, A brémai muzsikusok, Molnár Piroska, kakas, szamár, kutya, macska,, Mazsola és Tádé Ezt a gyerek mesét Für... Grimm mesék: Holle Anyó Ki ne ismerné a Grim... Albert András: A három bolond - hangos mese Magyar népmese: Bodor ügyvéd Hangos mese, esti... Tanulságos esti mise en place. A nagy felfordulás - Jó éjszakát, kuflik!... Alice Csodaországban sok-sok újdonságra... Az első részben megismerhetjük Picur... Guriga és a Hold (írta és rajzolta Flynné...
Az autóba való beszálláskor is voltak apróbb gondok, de végül csak elindult a vadászó csapat. Sajnos abban az időben (lehet, hogy mostanában sem? ) nem nagyon lehetett a hivatásos vadászoknak megjegyzéseket tenni, mert nagyon sokan álltak sorban a jó helyekért és inkább némák maradtak. Kis idő múlva az autó beért abba a szálerdőbe, ahol a kísérő dámbikát remélt. Boldizsár Ildikó: Esti mesék a boldogságról. Pár száz méter megtétele után egy jó bika (a kísérő egy pillanat alatt még távcső nélkül is el tudta bírálni) keresztbe állt az úton. A vadászkísérő elöl ült (ahogyan kell) a sofőr mellett, kinyitotta az Ő ajtaját és hátraszólt a vendégnek, hogy gyorsan, de csendben szálljon ki az autóból, töltsön csőre és mellette az autó és ajtó közötti résben célozza meg a bikát, majd ha szól, akkor lőjön. A vendég (ha nem is szélsebesen), de lőkész helyzetbe került. A vadász szólt, hogy "tessék lőni"…az ilyenkor szokásos pár másodperc helyett vagy fél perc múlva megszólalt a vendég: "Melyiket lőhetem? ". A sofőr és a vadász egymásra nézett, fél úton megállt az Ádám csutka nyelésük közben, a madarak abbahagyták eddigi csiripelésüket, a lépni készülő bikának földbe gyökerezett a lába és teljesen ledermedt…MI VAN?
Orosz István grafikusművész műhelyében Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, filmrendező a képzőművészet több területét is aktívan műveli: autonóm és sokszorosított grafikát (elsősorban rézkarcot és illusztrációkat) készít, alkalmazott grafikát (plakátot) tervez, fest, háromdimenziós tárgyakat és installációkat (főleg tükrös és perspektivikus anamorfózisokat) alkot, és animációs filmet készít. Jelrendszerében az abszolútum képi megjelenítésével szembesül a néző az egymásba kapcsolódó végtelen terek, az abszurd struktúrák, a végeláthatatlan labirintusok, a jelentésteli hiányok megjelenítése révén. A kisfilm ebbe a kép-mágusi alkotói folyamatba enged bepillantást. MMA, 2016 + TOVÁBBI ADATOK cím Orosz István grafikusművész műhelyében közzététel 2016. 05. 03 copyright Creative Commons készítette - rövid leírás Orosz István grafikusművész műhelyében katalógusszám - kulcsszavak grafikus művészet URL
E művekben az ábrázolt kép tere olyan látlelet, ahol minden egyszerre látszik, és mégis azt tapasztaljuk, nem látunk tisztán. Ez a konkrét, szeretetteli, aprólékos gonddal, minden finom részletre kiterjedő figyelemmel leképezett tér, úgy tűnik, szétfeszíti felfogóképességünk határait. Az ide-oda pásztázó tekintet szüntelen gellert [5] kap, a percepció [6] elindul, de a következő kanyarban – rövid úton – zsákutcába jut. Az észlelt forma részleteit nézve, az előtér és a háttér egymáshoz való viszonya, a képtárgyak téri helyzete zavarba ejtő, nehezen lokalizálható. Orosz István talányos, a múló idő teréből kilépő képei az "itt és most"-ban valódi jelen-létre hívnak. A látás megtöretett stációiban a néző – minden ellenkezésének dacára – tevékeny képalkotóvá válik. Szemünk mozgását követve, a szüntelen oda-vissza olvasatban, az érzékelés – észlelés folyamatát kétségek kísérik, bizonyosságunkat veszítve csöndes keresztutat járunk. Fent vagy lent, kint vagy bent, a tükröződő, önmagukba visszaforduló, folyton átlényegülő tér-szegmentumok [7] minduntalan felülírják a bennünk élő, régmúltban bevésődött, egyértelmű észlelési koordinátákra számító, archaikus mintázatot.
"Vannak dolgok, amiket el tudok képzelni és le tudok rajzolni. Vannak, amiket el tudok képzelni, de nem tudok lerajzolni. Vajon le tudok-e rajzolni valami olyat, amit nem tudok elképzelni? Ez az, ami igazán érdekel. " – A te művészeted komoly és játékos egyszerre. Az ember felvillanyozódik a képeidtől – még akkor is, ha néha beletörik az agyveleje a megfejtésükbe. Te is szeretsz játszani? – Igen, szeretek. Gyerekkoromban legjobban gombfocizni szerettem, később sakkoztam is. – De nemcsak gombfocizni szeretsz, hanem saját lábbal is játszol. Nekem az a tapasztalatom, hogy a csapatjátékok nagyon sokat elárulnak az ember valódi jelleméről. Te milyen poszton játszol a legszívesebben? – Tudom, hogy ez egy elég rossz pont, de az a helyzet, hogy én csatárt szeretek játszani. Nyilván, aki csatár akar lenni, az valamennyire önző alak, az gólt akar rúgni. Olykor azért vállalom, hogy beállok a kapuba, mert úgy akarok tűnni, mint aki tesz a közösségért valamit. De általában csak olyankor, ha már egy kicsit elfáradtam… – Ezt nem gondoltam volna rólad!