Ez utóbbi magyarországi példái azok a muzeológiai vállalkozások, amelyek bár üzleti alapon, de legalább biztosítják a múzeumszakmai feladatellátást olyan területeken, ahol a múzeumok – állami finanszírozás híján és bürokratikus működésükből adódóan – nem képesek. Ma már nem szokatlan, hogy régészcégek végeznek feltárásokat vagy művészettörténész muzeológus vállalkozók végeznek szakértői munkát aukciósházaknak, és van olyan néprajzos muzeológusvállalkozás is, amely tájházakat, népi magángyűjteményeket gondoz. Közalkalmazotti béremelés 2011.html. Az ilyen vállalkozásokban dolgozó muzeológusok állami intézményekben lévő társaik jövedelmének akár öt-hatszorosát is megszerezhetik. Kereslet tehát van a muzeológusok munkájára, de sajnos nem az állam részéről. Még sajnálatosabb, hogy mind az állami szakapparátus, mind a szakmai szervezetek negligálják ezt a problémát, még az erről való szakmai diskurzus is tabunak számít. Egyre égetőbb a múzeumfinanszírozás rendszerszintű reformja és a bérstruktúra átfogó fejlesztése, ami nem azonos az egalitárius béremeléssel.
A globális gazdasági szerepek újraosztása ugyanis egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy a XVIII-XIX. században (nem kis részt a gyarmatosításokból befolyó állami jövedelmek következtében) létrejövő nyugat-európai kulturális intézményrendszerek fenntarthatatlanok a XXI. századi gazdasági keretek között. Index - Vélemény - Hiába a béremelés, az állami múzeumokban így sem marad szakember. Annak ellenére igaz ez Magyarországra (sőt egész Közép-Kelet-Európára) is, hogy saját gyarmatokkal soha nem rendelkezett. Ebben a régióban a XX. századi államszocializmus termelte ki azokat az intézményrendszereket, amelyek fenntartása egyre terhesebb a jelentős gazdasági kihívásokkal küzdő XXI. századi demokráciák számára. Ráadásul ezek az intézményrendszerek a maguk bürokratikus apparátusával és társadalmi szabályozó (részben korlátozó) szerepével ma már nem képesek lekövetni azt a gyors változásfolyamatot, amely a gazdaság átalakulásával és a technológia fejlődésével jelenleg végbemegy a világban. Hogy egy talán túlzó, de épp ezért szemléletes múzeumi példával éljek: a magyar múzeumoknak a rendszerváltás után húsz-harminc évre volt szükségük ahhoz, hogy zárt kutatóhelyekből nyitott közösségi térré (is) váljanak, csak épp mire ez sikerült, addigra a közösségek fiatalabbik fele már rég nem a fizikai, hanem az online térben élte a kulturális életét.
Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, a kormányhivatali dolgozók az idei 20 százalékos illetményemelésen kívül egyebek mellett garantált, jogszabályba foglalt béremelést követelnek, amelynek minimuma a mindenkori átlagkereset emelkedése lenne. Ezen felül kérik, hogy számukra is emeljék 400 ezer forintra a cafeteria összegét a jelenlegi 200 ezer forintról. Bárdos Judit, a Belügyi-, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke arról beszélt: 2008 óta nem változott az ágazatban a szolgálati törvény 38 650 forintos illetmény alapja, az ágazatban megszűnt a közalkalmazotti lét és az elmúlt években egyre nőtt a létszámhiány. 2022. január elsejétől 20 százalékos béremlésben részesülnek a közművelődés dolgozói - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Felidézte, az elmúlt 1, 5 évben a kormány betiltotta a közszolgálat elhagyását, a rendelkezés a rendvédelemre és az egészségügyre is vonatkozott, ez a tiltás azonban pénzügyi ellentételezés nélkül felgyorsította az igényt a pálya elhagyására. Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnökhelyettese elmondta, 2014-óta nem emelkedett a tanárok bére, ugyanis a vetítési alapot abban az évben az akkori minimálbéren befagyasztották.
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében - közölték. Közalkalmazotti béremelés 2012.html. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak. Hangsúlyozták: a jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá. A közleményben arra is kitértek, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár azért nem része a jogviszonyváltásnak, mert kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként a levéltári feladatok mellett kutatóintézet is, amely indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását a többi kutatóintézethez hasonlóan.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
A Dunántúli-domb- és hegyvidék vízrajzi adottságai A terület folyóit és a patakokat a Dráva és a Duna vezeti tovább. Mesterséges vízfolyás a Balatont a Dunával összekötő Sió-csatorna. A Dunántúli-domb- és hegyvidék természetes talaja és élővilága A hegyvidékek jellemzője a barna erdőtalaj. A Belső-Somogyot homok, a Külső-Somogyot, a Tolnai-, a Szekszárdi- és a Baranyai-dombságot, a Zselicet és a Völgységet löszön képződött feketeföld fedi. Mtsz.org - Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. A dombhátakon vegyes lomboserdő, a Mecsekben tölgy- és bükkerdő alakult ki. Vadállatai a szarvas, az őz, a vaddisznó, a nyúl. A Dunántúli-domb- és hegyvidék védett természeti értékei A Dráva és a Duna hazai szakaszának déli részén alapították a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Szívesen megpihennek itt a vándormadarak. A Dráva és a Duna közös védelme együttműködési feladatokat ró hazánkra, Horvátországra és Szerbiára. A Mecsekben, a Jakabhegyen tanulmányozható a konglomerátum és a babás szerkövek különleges vidéke. A Zselic a Mecsek erdős, dombos nyugati területe, állatvilága igen gazdag.
A Dunántúli-dombvidék a Duna, a Sió, a Balaton északi pereme, a Zala és a Dráva menti síkság közötti terület. A dombvidéket a kiemelkedés után folyók szabdalták fel és tették tagolttá. A dombságot többnyire északnyugat-délkeleti irányú völgyek tagolják. A Dunántúli-dombvidék északi résztája a Balatoni-medence, délnyugaton Belső-Somogy, keleten Külső-Somogy (a kettőt együtt Somogyi-dombságként is szokták jellemezni), délen a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék (Mecsek, Tolnai-dombság, Baranyai-dombság, Zselic) terül el. A Balatoni-medence a Balaton-felvidékig tart, ide sorolják a Tapolcai-medencét is. A Balatoni-medence árkos süllyedék, kb. 15. 000-17. 000 éve több kis mélységű tó alakult ki. Amikor az éghajlat csapadékosabbá vált, a vízszint emelkedett, mintegy 10. 000 éve víz borította a Kis-Balatont, a Nagy-Berek mélyedéseit és a Tapolcai-medencét. Ezután a tó vízszintje az éghajlat-ingadozásnak megfelelően a mai vízszinthez képest 6m és -1m között váltakozott. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, legnagyobb hossza 78 km, átlagos mélysége 3 m. A Balatoni-medence nyugati része a Szigligeti várból (jobbra a Keszthelyi-hegység nyúlványa látható) A Balatoni-medencéhez tartozik a Balatontól délnyugatra a Kis-Balaton-medence, a Nagy-Berek a Balaton déli partja, amelyet Somogyi parti síknak nevezünk, a tó északi partja Balatoni-riviéra néven és a Tapolcai-medence.