(Budaörs, 2015. október 26. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk dr. Széchenyi Kristóf közjegyző tanácsaival. Mostani témánk az európai öröklési rendelet, és az ezzel járó követendő javaslatok. 2015. augusztus 17-én hatályba lépett az Európa Unió területén az öröklést szabályozó új öröklési rendelet, amely az öröklési helyzeteket több szempontból is szabályozza. Meghatározza, hogy melyik országban lévő közjegyző vagy bíróság rendelkezik joghatósággal az adott ügyben, valamint hogy melyik jogot kell alkalmazni a hagyatékra vonatkozólag. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy eddig a magyar állampolgár örökhagyó hagyatékára, még ha külföldön is élt, akkor is a magyar jogot kellett alkalmazni. A magyar törvény mondta meg, ki és mennyit örököl utána. A Róma I rendelet egyetemes alkalmazást kimondó szabálya - Jogászvilág. Ugyancsak a magyar hatóság – a közjegyző – adta át a külföldön élt személyek magyarországi ingatlanát, és általában az egyéb belföldi vagyonát is. Ez a rendszer azonban ma már a múlté.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 650/2012/EU RENDELETE (2012. július 4. )
A rendelet hatálya nem terjed ki adókérdésekre vagy közjogi jellegű igazgatási ügyekre. Ezért a nemzeti jognak kell rendelkeznie például az adók vagy egyéb közigazgatási tartozások kiszámítási és behajtási módjáról, legyen szó az örökhagyónak az elhalálozás időpontjában fennálló adótartozásáról, illetve a hagyatékból vagy a kedvezményezettek által fizetendő bármilyen, az öröklés kapcsán felmerülő adóról. A nemzeti jognak kell rendelkeznie arról is, hogy a hagyatéki javaknak a kedvezményezettek számára az e rendelet értelmében történő átadása és a hagyatéki javak nyilvántartásba vétele közül melyik adóköteles. 2015. évi LXXI. törvény a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. E rendelet nem lehet alkalmazandó a polgári jog örökléstől eltérő területeire. Az egyértelműség érdekében a rendelet hatálya alól kifejezetten kizárásra került néhány olyan kérdés, amely öröklési üggyel kapcsolatosnak tekinthető. Ennek megfelelően e rendelet nem alkalmazható a házassági vagyonjoggal kapcsolatos kérdésekre, beleértve az egyes jogrendszerekben házassági szerződésként ismert megállapodásokat is, amennyiben azok nem foglalkoznak öröklési kérdésekkel, valamint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra vonatkozó vagyonjogi rendszereket.
Az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének megállapítása azonban esetenként nehéznek bizonyulhat. Ilyen lehet például, ha az örökhagyó külföldön dolgozott, ám egyéb szakmai vagy családi kapcsolatai miatt származási államával szorosabb viszonyban volt. Ez a helyzet úgy is értékelhető, hogy a szokásos tartózkodási helyének mégis inkább a származási tagállam tekintendő. Kivételes esetben az öröklésben eljáró hatóság olyan következtetésre is juthat, hogy az alkalmazandó jog ne az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga legyen, hanem annak az államnak a joga, amelyhez az örökhagyót nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat fűzte. Hogy a jogviták megelőzhetőek legyenek, lehetőség van továbbá arra is, hogy az örökhagyó még életében rendelkezzen arról, hogy hagyatéki ügyére annak az országnak a joga legyen irányadó, amelynek állampolgára. Egyszerűsödik a tagállami határokon átívelő hagyatéki eljárás az EU-ban | Ügyvédfórum - 2015.11.12. A többes állampolgársággal rendelkező személy pedig bármelyik állam jogát választhatja, melynek állampolgárságával a választás megtételekor vagy az elhalálozás időpontjában rendelkezik.
A probléma az, hogy erre az új szabályozásra nem csak a különböző országok hatóságai, de az uniós polgárok sincsenek felkészülve. " Hosszabb távú külföldi tartózkodás esetén érdemes a végrendeletünkbe belefoglalni, hogy a magyar jogot kell alkalmazni a hagyatékunkra. (Budaörsi Infó)
A német bíróság fog arról dönteni, hogy kié lesz a magyarországi ingatlan. Ami még probléma lehet, hogy az örökhagyó sem feltétlenül tudja majd, hogy az ő hagyatékára például a német jogot kell alkalmazni. Ha a magyar törvények szerint készít egy végrendeletet és munkavállalási célú külföldi tartózkodása során halálozik el, akkor előfordulhat, hogy a külföldi jog szerint nem is lesz érvényes a végrendelete. " Mit tehetünk annak érdekében, hogy megvédjük az érdekeinket? "A rendelet megengedi, hogy végrendeletben kösse ki az örökhagyó, hogy halála esetén a hagyatékára az állampolgársága szerinti jogot, azaz saját szülőhazája törvényeit alkalmazzák. Vagyis ír egy végrendeletet, és abban kiköti, hogy hiába töltötte utolsó éveit külföldön, és hiába ott is hal meg, a vagyonát a magyar jog szerint örököljék az örökösei. Nagyon sok tabut döntött le ez a rendelet, mert eddig egy adott országon belüli ingatlan tárgyában csak az adott ország hatóságai dönthettek. Az állampolgársági elvet is megszüntette a brüsszeli jogalkotó: az örökhagyó személyes jogát mostantól a szokásos tartózkodási helye és nem az állampolgársága határozza meg.
Az ADAC téli gumi teszt legjobbjai, avagy amelyeket fenntartások nélkül választhatunk Ha a legjobb abroncsokat keressük, amelyek egyenletesen jó teljesítményt nyújtottak idén a két méretkategóriában, akkor a dobogóra feljutó abroncsokat érdemes figyelnünk. A nagyméretű abroncsok kategóriájában a 225/50 R17 méretű gumikat vizsgálták, és a legjobb eredményeket a Dunlop Wintersport 5, a Michelin Alpin 6 és a Goodyear UltraGrip Performance + érték el egyenletesen jó teljesítményt nyújtva. Ha tehát nagyteljesítményű autónk vagy középkategóriás járművünk van, akkor ezek az abroncsok jó választást jelenthetnek. A 195/65 R15 méretben is ezek a márkák remekeltek, a Michelin szintén a Michelin Alpin 6 téli abronccsal nyújtott jó eredményt, míg a Dunlop a Dunlop Winter Response 2-vel, a Goodyear pedig a Goodyear UltraGrip 9+-al. Szintén jó minősítést ért el a Vredestein Wintrac is. Ez a méretkategória meglehetősen népszerű, számos családi autó fut ezzel a mérettel, így számos autósnak nyújthat jó választást a négy legjobb abroncs.
Azt, hogy egy gumiabroncs hogyan viselkedik nedves úton vagy hóban és jégen, csak hosszadalmas tesztek során lehet megállapítani. A téli gumiabroncsnak biztos tapadást kell nyújtania minden körülmény között, ugyanakkor a lehető legkevesebb üzemanyagot kell fogyasztania. Ez a klasszikus célkonfliktus, amelyet egy gumiabroncsnak az ADAC téli gumiabroncstesztjén le kell küzdenie - számos más kihívás mellett, mint például az aquaplaning, a menetstabilitás és a tartósság. A vizsgált 225/50 R17 méretű, V sebességosztályú (240 km/h-ig) gumiabroncsot széles körben használják olyan középkategóriás járművekben, mint az Audi A4 vagy a BMW 3-as sorozat. A 2021-es téli gumiabroncsteszthez 18 ilyen méretű modellt vett az ADAC górcső alá. Három gumiabroncs különösen ajánlott, és a tizenhárom gumiabroncsot tartalmazó széles középmezőny még mindig kielégítően teljesít. De riasztó, hogy a Goodride Z-507 Zuper Snow és a Linglong Green-Max Winter UHP modellekkel egyszerre két olyan modell is van, amelyek olyan súlyos gyengeségeket mutatnak a biztonság szempontjából fontos területeken, hogy teljesítményüket "gyenge" minősítéssel értékelték.
A végeredmény ettől még nem változott meg, de ezután sokan elkezdtek kételkedni bennük. Ráadásul tavasz elején az adóhatóság is rájuk szállt, mert a vádak szerint 2007 óta elfelejtették befizetni a biztosítások utáni adóvonzatot. Mindezek ellenére idén is nagy figyelem övezte a 32+4 szereplős tesztjüket. Két méretosztályban ( 175/65 R14, 195/65 R15) eresztették össze a téli gumikat nedves, száraz, havas és jeges körülmények között. A Continental ContiWinterContact TS 850 abszolút győzelméhez semmilyen kétség nem férhetett, mert nedves viszonyok között lesöpörte a konkurenciát. Az élmezőnybe a Dunlop, a Bridgestone, illetve a Michelin ért oda. Ne spóroljunk a biztonságon Látva az Auto Bild és az ADAC tesztjét, azt javasoljuk mindenkinek, hogy ne vegyenek pár tízezressel olcsóbban egy gyenge téli gumi garnitúrát. Az minőségben, kopásban, tartósságban, és ami a legfontosabb, hatékonyságban is messze elmarad a prémium márka képviselőitől.
A Michelin Alpin 6 ebben a méretben is magasan verte a mezőnyt az élettartamát tekintve, de száraz úton is a legjobbnak bizonyult. Ha a gazdasági-ökológiai szempontok is különösen fontosak számunkra, akkor a Vredesteinnek igaza van: a legalacsonyabb üzemanyag fogyasztást ötvözi az alacsony kopással! A középmezőny szereplői: A középmezőnyből kiemelkedik a BFGoodrich G-Force Winter2 és a Continental WinterContact TS 860, amelyek az egyik fő kritériumban elért gyengébb pontszámok miatt csak épphogy csúsztak le az élről. Mindkettő jó minősítést ér el a kopásállósági tesztben, és jól teljesít havon valamint jégen. Azonban száraz és nedves úton ellentétesen viselkedtek: míg a BFGoodrich lenyűgöző teljesítményt nyújtott száraz úton, nedves aszfalton már gyengébben teljesített az élbolynál. A Continental ezzel ellentétben nedves úton remekelt, míg száraz körülmények között gyengébbnek bizonyult. A pontvesztés oka: túl sok kopás A táblázatban szereplő alábbi négy gumiabroncsnak van egy közös vonása: Mindannyian viszonylag jól teljesítenek a fő vezetési kritériumok tekintetében, de a kopási teszten már nem remekeltek.
A fennmaradó öt téli gumi esetében különböző okok vezetnek a pontszám vesztéshez. A Firestone Winterhawk 4 csúszott a száraz úton, de minden más kritériumban "jó" minősítést kapott. A Nokian Snowproof P viszont meggyőző a száraz utakon, de gyengébbnek bizonyult nedves és havas útszakaszon egyaránt. A Pirelli Winter Sottozero 3 esetében a száraz és nedves, valamint a jeges útviszonyok mellett nyújtott teljesítménye csak "kielégítő". A Toyo Observe S944 gyengeségeket mutat nedves és havas úton. Két modell nem javasolt: Az ADAC mérnökei azt tanácsolják, hogy a Goodride Z-507 Zuper Snow és a Linglong Green-Max Winter UHP abroncsokat ne szereljük fel az autónkra. Mindkét abroncs a "nem ajánlott" minősítést kapta a teszten. A Goodride havas úton nyújtott teljesítménye nem felelt meg a tesztelők követelményeinek. Fékezéskor ez a téli gumiabroncs teljesített a legrosszabbul, de a teljesítménye nagyon gyenge volt havas úton elinduláskor és kezelhetőség szempontjából is. A Zuper mintázatú gumival szerelt tesztautónak körülbelül 25 másodperccel több időre volt szüksége havas úton a megálláshoz, mint a mezőny többi tagjának.
Vegyes eredményekkel zárult az ADAC, az ÖAMTC és társszervezeteik 2021-es téligumi-tesztje, hiszen a 195/65R15-ös és 225/50R17-es méretű abroncsok túlnyomó része jó eredménnyel zárt, de azért vannak olyan kiugróan gyenge teljesítmények is, ami miatt érdemes odafigyelni a vásárlásnál. Az, hogy a gumiabroncs hogyan viselkedik nedves úton, hóban és jégben, csak komplex tesztek során határozható meg. A téli gumiabroncsoknak biztos tapadást kell biztosítaniuk havon, jégen és nedves körülmények között, ugyanakkor a lehető legkevesebb üzemanyagot kell fogyasztaniuk. 225/50R17 méret elterjedt az olyan középkategóriás autók körében, mint az Audi A4 vagy BMW 3. 18 téligumit teszteltek ebben a méretben. Három abroncs kapott "kiemelten ajánlott" minősítést, 13 ér el "jó" eredményt és két téli gumi "nem ajánlott" eredménnyel végzett. A Goodride Z-507 Zuper Snow és a Linglong Green-Max Winter UHP elbuktak a teszten, mindkét gumi súlyos gyengeségeket mutatott a biztonságos autózás szempontjából. A 195/65R15 és 225/50R17 méretben vizsgált 34 garnitúra közül a Goodride és a Linglong vizsgált abroncsai buktak meg, 7 abroncs végzett nagyon ajánlott minősítéssel.
A GT Radial Winterpro2 is a nedves útszakaszon veszítettek pontokat. A Kumho Wintercraft WP51 gyenge száraz teljesítménye miatt be kell, hogy érje az utolsó hellyel.