55% 2010-08-25 16:41:23 carmine #10 Nekem kicsit olyan se eleje, se vége filmnek tűnt. Logikátlanság van benne, nem is kevés. nem beszélve az animált vérről, ami nagyon gyenge volt. De összességében egy egyszer simán nézhető kis film. 2010-08-22 13:22:09 Olórin #9 Nagyon jól indul, de a vége katasztrófa. És az tényleg érthetetlen, hogy mi a tökömért nem próbálnak szembeszállni a kb. 10 főt számláló üldözőikkel. Mostanában is születnek kísérletek a peplum rehabilitálására (lsd. Agora), A kilencedik légió e tekintetben az igényesebb darabok közé tartozik: faltól falig akció látványos csatákkal, tonnaszámra ömlő vérrel, megfelelő dózisokban adagolt izgalommal. Vannak persze logikai döccenők, de a műfajjal kapcsolatban támasztott elvárásaim javát teljesítette a film. 2010-08-17 18:44:11 VVega #7 Olga végig bundában szekercézik, és amúgy is felesleges a karaktere. A filmre azonban minden nyúlása és klisés megoldása ellenére is zseniálist adnék, ha azt hozná 100 percen keresztül, mint az első fél órában.
A szép fényképezés, a skóciai tájak és a nem rossz színészi játék (már amit a forg. könyv ko9rlátai megadtak nekik) kárpótolhat, a akciódús zenével ami mondjuk nem mindig illett ide de ritmusos volt meg kell hagyni. A kamerabeállítások a Gladiátorból az Arthúr királyból, és legfőképp a Gyűrű szövetségéből és a Két torony üldözős film eleji részéből lehetnek ismerősek. A szokásos beszólogatások, illetve a menő baltadobálások és fejlevágások itt is dívnak. A film vége tényleg nagy OMG, azaz logikai bukfenc és furcsaság, lehet hogy Neil Marshall már nem tudta mit tegyen a végén. Az tetszett hogy láthatóan hidegben is forgattak, nemcsak mű hidegben stúdiókban és hogy volt egy sötétebb tónusa a filmnek a szűrők használatának köszönhetően gondolom. Amikor a film elején a légiót lerohanják a piktek némileg meglepetésszerűen az a rész tetszetős volt olyan Gladiátor eleji feelinget adott és hatást. Sajnos viszont egy átlag amerikai az átlagnál véresebb kaland és történelem óránál többre nem jnálom mert az előzetes alapján, meg az ígéretek alapján annó vártam picit.
Egyesek szerint a légió ezután még keletebbre indult, Cappadociába, az Eufrátesz menti határvidékre vagy akár Júdeába, és ott pusztult el. Egész egyszerűen nincs elég forrás ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mi történt. Ha pedig nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a légió Britanniában veszett el, vagy lett feloszlatva, akkor arra sincs, hogy ez nem itt, hanem máshol történt meg. A rejtély megoldatlan marad. Cikkünk az Athenaeum Kiadó Hetven rejtély szerte a világból című könyve alapján készült.
Boudica királynő 60-as felkelése során a légió súlyos veszteségeket szenvedett, katonáinak harmada elesett. Ekkori parancsnoka, Quintus Petillius Cerialis nem vált kegyvesztetté, vagyis az egység feltehetően becsülettel helytállt. A légió a germániai provinciákból kapott erősítést. 77-ben átirányították Eboracumba (ma York), ahol a II Adiutrixot váltotta fel az északi határ védelmében. Cerialis, aki 70-ben Germaniában a batavusok lázadását vert le, ezután visszatért a 9. légió élére és 78-ban az észak-angliai brigantes törzs ellen vezette őket. Elkísérte őket a Gnaeus Julius Agricola vezette XX Valeria Victrix is és a mai Stanwick mellett vereséget mértek a brigantesek vezérére, Venutiusra. A IX Hispana egyik alegysége 83-ban részt vett a germán chattusok lázadásánal felszámolásában. Feltételezik - bár nem teljesen bizonyított - hogy katonái harcoltak Traianus dákok elleni háborújában is. A légió utolsó biztos említése 108/109-ből származik, amikor kőerődöt építettek Eboracumban. Ezt követően sorsa ismeretlen, egyes történészek feltételezték, hogy a piktek 117-118 körül megsemmisítették és emiatt építette Hadrianus az észak-britanniai védőfalat.
E rovat hasábjain korábban beszámoltunk már arról, hogy felmerült az Olasz-Magyar Bank megoldja a "buszügyet", de sajnos az ötlet megbukott. Kiderült ugyanis, hogy a "déli francia hadsereg által kimustrált, drágán vett és' drágán kijavított kocsikat helyi érdekeltségekkel szerette volna megvásároltatni" és ez hatalmas anyagi terhet rótt volna a résztvevőkre. Új remény csillant fel száz évvel ezelőtt. Orosháza alföld szálló szolnok. hiszen nyilvánosságra került, hogy a közlekedési helyzetet " Rabatin Dezső okleveles gépészmérnök mint magánvállalkozást valósítja meg egyelőre egy 25—30 személyes autóbusszal, egy 6 személyes tura-automobillal és egy teherautóval". Az írásból azt is megtudhatták a békéscsabaiak, hogy a gépészmérnök neve garancia arra, hogy a terv meg is valósul és minden beérkező és induló vonathoz lesz csatlakozás. Napvilágra került az is, hogy "néhány nap múlva tehát megjelenik a csabai utcán az első modern közúti közlekedési eszköz, egy kényelmes, párnázott ülésü, télen fűthető autóbusz". (folytatjuk) Helytörténet – Fábry Károly írása (2. rész) Folytatódott Fábry Károly helytörténeti írása a Körösvidékben, a második rész 1921. július 5-én jelent meg a csabai lapban.
A beszámoló a vasúti kocsik bemutatásával kezdődött, amiből kiderült, hogy kezdetben (az 1800-as évek második felében – a szerk. ) máshogyan néztek ki a vagonok, mint a cikk megjelenésekor. Mindegyik "külön szakaszos" volt és oldalajtajuk kifelé nyílt. Színekkel különböztették meg a kocsikat: "Az első osztály ajtaja világos sárgára volt festve. […]. A II—ik osztály zöld, a Ill-ik osztály barna". A vagonokat nem fűtötték, de az 1870-es években már "az I. és Il-ik osztályba meleg vizzel töltött bádog lábmelegitőket tettek". Orosháza alföld szálló kőszeg. Ezt követően a vasúti vendéglőt mutatta be Fábry. Első vendéglőse Batsch Ferenc volt, aki ingyen bérelte, majd évi 100 forintért, de ezért az utasoknak "1 frtért 3 tál ételből álló jóebédet s 10 krért feketekávét is" kellett adnia. Batsch halálával az új bérlőnek megemelkedtek a kiadásai, neki már 80 000 koronát kell fizetnie, "de hát annyi az utas és olyan sok a pénz, hogy még igy is jól kifizeti magát". A vasútállomás környéke is máshogyan nézett ki korábban, tulajdonképpen "egy nagy pusztaság volt".
Corvin János utcai temető, Laposi temető, Szentesi úti temető hősi sírjai, egy-egy megállóhely. Gyopárosfürdőn a hősök ligetében az emlékkőnél lesz az utolsó megemlékezés. Innen már csak pár lépés a cél, az Alföld Gyöngye szálló – ismertette a programot Antal László hö. alezredes, a Békés menetszázad parancsnoka. Archív fotó: OrosCafé Résztvevőknek túra és emlékhely leírást biztosítanak, emléklapot és kitűzőt adnak teljesítésük elismerésül. Az emléktúrára bármelyik emlékhelynél lehet csatlakozni. Díjazást az a résztvevő kap, aki legalább két egymás utáni emlék helyet érint az emléktúra résztvevőivel. Alföld Szálló | OrosCafé. Antal László elmondta, hogy mintegy ötven fő részvételére számítanak az emléktúrán, de örülne, ha többen is csatlakoznának. A rendezvény társ szervezője a Viczián Zoltán vezette Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület, amely nem először vesz részt a túrán és a szervezésben. – Második alkalommal veszünk rész a szervezésben. Úgy gondoltuk, hogy a Pünkösdi Zarándoklat és az Emléktúra szellemiségében hasonló.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. július közepén. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Feltétlenül szükséges sütik A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez. Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Dátum: 2021-08-25 09:28:44 Írta: Szolovi Róbert emlékművek / szobrok A Lecsó főszereplője fújta fel a mese címét a rakpart egyik kőfalára Új Kolodko-miniszobor került a fővárosba, ezúttal a Lecsó főszereplője a gasztropatkány fújta fel a mese címét – az Erzsébet híd budai hídfőjénél a rakpart egyik kőfalára. Oroshaza alföld szálló . Kolodko Mihály gerillaszobrász új alkotásai lázban tartják az egész város lakóit, főleg, mikor még helyszín nélkül mutatja meg újonnan elkészült szobrait, és kis túlzással a fél város felkerekedik, hogy kinyomozza az új helyszínt. Ezúttal egy apró kis patkány áll a rakpart fala előtt, aki egy rózsaszín felirattal örökíti meg saját létezését és fújja fel egy festékspray-vel a Lecsó nevet, ami lehet, hogy Banksyre utal, hiszen a patkány az ő egyik fő motívuma. A kis szobor az Erzsébet híd budai hídfőjénél található a rakparton. Forrás:
Az esõ gyenge, a mennydörgés és a vilámtevékenység ugyancsak. Egyelõre. A CB boltivét, az arcus-t a város közvilágitása biborlilára festette. Szép estét mindenkinek! Lecsapott reánk is a vihar! Akarom mondani egy hevesebb rendszer, kifutófelhõzettel. Mikor ez utóbbi közeledett, alatta elõtûntek kisebb, sebesen mozgó fractusok. Mihelyst megláttam ezeket, már tudtam: Jön a széél! Az egyre hangosabb zajok hallatán Microburst-re számítottam, joggal. Úgy berontott, hogy majdnem fellökött. A fákat megcibálta, a kisebb tárgyakat odébb söpörte, felborította. OROSHÁZA / HŐSÖK SZOBRA - ALFÖLD SZÁLLÓ / 1943 (meghosszabbítva: 3147662558) - Vatera.hu. Majd csillapodott. Ekkor már egyre feljebb ért a szürkészöld "köd". Hatalmas villámok cikáztak, robajuk, mint az ágyú dörej. És még csak április van. Csapi ügyileg gyenge volt, bár nem mindenhol. Lõttem pár képet a közeledtérõl, városi környezetbõl. Ezeket késõbb feltöltöm. Rövid szünet után ismét esik, jelenleg a WS. 13 mm-t mutat. Néhány kép a kora délutáni zivatar elõtti felhõkrõl Link Link Link Link Elég jó zuhé érkezik a radar szerint dny-ról.
Az irredentizmus nem az egyesületekben van jelen, hanem "hozzátartozik minden magyar ember énjéhez s azt kiirtani csak minden magyar megölésével lehet". Csak mosolyogni lehet – folytatta a lap -. hogy ezzel a rákényszerített lépéssel megszűnne az irredentizmus Magyarországon, hiszen "a magyar irredentizmus csak az erőszakos határok megszüntetésével szűnik meg". Helyi hír – Közlekedés Lesz vagy nem lesz autóbusz közlekedés Békéscsabán? A Körösvidékben időként felröppent egy-egy hír az örömteli eseményről, de a felbuzdulást – legalábbis eddig – sosem követték tettek. A legújabb fejleményekről a Körösvidék 1921. július 7-én megjelent számában olvashattak őseink. A cikkből kiderült, hogy régi vágya Csabának, hogy "a kevés és drága bérkocsi s a motoros közúti vasút" mellett megjelenjen valami olcsó és jó tömegközlekedési lehetőség a városban és környékén, ami "meghatározott utvonalakon közlekedve a vasúti pályaudvarral való összeköttetést fentartsa". A településen gondot jelentett, hogy az esti budapesti és a reggeli szegedi vonatnak nem volt csatlakozása a kisvasúthoz és "a néhány horribilisen drága bérkocsi csak a kiválasztottaknak elegendő".