Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd rá cigány, csak azért is | Demokrata. Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak, vagy vakmerő remények? Mintha újra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sírbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját.
Fotó: Wikimedia Commons Most van a nap lemenőbe, kimegyek a temetőbe – hangzik a híres magyar cigányzenész, Dankó Pista egyik mai napig kedvelt nótájának első sora. Vörösmarthy Mihály - A vén cigány. Bizony, nagyon sokan, közöttük elsősorban a flaszteren felnőtt franciás meg amerikás modernkedők és azok a szabadelvűek, akik a cigányságot emberjogi, esélyegyenlőségi bizniszre szokták (fel)használni, nos, ők már réges-régen meghaladták, eltemették a világhírű magyar cigányzenét. Zámolyi, gyöngyöspatai haszonlesők, Mohácsi-féle szegregációs bozótharcosok, önmagukat fényező roma vezetők, szegénységre mutogató, abból élő TASZ-vitézek, telepre költöző Gyurcsányok, Bogdán László kegyelet-vámszedői, Alföldi Róbertek, Márki-Zay Péterek, Karácsony Gergelyek, legalább ilyenkor legyen önökben annyi kurázsi, hogy megállnak egy percre és elszégyellik magukat. De nagyon! Mert melyiküknek jutott volna az eszébe – a haszonlesésen és az urbánus megvetésen túl – belehúzni csaknem száz magyar cigánybanda közel félezer romazenészének nyolcszázmilliót a lószőrvonójába.
A vak csillag, ez a nyomorú föld Hadd forogjon keserü levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy új világot zár magába. Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
Vannak, akik dicsérik és a régi szép időket emlegetik fel, amikor még a prímás a fülükbe húzta a kedvenc nótájukat a terített asztalnál, míg mások elavultnak tartják. Szerintük nem felel meg korunk ízlésvilágának. Mégsem valószínű, hogy el fog tűnni, hiszen a több mint kétszáz éves ""kávéházi cigányzene"" igazi túlélő. Szerepéről, társadalomformáló és polgárosodást elősegítő hatásáról kevesen tudnak. Sikerei hozzájárultak Magyarország pozitív nemzetközi megítéléséhez, kulturális forradalmához, irodalmi pezsgéséhez. A hazai művészvilág nagyjai (Juhász Gyula, Ady Endre, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza, Blaha Lujza és még sorolhatnánk) közül sokan barátkoztak cigányzenészekkel, de nemzetközi tekintélyek, uralkodók, zeneszerzők - többek között Mária Terézia, Erzsébet királyné, József főherceg, Liszt Ferenc, Debussy és Brahms - is rajongtak muzsikájukért. Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat.
S ennek a nagysága igencsak örült, mert legalább megtudott egyet s mást arról, ami a környéken történik, az ura ugyanis nem volt éppen szószátyár ember. S ha leggyakoribb segítőjének, Anna asszonynak a gyereke is ott volt, mit bánta. Neki nem adatott meg, hogy felneveljen bár egyet is. Valahogy nem jött össze. Talán emiatt vagy más miatt, sehogy sem értette meg, hogy a kislány a hídon túli cigányasszonynak miért köszön rögvest kezitcsókolom nénit, ha neki viszont nem szól egy mukkot sem, amikor találkoznak. – Csúnya gyereke van, Anna! – mondta ilyenkor, s az asszony ezekért a szavakért meg tudta volna fojtani. A gyerek bezzeg a doktorbácsinak is köszönt, mert az még azt is megengedte neki, hogy az epret megegye mosatlan, ugyanis: – Anna, csak úgy nő fel ez a vézna bugris, ha legalább évenként egy fél kiló piszkot felfal. Hagyja azt a gyermeket, hadd egye a legszebbet, mit számít egy kis piszok! Aztán egy nap – épp az eper befőzése után – megjött a levél. Utazhatnak Nyugatra! Anglia, Svájc, még ki tudja, hová nem mennek!
"A hétköznapi, kollokviális réteg a világméretű, mitikus események idején kívüli, profán időt, míg a pátoszra hangolt nyelv a mitikus időrétegeket jelenít meg: a pusztulás apokaliptikus idejét, valamint az egyetemes ünnep emelkedett, szakrális idejét. " 'szerepmodell' Kappanyos András: "A zenész-cigány jellegzetesen romantikus művész-metafora. Alakjában az a vonzó, hogy tehetségén és hangszerén kívül nincs semmije. Bár egzisztenciája a nóta mindenkori megrendelőjétől függ, létének magasabb síkján (azaz művészetében) teljesen szabad és független, nem kényszeríthető semmire, hiszen az életén kívül semmit sem lehet tőle elvenni. " "A hegedűvonó bottá változása két értelemben lehetséges. Egyrészt a művész elvesztheti a kreativitását, másrészt (a külső körülmények megváltozása miatt) elvesztheti megélhetését. Mindkét verzió oda vezet, hogy elvész a morális és esztétikai függetlenség, de megmarad az egzisztenciális kiszolgáltatottság, vagyis a refrénben említett bot nem csupán használhatatlanná vált vonó, hanem egyben koldusbot is.
Hogy ki milyen irányba megy el tanulmányai befejeztével, az egyéni művészi döntés. Van, aki session zenész lesz, van, aki stúdiózenész, van, aki a tanításban találja meg az útját. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy amíg a pop egy kultúra, addig a jazz egy szakma, nagyon komoly képzéssel. Ahogy Wynton Marsalis trombitás mondta: "A dzsessz nem csupán annyi, hogy akkor most azt játszom, amihez kedvem szottyan. Ez egy nagyon strukturált dolog, ami hagyományokon alapul, és temérdek gondolatot és tudást igényel". (Borítókép: Bécsy Bence gitáros és Szeifert Jason Bálint basszusgitáros a Shinterz együttes tagjai a Magyar Jazz Ünnepén a Budapest Jazz Clubban 2020. október 7-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)
Effektív a zenélésből Amerikában sem élnek meg a zenészek, csak a legfelső réteg, ez tehát nem hazai jelenség, és nem is csak a jazzistákra, a komolyzenészekre is vonatkozik. Ahogyan az is jellemző, hogy sok helyütt tanítanak a profi zenészek, és sokuknak ez a megélhetés fő forrása. Budapesten négy kiemelkedő jazzklub van: a BJC (Budapest Jazz Club), a BMC (Budapest Music Center) égisze alatt működő Opus Jazz Klub, a Ráday utcai IF Jazz Café, és a Fonó Budai Zeneház is működik jazzklubként is. Ezekben a klubokban szinte napi rendszerességgel van jazzkoncert, ami fontos, mert a jazzélet hétköznapját a klubok jelentik, a fesztiválok csak az ünnepeit. De klubélet nélkül nincs ünnep. Budapesten a szakíró szerint nagyon jó klubélet van, és létezik ilyen a vidéki nagyvárosokban is, persze most az általános állapotokról, nem a minden előadó-művészeti ágat érintő pandémiás időszakról beszélünk. Van jazzklub Szegeden, Debrecenben, Fehérváron, Pécsett, Szombathelyen. A jazz ugyanakkor valamilyen formában mindig a vendéglátáshoz kapcsolódik, ahogyan a budapesti Opus étteremben, az IF-ben vagy a BJC-ben is.
Cégünkről Magasan elrendelt gyártási sztenderd és garantált termék minőség kiemeltek minket a piacon, mint céget, aki saját 16 termékcsaláddal rendelkezik, melyek között néhány már védjegyünké vált: Amikor elkezdtük gyártani a Premium forró csokit 1999-ben, az elsők között voltunk, akik a sűrű, intenzív csokoládé ízű termékkel rendelkeztek. Az elsők között voltunk, akik... Read More
Vendég: Pokorny Lia. A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait. A Budapest Bár vezetőjének és alapítójának, Farkas Róbertnek eredeti szándéka pontosan az volt, hogy új lendületet adjon a kávéházi cigányzene műfajának, életben tartva és megújítva a régi hagyományokat.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A tihanyi Belső – tó fölött magasodó Szabadtéri Színpad az egyik legvarázslatosabb helyszín, ahol a Budapest Bár valaha is fellépett. Az egyik kedvenc törzshelyükön már törzsközönséget is üdvözölhetnek minden évben: remek hangulatú, nyáresti koncertjeik mindig népszerűek a közönség körében. Az idén különleges vendéget is meghívott a Budapest Bár erre az alkalomra: a csodálatos és nagyszerű Pokorny Lia itt lép fel először a zenekarral. Gyere el és érezd jól magad: újra a szabadban, újra önfeledten, személyesen – EGYÜTT! Gyere a családoddal, a barátaiddal, élvezzétek a dalokat, a zenét, a nyári estét – élvezd az életet! Augusztus 27-én gyönyörű környezetben, a Tihanyi Szabadtéri Játékok keretében az új lemez dalaiból és a régi kedvencekből egyaránt válogat a csodálatos Budapest Bár zenekar Farkas Róbert vezetésével, valamint Behumi Dóri, Németh Juci, Frenk, Szűcs Krisztián és Tóth Vera.
Budapest II. Kerület, Lövőház utca 18. Foglalás Információk Galéria Sajnos nincs már szabad asztal ezen a vendéglátóhelyen, viszont ajánlunk neked hasonló hely(ek)et, ahova tudsz esetleg foglalni: Keresés... Figyelem, az asztalfoglalási igényed teljesíthető, a kijelölt asztalok foglalás esetén összetolva várnak majd! OK Az asztalválasztó felület jelenleg inaktív, állítsd be a foglalási paramétereket, majd kattints az Asztal Keresése gombra. Szolgáltatásaink Wifi TV Bankkártyás fizetés Terasz Akadály- mentesített Részben Akadálymentesített Kivetítő Café Koktél Bár Kapcsolat Facebook: CoolTour Bar III. Telefon: +36 20 987 3546 Nyitvatartás Hétfő: 11:00 - 01:00 Kedd: Szerda: Csütörtök: 02:00 Péntek: Szombat: Vasárnap: 24:00 Ez a vendéglátóhely nem töltött fel galériát!
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait.