Vagy használhatja a "Transportert" egy véletlenszerű történethez való ugráshoz (de azt javasoljuk, hogy csak akkor szűrjön a legjobban értékelt történetekre, ha még új az oldalon). A DSF olyan történeteket is kategorizál, mint az idegenek, a biotechnológia, a klónok, a jövő társadalmai, az űrutazás, a robotok, az időutazás, a virtuális valóság és a szuperhősök. A weboldal nem csak sci-fit, hanem fantasy történeteket is elfogad, így ezeket a kategóriákat is megkapja. Görgessen a kategóriák aljára, hogy megtaláljon néhány népszerű sorozatot néhány DSF-szerzőtől. Más hasonló webhelyekhez hasonlóan a DSF is elfogadja az új írók beadványait. A történetek beküldésének folyamatát a weboldalukon találja meg. Meghalt a híres sci-fi írónő, Ursula K. Le Guin. A sci-fi rajongók olyan híres szerzőket ismernek, mint Isaac Asimov, Arthur C. Clarke vagy Stephen Baxter. De valószínűleg még nem hallott Richard Cissée-ről. Cissée azonban egy sci-fi-rajongó legjobb barátja, tekintve a Free Speculative Fiction Online (FSFO) blogján található remek munkákat.
A két, közismert fantasy és sci-fi illusztrátor – Boros Zoltán és Szikszai Gábor – a magyar számítógépes korszak hajnala óta festi álmait könyvborítókra, tervezi ismert játékprogramok karaktereit monitorokra és kártyalapokra. Most új és nagyszabású projekttel álltak elő a legújabb NFT technológia segítségével. A Boros-Szikszai páros neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen fiatal korunk sci-fi és fantasy olvasmányainak sokaságát illusztrálták, jó harminc évvel ezelőtt. Híres ember, sci-fi író, para ember, riport, életútinterjú, dokumentumfilm... | Titkos Tudás Tárháza. A Valhalla páholy könyvei tették őket ismertté a magyar scifi és fantasy rajongók között. A két illusztrátor azóta végigjárta a világ leghíresebb játékcégeit a Blizzardtól a Nianticig. Rajzoltak, festettek kártyalapokat a Magic the Gatheringhez, monstereket a Diablohoz, vagy illusztrációkat a Dungeons and Dragons kiadványokhoz. Kevesen tudják, hogy a World of Warcraft és Starwars több ismert grafikája is tőlük származik. Április 4-én egy számukra új és ismeretlen világ meghódítására indulnak. Ez két szempontból is izgalmas, egyrészt a két alkotó, aki jelenleg az Egyesült Államokban és tíz év után ismét együtt dolgoznak, másrészt mert a munkáikból még nem készült NFT kollekció.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Öröm olvasni őket! Nem csak azt tudhatjuk meg, hogy van-e tudományos alapja a Tatuin bolygó két és a Pitch Black bolygója három napjának, mi újság a mesterséges égitestekkel és a jégbolygókkal, és milyen reális forgatókönyvekkel számolhatunk, ha meg akarjuk semmisíteni a Föld bolygót (a szupernovákkal például az a baj, hogy a környezetünkben ritkák), de egy egészen csodálatos fejezetben az időutazás koncepcióját is elmagyarázza a könyv: érthető módszerekkel és ábrákkal mutatja be, hogy az ismert fizika alapján válhatunk-e fiatalabbá a saját gyerekeinknél, ahogy Cooper a Csillagok között ben (igen). Nagy dicséretnek szánom a következőt: Bokor Nándor az időutazásról szóló fejezetben képes ugyanolyan világossággal bemutatni a bonyolult koncepciókat a nagyközönségnek, mint a világ legismertebb tudománynépszerűsítője, Neil DeGrasse Tyson a maga Welcome to the Universe könyvében, és még egy fokkal talán érthetőbben is, mint Kip Thorne a Csillagok között kíséreteként idehaza is kiadott Az Interstellar és a tudomány című könyvben.
Tartasz valamitől? Szorongsz? Shunmyo Masuno könyvéb... 15 pont Via Carpatia "A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyerek... 14 pont A herceg és én A regény alapján készült sorozat 2020 decemberétől látható a Netflixen. Híres sci fi www. Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambicióz... A lány, aki megszökött Auschwitzból "Megrendítő és lebilincselő történet Ellie Midwood briliáns elméjéből. " - The Hist Fic Chickie "Ez a könyv a lelkem minden porcikáját... Ahol a folyami rákok énekelnek "Titkot legjobban a kagylóhéjak tudnak tartani. " Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1... Apfelbaum Magvető Könyvkiadó, 2022 Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől,... Sir Phillipnek szeretettel Kedves Miss Bridgerton! Elég hosszú ideje levelezünk, és bár személyesen sosem találkoztunk, nem mutattak be minket hivatalosan egymásnak... Hullámsír Kardos Júlia, a keszthelyi rendőrség nyomozója éppen túl van élete ügyén.
2022-03-09 2022-03-09 Agave Könyvek, andrea owen, fantasy, Frontvonalak, Hogyan állj ki magadért, Marko Kloos, megjelenés, Mentőakciók, önsegítő, regény, sci-fi Idén februárban több újdonság is megjelent az Agave Könyvek kínálatában, amelyek igen széles skálán mozognak.
Az amatőr novelláktól a híres írók díjnyertes irodalmáig – egy fillér fizetése nélkül olvashat néhány fantasztikus sci-fit az interneten. Mindannyian tudni akarjuk, mit hoz a holnap, és hogyan változtatja meg a technológia a jövőnket. Néhányan jobban el tudják képzelni, mint mások, és folyékonyan részletesen írunk róla. Az űrutazástól a földönkívüliekig a sci-fi történetek semmihez sem hasonlíthatóan ihletet és képzelőerőt adnak. És a legjobb az egészben az, hogy van egy kincses bánya a webhelyeknek, amelyek áttanulmányozhatják őket. 1. Híres sci fi series. napi sci-fi (Web): tudományos-fantasztikus történetek és sorozatok nagy gyűjteménye Ahogy a neve is sugallja, a Daily Science Fiction minden hétköznap kiad egy eredeti tudományos-fantasztikus irodalmat. Némelyik önálló történet, míg mások egy nagyobb sorozat fejezetei. Feliratkozhat a DSF-re is, hogy e-mailben megkapja a történetet. A weboldal már régóta létezik, ezért egészséges sci-fi olvasmánybankot hozott létre. A Kiemelt történet megpróbál ezek közül kiemelni egyet, de megtekintheti az összes legutóbbi történetet időrendben is.
A féreglyukak létezése a világegyetem kialakulásának az elméletéből vezethető le. Albert Einstein és Nathan Rosen Forrás: Wkimedia Commons /Princeton University Az univerzumot létrehozó ősrobbanás, a "Nagy Bumm" utáni 10 41 másodpercben, az úgynevezett Planck-időben, amikor a négy alapvető kölcsönhatás, vagyis az erős, az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás, valamint a gravitáció még nem különült el egymástól, a világegyetem egyfajta felfújódó, turbulens állapotú habra emlékeztetett, az ebben lévő buborékokat pedig kvantummechanikai bizonytalanságok uralták. Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak. A táguló univerzum modellje az ősrobbanástól napjainkig Forrás: NASA Szemléletesebben; a korai univerzum egy olyan négydimenziós gömbhöz hasonlított, ahol a kialakuló féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze, kitüremkedések formájában. Az ebből levezetett hipotézis szerint a világegyetem olyan buborékokból áll, ahol e buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal is a féreglyukak kötik össze. A semmiből előugró és a semmibe vesző féregjáratok Albert Einstein és Nathan Rosen a féreglyukak kialakulását az általános relativitáselméletben megjósolt (azóta bizonyítottan létező) fekete lyukakhoz kötötte.
Tehát egy meghatározó feltétel már adva van. :) Előzmény: rhaurin (6) 2003. 14 6 A féreglyukak is csak elméletben léteznek, egyelöre, szóval ennyiben egál:) De szerintem aki jobban ért hozzá, esetleg tudna becslést adni arra, hogy egy kicsike féreglyukon mennyi információ férhet át (bit/sec-ben), továbbá hogy egy ilyen csatorna mennyi ideig él, milyen távolságot hidalhat át és mekkora energiafogyasztással jár az információközlés (Joule/bit-ben). ORIGO CÍMKÉK - Einstein-Rosen híd. Az is érdekes, hogy a lyuk két szája mekkora relativ sebességre gyorsitható (egymáshoz képest). Ezek az értékek nyilván függnek az alkalmazott tömegektöl, a kérdés csak az, hogyan. Előzmény: Echi (5) 5 Ezek a mikroszkópikus fekete lyukak még csak az elméletben léteznek, és az elmélet szerint, kis méretük miatt szinte nem is nyelnek el anyagot. Éppen ezért nem tudom, hogy ez az információátvitel lehetséges lenne-e. :) Mindenesetre érdekes lenne. :) Előzmény: rhaurin (4) 4 Már az is nagy dolog lenne, ha egészen kicsi tömegü, mikroszkópikus fekete lyukakból lehetne féreglyukat csinálni.
Einstein-Rosen híd – lehetséges eszköz a fénysebességnél gyorsabb utazáshoz? Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon mennyi ideig maradhatnak fenn ezek a különleges téridő- kapuk? Einstein-Rosen híd (EP) - hu.gggwiki.com. Elméletben az Einstein-Rosen hidak, vagyis az egyirányú féreglyukak úgy képesek összekötni a téridő két pontját, hogyha ezeken valaki át tudna haladni, a tér akár sok százezer vagy millió fényév távolságban lévő másik pontján lépne ki anélkül, hogy több százezer vagy több millió év telt volna el eközben. A féreglyuk tehát - legalább is elméletben -, lehetővé tenné a fénysebességnél sokkal gyorsabb közlekedést a téridő két pontja között, ami elvi lehetőséget biztosítana a csillagközi utazáshoz is. A csillagközi űrutazás ma még megoldhatatlan problémának tűnik Forrás: Flickr/ Bago Games Az 1960-as években a Princeton Egyetem elméleti fizikaprofesszora, John Archibald Wheeler, valamint a matematikus Robert Fuller kiszámították, hogy a féreglyukak összeomlása rendkívül gyors folyamat. Az eredmény igen kiábrándítónak bizonyult, mert Wheeler és Fuller számításai szerint a féreglyuk időbeli fennállása annyira rövid, hogy azon még a fény sem képes áthaladni.
A semmiből előugró és a semmibe vesző féregjáratok Albert Einstein és Nathan Rosen a féreglyukak kialakulását az általános relativitáselméletben megjósolt (azóta bizonyítottan létező) fekete lyukakhoz kötötte. Az ő megközelítésükben a fekete lyuk magja, a szingularitás úgy viselkedik, mint a féreglyuk egyik oldala. Einstein rosen híd images. (A gravitációs szingularitás, ami a fekete lyukak jellemzője, azt jelenti, hogy a gravitációs mezőt leíró modellben a koordináta-rendszertől függetlenül végtelen mennyiségek jelennek meg. ) Egy fekete lyuk illusztrációja Az egyirányú féreglyuk ebben az értelmezésben egy olyan vékony csőszerű képződmény, ami képes összekötni az Univerzum két távoli pontját. Ha viszont a féreglyuk mindkét oldala egy helyen található, akkor nem a térben, hanem az időben keletkezik kapcsolat. (Az általános relativitáselmélet teoretikusan nem zárja ki azt, hogy az időben visszafelé is lehessen haladni. ) Albert Einstein alkotta meg az általános relativitáselméletet, illetve a téridő fogalmát A vákuumot kitöltő úgynevezett kvantumhabban féreglyukak ugorhatnak elő, majd tűnhetnek el a semmiben.
Aztután elképzelhető Kerr-féle is, ami már igéretesebb, mert ki mlehet kerülni a szingularitást; de persze szintén nem tudjuk, a másik vége hová vezetne. Azért sokáig ez volt a top 1. a lehetséges csillagkapuk között. De mindegyiknél át kell lépni az eseményhorizontot, tehát ugyanoda visszajönni majdnem elképzelhetetlen. 2. A második szakasz 84-től datálódik: ekkor Thorne és Morris felfedezte a lehetséges féreglyukak egy olyan, új típusát, amelynek nincs szingularitása és nem takarja eseményhorizont! Ez döntő lépés, hisz pont a eddigi Szkülla és Kharübdisz van partvonalonkívűlre helyezve. ha ilyen létrehozható, az valódi átjáróként, alagútként működhet a téridőben. Azóta is ezeket számítgatják, kutatják: már többféle változatát állították elő papíron (Visser-féle, Krasnyikov-tube, stb. Einstein rosen híd image. )és egy csomó más kutatási irányt is indukált (Faster than light physics, warp-drive, a negatív energiájú anyag létrehozhatósága stb. ) A legfontosabb probléma az, hogyan lehetne emgeberk számára is átjárható TM-féreglyukat létrehozni.