Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya. A fehér ló Az ősi magyar nép a fehér lovat szent állatnak tekintette. A fehér ló mondája a honfoglalás környékén született legendák egyike, amely évszázadokon át szájhagyomány útján maradt fenn, míg lejegyezték a Képes Krónikában: Árpád vezér és nemesei hallottak Pannónia gazdagságáról, hogy a legjobb folyó a Duna, és jobb föld a világon sehol nincs, ezért elküldtek egy hírszerzőt, Kusidot, hogy a vidéket szemlélje meg. Amikor Kusid megérkezett a Dunához, azt látta, hogy a táj kellemes, a föld termékeny. Mindez tetszett neki. Ezután elment a tartomány fejedelméhez, Szvatoplukhoz. Amikor Szvatopluk a magyarok szándékát meghallotta, örvendezett, mert azt hitte, hogy parasztok, akik azért jöttek, hogy az ő földjét megműveljék. A magyar epika legősibb típusai – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. Kusid a Duna vizéből kulacsát megtöltötte, a fekete földből rögöket vett fel, és visszatért az övéihez. Azok felismerték, hogy a föld igen jó, a víz pedig édes. Ezután Kusidot visszaküldték a fejedelemhez egy nagy fehér paripával, aranyozott nyereggel.
Az egyes népek civilizáció előtti korszakának műveltsége egybefonódik a népek etnogenezisével, nyelvük kialakulásával, mely még az ősközösségi társadalmi forma korában zajlott le. Ennek a hosszú korszaknak csak végső szakaszáról vannak ismereteink (régészeti leletek, élő néphagyomány, írott források). Az ősközösség felbomlása több módon történt. A mediterrán civilizációk (a katonai demokrácián át) a rabszolgatartó társadalomba, a pásztortársadalmak viszont a feudalizmus primitívebb nomád változatába fejlődtek át. A lovas nomád pásztornépek az i. e. I. évezredtől a XIII. századig (a szkítáktól a mongolokig) a civilizált országok félelmetes ellenfelei voltak, a Csendes-óceántól a Dunáig eljutottak. Mítosz – Wikipédia. Kultúrájukat fölényes harcmodor, fejlett természeti ismeretek, nagy technikai tudás, művészeti tevékenység és költészet jellemzi. A jegyzet tartalma: ● A magyarság eredete ● Az ősi magyar kultúra ● A nagyobb epikus kompozíció lehetősége ● Az epika legősibb típusa ● Mondák ● A hősi énekek formai jellemzői A magyarság eredete A magyarság elődei e lovas nomád pásztornépek és kultúrák képviselőiként jelentek meg a történelem színpadán.
Ilyen például Tolkien regénytrilógiája, az A gyűrűk ura. Ez a szokás, legalábbis az európai civilizációban, alighanem leginkább a romantika korszakáig nyúlik vissza. A mítoszteremtés a romantika és az akkörüli korokban sem volt szokatlan, azokban a korokban és nemzetekben, ahol a népi mítoszrendszer különféle okok miatt elfelejtődött; sok költő művileg teremtett "népi" mítoszokat (sokszor a hamisítás eszközeitől sem visszariadva); kultúrpolitikai céloktól vezérelve, ám már ekkor megjelentek az egyéni teremtésű költői mítoszok is (egy igen jellegzetes példa az utóbbira Hoffman műve, Az arany virágcserép), ez utóbbiak napjainkban ismét igen divatosak. Ősi magyar monday night. Lásd még fantasy. Megjegyzés: Egy másik, a modernebb korokban keletkezett értelmezésben, a mítoszok hőstörténeti tartalmára utalva a kifejezés valamely dologról vagy emberről keletkezett vagy szándékosan keltett erősen, esetleg hamis módon, túlzóan pozitív képet is jelenthet, elsősorban a szenzációhajhász újságírói argóban (a "…mítosza szétfoszlott" vagy a "miféle mítosz lengte körül Marilyn Monroe-t? "
Amikor Szvatopluk fejedelem az ajándékot meglátta, még jobban megörült. Ekkor Kusid azt kérte tőle, hogy földet, füvet, és vizet adjon cserébe. A fejedelem pedig mosolyogva így szólt: – Legyen nekik ezért az ajándékért annyi, amennyit akarnak. Kusid ezzel a hírrel övéihez visszatért. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel bejött Pannóniába, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa. Amikor a fejedelem ezt meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, és a magyarok elé vonult. A csatában Szvatopluk seregei vereséget szenvedtek, a magyarok egészen a Dunáig üldözték a fejedelmet. Magyar mondák: Emese álma | Alfahír. Ott ijedtében a folyóba ugratott, és vízbe fulladt. A griff A magyar népművészetben is megjelenik a griff. A Fehérlófia mesetípus számos változata közül néhányban megjelenik a griff, amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, ragadozó madár és oroszlán keveréke, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi, ezért elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás, oltalmazó lény.
Amikor Szvatopluk fejedelem az ajándékot meglátta, még jobban megörült. Ekkor Kusid azt kérte tőle, hogy földet, füvet, és vizet adjon cserébe. A fejedelem pedig mosolyogva így szólt: – Legyen nekik ezért az ajándékért annyi, amennyit akarnak. Kusid ezzel a hírrel övéihez visszatért. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel bejött Pannóniába, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa. Ősi magyar mondák. Amikor a fejedelem ezt meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, és a magyarok elé vonult. A csatában Szvatopluk seregei vereséget szenvedtek, a magyarok egészen a Dunáig üldözték a fejedelmet. Ott ijedtében a folyóba ugratott, és vízbe fulladt. A griff A magyar népművészetben is megjelenik a griff. A Fehérlófia mesetípus számos változata közül néhányban megjelenik a griff, amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, ragadozó madár és oroszlán keveréke, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi, ezért elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás, oltalmazó lény.
forrás:
2021-08-22 Kirándulás A Szarvasi Arborétum, azaz a Pepi-kert története már több mint 200 éves. Az akkori magyar grófoknak köszönhetően jött létre a ma elzárt, több mint 1500 (közülük 1200 lomhullató és 300 féle fenyőfélével) cserje- és fafajt számon tartó, 80 hektáros terület. A kert ma országszerte ismert és kedvelt sétáló és pihenő hely. A terület kezdetben Bolza János tulajdonában volt, az első ültetések is neki köszönhetőek. A kert előtt egyszerű füves és fás liget volt itt, majd a Körösök szabályozásának és az árvízveszély megszűnésének köszönhetően a liget kiépítése megkezdődött. Kezdetekben erdőtelepítések folytak itt, majd hazánkban nem őshonos növények is a kertbe kerültek. A területet később Borza Pál nevezte el Pepi-kertnek. A Szarvasi Arborétum egész évben nyitva áll és minden évszakban más-más arcát mutatja. Télen a lombtalan erdők, a hóval fedett ágak és a tűlevelűek zöldellése teszi izgalmassá a kertet. A Szarvasi Arborétum | LifePress. Tavasszal a virágba boruló fák, cserjék és virágok (ibolya, liliom, stb. )
Forrás: Turista Magazin archív A színpompás kék páva Indiából származik, és Nagy Sándor hozta először Európába. Az arborétum pávái épp a párválasztás lázában égtek, ebben az időszakban előszeretettel mutogatják gyönyörű farktollaikat, és táncolják körül a tojókat. Szerencsénk volt, mert a park egyetlen hófehér páváját is láthattuk teljes pompájában. A pávák mellé néhány éve új lakók érkeztek, két emu, amelyek szépnek ugyan nem nevezhetők, de annál viccesebbek. Forrás: Turista Magazin archív Egész Magyarország belefér A Szarvasi Arborétum évente százezer látogatót vonz, akik között sok a visszatérő vendég. Szerelemből épített oázist az Alföld közepén. Nem véletlen, hisz a jól megszokott látnivalók mellett évről évre újabb és újabb programlehetőségekkel várják a látogatókat. Számomra külön öröm, hogy az arborétum időről időre úgy tud megújulni, hogy mindeközben megmarad olyannak, amilyennek régen megismertem és megszerettem. A park egykori kertészlakjában Pepi gróf varázstanyája kapott helyet. Az interaktív kiállításon a Bolza család és az arborétum története mellett a Pepi-kert élővilágáról is számtalan érdekességet tudhatunk meg.
Forrás: Turista Magazin archív Fák a világ minden tájáról Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amelyet bizonyára mindenki felkeres, aki itt jár. Az első mamutfenyőket 1852-ben találták meg a kaliforniai Sierra Nevada erdeiben. Az európai parkokba az 1870-es években kezdték el telepíteni őket. A Szarvasi Arborétum mamutfenyőjét 1873-ban ültették, így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 centiméteres törzskerülettel büszkélkedhet. Forrás: Turista Magazin archív Hogy ma is jó egészségnek örvend, valódi csoda. Természetes élőhelyén, a Sierra Nevada lejtőin, 1000-2500 méter magasságban az éves csapadékmennyiség a 3500 millimétert is elérheti, míg Szarvason előfordul, hogy egy évben csak 500 milliméter esik. A fának egyébként 2010-ig volt egy társa is. Szarvas pepi keri hilson. Az a példány azonban néhány éve elpusztult, miután többször is villámcsapás sújtotta, 2008-ban pedig egy nagy vihar tépázta meg.
A Pepi-kertben voltam már jó néhányszor, de nem tudom megunni. Minden alkalommal új élmények érnek, és új színeit fedezem fel a kertnek. Ráadásul legutóbbi látogatásom óta számos új látnivalóval bővült az arborétum és a szomszédos Mini Magyarország makettpark is. 1 / 27 Az út egyik oldalán egy sárgarigó, a másikon egy fülemüle énekel. Ennél szebb fogadtatás nem is kell, gondolom magamban, mikor besétálunk az ország legnagyobb arborétumának kapuján, ahol látnivalókban bizony nincs hiány. A 82 hektáros gyűjteményben Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig, közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma és kb. 250 lágyszárú növényfaj is él itt. A Szarvasi Arborétum. Május elejére sok növény már elvirágzott, de például a magnóliákat vagy a mesebeli nevű barkóca berkenyét még most is láthattuk virágba borulva. 2 / 27 Arborétum az Alföld közepén 3 / 27 Bolza Pálnak két szerelme volt. Az egyik felesége, Vigyázó Jozefa, a másik a Pepi-kert. Végzettségét tekintve jogász volt, de a tárgyalótermek helyett sokkal jobban érezte magát a természetben.
Szarvasi Arborétum 1. rész, Pepi Kert, Ősz 2018. 10. 28. - YouTube
A mocsári ciprus eredetileg Észak-Amerika délkeleti részén honos. Jellegzetessége, hogy nedves környezetben a felszín fölé emelkedő légzőgyökereket növeszt. Forrás: Origo A kék pávák is régi lakók A Pepi-kert, különösen a forró nyári napokon tényleg olyan, mint egy zöld oázis. Az Alföld klimatikus viszonyai miatt bizony télen-nyáron akad kihívás a növények gondozása során. Szarvas pepi kert 1. Nyáron a szárazság, télen a hideg ellen kell óvni a növényeket. Például a dél-amerikai, másfél-két méter magasságot is elérő pampafű esetében, amely meglehetősen nehezen viseli a téli hónapokat. De olyan is volt már, hogy a helyi tűzoltók is besegítettek, és télen vízágyúkkal szabadították meg a fákat a rájuk fagyott vastag jégrétegtől. Az arborétum állatvilága – különösen a rovar- és madárvilága – rendkívül gazdag. Közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma. A csilpcsalpfüzikék, széncinegék és erdei pintyek bájos trillázása mellett egyszer csak éktelen rikoltozásra lettünk figyelmesek. A szépnek épp nem nevezhető hang tulajdonosai az arborétum régi lakói, a pávák, amelyek hol a fűben sétálgatva, hol egy épület tetején, hol pedig éjszakai pihenőhelyük, a hatalmas kőrisfa ágán tűntek fel.