Harry Potter: Magyal és főnixtoll, tizenegy hüvelyk, kellemesen rugalmas. Ron Weasley: Az első két könyvben:egyszarvúszőr (örökölte a pálcát). A harmadik könyvtől:Tizennégy hüvelyk, fűzfa, egyszarvúszőr maggal. Hermione Granger: wlingtól tudjuk, hogy Hermione pálcájának sárkány-szívizomhúr a magja. Voldemort: Tizenhárom és fél hüvelyk. Tiszafa, főnixtoll. Erős pálca, nagyon erős... Lily Potter: Tíz és egynegyed hüvelyk hosszú, suhogó fűzfapálca. Igézéshez, elbűvöléshez kiváló. James Potter: Tizenegy hüvelyk hosszú, hajlékony mahagónipálca. Kimondottan átalakításhoz való. Harry potter pálcák eladó. Rubeus Hagrid: Tölgy, tizenhat hüvelyk, eléggé hajlékony. Fleur Delacour: Kilenc és fél hüvelyk, merev, rózsafa, a magja pedig vélahaj (Fleur nagyanjának a haja). Cedric Diggory: Tizenkettő és egynegyed hüvelyk, egyszarvúszőr maggal, kőrisfa. Kellemesen rugalmas. Viktor Krum: Gyertyán, sárkány-szívizomhúr. Elég merev, vastagabb a megszokottnál. Neville Longbottom: Cseresznyefa egyszarvúszőrrel.... És még Fajták és méretek Kőris: kemény, de hajlékony anyagú fa, éppen ezért a seprűgyártás alapanyaga is.
A Pálcák Ura, más néven a bodzapálca (angolul: Elder Wand) egy tárgy a kitalált Harry Potter -univerzumban. Neve [ szerkesztés] Az Elder Wand már elnevezésével is különleges, ugyanis ez tulajdonképpen egy angol szójáték. Az elder szó mind 'idős'-et, mind ' bodzafá '-t is jelent, és mindkettő igaz a pálcára, ugyanis ez a pálca a világ legerősebb pálcája, mondhatni, a pálcák nagy örege, valamint bodzafából készült. Eredete [ szerkesztés] A Pálcák Ura a Halál ereklyéinek egyike. Varázspálcák - magic-wand.qwqw.hu. Ezt a három tárgyat a Peverell testvérek kapták – állítólag magától a Haláltól. A Pálcák Ura volt az a három tárgy közül, melynek mindig is tudtak a létezéséről, mert ez időről időre feltűnt a történelemben, különböző nevek alatt. A pálca első birtokosa, Antioch Peverell, csak egy hétig birtokolta azt: a fogadóban, ahol azon az éjszakán megszállt, elvágta a torkát egy csavargó, hogy megszerezze a pálcát. Leírása [ szerkesztés] A pálca méretére vonatkozólag nincs pontos adat. A magja, J. K. Rowling egyik nyilatkozata alapján, tesztrálszőr.
~ Egyszarvú (Unicorn) Az egyszarvúszőr hozza létre általában a legszilárdabb mágiát, és a legkevésbé hajlamos az ingadozásra és blokádokra. Az egyszarvúszőr maggal rendelkező pálcák állnak át a legnehezebben a sötét varázslatokra. A leghűségesebb az összes pálca közül, és általában rendkívül ragaszkodik első tulajdonosához, függetlenül attól, hogy elismert varázslóról vagy boszorkáról van-e szó. Roxfort: a mágia magas iskolája! - Pálcák. Apró hátránya az egyszarvúszőrnek, hogy nem alkot túl erős pálcát (bár a pálca fájának anyaga kompenzálhatja ezt) illetve hajlamos a búskomorságra, ha rosszul bánnak velük; a szőr "meghalhat", és ilyenkor cserére van szükség. ~ Sárkány (Dragon) Általában a sárkány szívizomhúrból készülnek a legerősebb pálcák, és azok képesek a leghivalkodóbb varázslatokra. A sárkány pálcák gyorsabban tanulnak, mint a többi fajta. Habár képesek alkalmazkodni új gazdájukhoz, ha elnyerik őket, mégis erősen kötődnek első tulajdonosukhoz. A sárkány pálcák váltanak legkönnyebben a sötét varázslatokra, de maguktól nem hajlanak ebbe az irányba.
A tölgyek a walesi népmesékben is gyakran előfordulnak, és nagy varázsképességgel bírnak. Rózsafa: trópusi keményfa, illata gyakran ugyanolyan erős, mint virágáé. színe olyan mély vörösesfekete, hogy gyakran lilába játszik. A zongorákat gyakran készítik rózsafából, mivel a rózsafa "nőiességét" a szépséggel kapcsolták össze. Fleur Delacour pálcája készült rózsafából. Szőlőfa: Hermione Granger pálcája készült szőlőfából. Bár a fa szerepel a régi kelta fa-kalendáriumokban, mégpedig az augusztus-szeptember hónapokhoz (Hermione születési hónapjához) kapcsolva, a mai világban a szőlőfa nem létezik, legalábbis már nem, így soha nem kapott tudományos besorolást. Fűzfa: vékony levelű, rugalmas ágú fa. A Bibliában a fűzfa a szomorúság jelképe. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a fák mind varázslat alatt állnak, s ha valaki a szomorúfűz ágai alá merészkedik, fucsa dolgok érhetik. A fűz a cseresznyéhez hasonlóan kitűnő anyag a jövendőmondáshoz. Lilynek, Harry édesanyjának és Ronnak is fűzfából készült a pálcája.
A feleségem története (Fotó: Csata Hanna/Facebook) Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Álmodozók), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától) Ulrich Matthes (A bukás – Hitler utolsó napjai), Udo Samel (Babylon Berlin), Jasmina Trinca (Fortunata), Sergio Rubini, valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly. A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint Az Ezeregyéjszaka éjszaka meséire emlékeztető dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. "Nagy boldogság volt ezek után a fura, dermedt, elzárt hónapok után körbehívni a vezető munkatársakat a hírrel, bár legszívesebben felhívtam volna mindenkit. " – nyilatkozta az első meglepetés után Enyedi Ildikó. "Sok friss munka lesz most a filmmel – egy rendezőnek hajtós időszak egy film elindulása. Ezek között a feladatok között kiemelt helyen szerepel egy igazi, erős magyar szinkron elkészítése, amit Báthory Orsi kiváló szinkronrendezővel közösen készítünk, old school műgonddal és szeretettel.
Habár Angelina Jolie filmje nem, de Enyedi Ildikó által rendezett Testről és Lélekről című remekmű az Oscar-díj esélyes, hiszen a legjobb 9 idegennyelvű film között szerepel! Úgy tűnik, hogy a Saul fia és az Mindenki után jövőre is együtt szurkolhatunk egy újabb magyar sikerért! Angelina Jolie Kambodzsában forgatott First they killed my father című filmje nem jutott be a 2018-as legjobb idegennyelvű film kategória közé. Habár a színésznő hatalmas reményeket fűzött legújabb filmjéhez, hiszen mindeddig pozitív kritikákat kapott, a legjobb 9 film közé azonban már nem sikerült bekerülnie. Ezzel ellentétben, az Enyedi Ildikó által rendezett Testről és Lélekről című filmdráma mindenki örömére bekerült a legjobb kilenc közé. Habár a 90. Oscar díj átadó rendezvényen már csak öt film fog megküzdeni az arany szobrocskáért, reméljük, hogy jövőre is ugyan olyan izgalommal nézhetjük végig az eseményt, mint ahogyan idén és tavaly is tettük.
A magyar filmművészetre fókuszál Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a Tallinn Black Nights Filmfesztivál (PÖFF), amelyet november 12. és 28. között rendeznek meg az észt fővárosban. Az A-kategóriás nemzetközi fesztivált Enyedi Ildikó nagyszabású európai koprodukcióban készült filmje, A feleségem története nyitja meg. Az idén 25. alkalommal megrendezett tallinni fesztivál, amelyen összesen mintegy 250 filmet és 300 rövidfilmet, animációt vetítenek, kurrens alkotásokat és felújított klasszikusokat egyaránt műsorra tűz a magyar film javából. "2021-ben a magyar filmgyártás 120. jubileumát ünnepeljük. Tökéletes az időzítés arra, hogy Észak-Európa nagy presztízsű filmes rendezvényével együttműködve, a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon felvillantsuk a magyarországi filmkészítési hagyomány gazdagságát és kortárs mozgóképeink széles spektrumát" – mondta Káel Csabát, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost. A fesztivál In Focus: Hungary programja, amely a Nemzeti Filmintézet együttműködésével valósul meg, összesen 17 filmet vonultat fel.
Fliegauf Bence legújabb alkotása, a Rengeteg – Mindenhol látlak a berlini filmfesztiválon mutatkozik majd be. A film egymástól elkülönülő jelentekből áll, amelyek a karantén bezártságérzését kívánta átadni. Ez utóbbi film még nyáron, Enyedi Ildikó alkotása pedig szeptemberben kerülhet a mozikba. (Kiemelt kép: MTI | Mohai Balázs)
Reményeink szerint a film eredeti és szinkronizált változatban egyaránt elérhető lesz a mozikban. Ha nemzetközi történetet is írt Füst Milán, egy igazi párizsi nő és egy hollandus hajóskapitány egymást tépő szerelmét, mégiscsak magyarul írta. " Mécs Mónika vezető producer azt hangsúlyozta, hogy "a hosszúra nyúlt munkafolyamatok során a sok nehézség mellett rengeteg öröm is érte a produkciót. Az egyik ilyen öröm a cannes-i fesztiválmeghívás. Felemelő érzés, hogy Füst Milán méltán híres regényét megfilmesíthettük és végre nemzetközi közönség előtt mutathatjuk be és vihetjük jó hírét az európai szereplő gárda és a filmben közreműködő szakemberek jóvoltából". A film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám. A film vezető produkciós irodája, a magyar Inforg-M&M Film jegyezte Enyedi Ildikó előző filmjét, a Testről és lélekről című alkotást is.
A film gyártását támogató Magyar Nemzeti Filmalap vezetője, Havas Ágnes az MTI-nek azt mondta, hogy "hatalmas elismerés ez a sok-sok díj. Nagyon örülünk, hogy megállíthatatlanul folytatódik a magyar filmek diadalútja a legfontosabb nemzetközi seregszemléken. Gratulálunk az alkotóknak! Nagyon büszkék vagyunk rájuk". Mécs Mónika producer köszönetet mondott a rendezőnek és a stábnak a munkáért, a Magyar Nemzeti Filmalapnak a támogatásért, és a Berlinale szervezőinek is, azért, hogy "felfedezték" a filmet. Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, szerepelt Cannes-ban ( Az én XX. századom, Arany Kamera a legjobb elsőfilmnek), Velencében ( Bűvös Vadász, Tamás és Juli), Locarnóban ( Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett. A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be.
A nemzetközi zsűri döntése alapján a legjobb filmnek járó Arany torony-díjat a görög-lengyel koprodukcióban készült Park című alkotás érdemelte ki. A film az athéni olimpiai faluban játszódik, tíz évvel a sportesemény után. A felnőtté válást bemutató műben egy kamaszokból álló csapat a romok között megrendezi a saját, furcsa és időnként kegyetlen olimpiai játékát. Az indoklás szerint Szofia Ekszarkhu filmjét azért díjazták, mert reálisan mutatja be a fiatalok életét egy széteső világban. A legjobb rendezőnek járó Palicsi tornyot Helene Hegemann német rendező kapta az Axolotl Overkill című alkotásért. A film a Park hoz hasonlóan egy felnövéstörténet, de ez egy család kapcsolatain keresztül mutatja be a főszereplő kamaszlány lélekfejlődését. A zsűri különdíját a figyelmes és jól építkező narratíváért Igor Bezinovic horvát rendező Kratki izlet (Rövid kirándulás) című filmjének ítélték oda. A mustrán tizenegy kategóriájában mintegy nyolcvan filmet mutattak be a rendezvény egy hete alatt. A versenyfilmek Szerbiából, Franciaországból, Oroszországból, Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Magyarországról, Romániából és Horvátországból érkeztek.