2021. dec 6. 18:01 #Csollány Szilveszter #Koronavírus #Olimpiai bajnok #intenzív osztály Csollány Szilveszter elkapta a koronavírust, nagyon súlyos az állapota / Fotó: Grnák László Budapest – Csollány Szilveszterért imádkozik Sopron és tulajdonképpen az egész ország: intenzív osztályon kezelik Sydney olimpiai bajnokát. A tornász három hete elkapta a koronavírust, bő egy hete elkezdett romlani az állapota. Nem sokkal később pedig annyira rosszul lett, hogy mentővel az egyik budapesti kórházba kellett szállítani, s jelenleg is ott kezelik. A Magyar Nemzet szerint lélegeztetőgépre került. A rossz hírt először – konkrét név nélkül – Homonnay Gergely szellőztette meg közösségi oldalán. "Van egy olimpikon, aki nagyon sok Gödény doktoros posztot, majd oltásellenesből is párat megosztott a közösségi oldalán. Még két hónapja is. Most állítólag az intenzíven van. 51 éves. Oltassátok be magatokat! " – közölte posztjában az író. ( A legfrissebb hírek itt) Aztán mások már képpel is közzétették, hogy csakis Csollányról lehet szó.
Hosszú heteken át tartó küzdelem után végül feladta a harcot Csollány Szilveszter, akinek tragédiája lesújtotta a hazai sportélet nagyjait. Az olimpiai bajnok tornász novemberben fertőzödött meg a koronavírussal, az állapota pedig napról napra rosszabbodott. Csollány Szilveszter sokáig halogatta az oltás felvételét, végül az egydózisú Janssen-vakcinát kapta meg, ám ez túl későinek bizonyult. December elején tüdőgyulladással került az otthonához közeli, soproni kórházba, az egészségi állapota viszont olyan gyorsan romlani kezdett, hogy átszállították az egyik fővárosi intézménybe. Közel két hónapig feküdt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, ahol speciális lélegeztetőgépre kapcsolták. Állapotáról a család kérésére semmit sem mondhattak. Csollány Szilveszter szervezete január 24-én feladta a harcot. A gyűrű olimpiai bajnok átlétájának halálhíre megrázta sporttársait és a magyar közvéleményt. A világ- és Európa-bajnok olimpikon, Berki Krisztián még nem tudta felfogni, hogy amitől az ország rettegett, végül valósággá vált.
Az egyik Facebook-oldalon arról írtak, hogy válságos az állapota. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot Csollány feleségével, Jutkával, de egyelőre nem válaszolt lapunknak. A környezetében akadt, aki név nélkül részletekről számolt be. Csollány Szilveszter nem is olyan rég, még szerkesztőségünkben is bizonyította, hogy jó erőben van / Fotó: Grnák László – Szilveszter három héttel ezelőtt kapta el a betegséget, de akkor még nem tűnt súlyosnak a baj – mondta lapunknak az olimpiai bajnok egyik közeli ismerőse. – Bő egy héttel ezelőtt aztán súlyosabbra fordult az állapota, olyannyira, hogy végül Sopronból egy fővárosi kórházba szállították, intenzív osztályra került, lélegeztetőgépre. Mást egyelőre nem tehetünk, mint imádkozunk azért, hogy jobban legyen. A 2000-es olimpián, Sydney-ben Csollány magabiztosan nyert gyűrűn / Fotó:Getty Images A tornasportban is értesültek arról, hogy bajnok nagy bajban van. – Az utóbbi időben nem sokat tudtunk Szilveszterről, elvonult Sopronba a világ elől és előlünk is.
Sajnos a halálakor döbbentem rá arra, hogy későn ébredünk rá azokra a lehetőségekre, amit korábban megtehettünk volna – folytatta a borász. A Szilas nevű, hamarosan megjelenő borkülönlegesség Csollány kedvenceiből – savignon blanc-ból, olaszrizlingből és hárslevelűből – jött létre. Csollány családja nagyon örült annak, hogy a legenda kívánsága teljesülni fog. Sike Tamás pedig a borból befolyó teljes bevétellel Csollány Szilveszter családját fogja támogatni.
Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #Elhunyt
André Kertész átugorja az itatóvályút, Szigetbecse, 1923. július 15. (Fotó: Kertész Jenő / Courtesy André Kertész Memorial Museum, Szigetbecse, Hungary) Parasztzenekar, Szigetbecse 1923. május 6. (Fotó: André Kertész / Courtesy André Kertész Memorial Museum, Szigetbecse, Hungary) Kakasviadal, Budapest, 1920. február 19. (Fotó: Csókolózó purdék, Esztergom, 1917. június 27. (Fotó: Szabadban táncoló férfi, Dunaharaszti 1919. június (Fotó: Aba-Novák Vilmos és Vulkovics Kató, Budapest, 1923 (Fotó: Vízhordó lány, Esztergom, 1918. április (Fotó: Cigány férfi a lányával főzés közben, Esztergom, 1917. (Fotó: Latrinán, Golgory, Lengyelország, 1915. július 22. (Fotó: Sebesült bajtársaim, Esztergom, 1915. január (Fotó: Víz alatt úszó, Esztergom, 1917. augusztus 31. (Fotó: Erzsébet (Te meg én), Párizs, Franciaország, 1931 (Fotó: A Washington Square télen, New York, Egyesült Államok, 1970 (Fotó: André Kertész / Courtesy André Kertész Memorial Museum, Szigetbecse, Hungary)
A tárlat további különlegessége, hogy a személyes emlékeket is tartalmazó képaláírásoknak köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha maga André Kertész vezetné őket az eredeti nagyítások között. Árnyék önarckép, Párizs 1927. /1967. © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse Ritkán látott képek – a Mai Manó Ház kiállítás-sorozata 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítássorozatának első részét, amely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A sorozat elindításával a cél az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassák. A 2010-es kiállítás sikere után a szervezők biztosak voltak abban, hogy a sorozatot érdemes folytatni. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatták be a magyar fotótörténet ritkán látott remekeit. 2015-ben André Kertész Szigetbecsének adományozott gyűjteménye látható a Mai Manó Ház kiállítótereiben.
Három művész, akit megihlettek André Kertész képei - CAPA BLOG | A Capa Központ blogja "Mindnyájan adósai vagyunk Kertésznek" – mondta a világhírű francia fényképész, Henri Cartier-Bresson. Kertész hatása azonban túlmutat a fotográfia területén, képei más művészeti ágak alkotóit is megihlették. Három olyan művészt mutatunk be, akikre André Kertész fotói hatással voltak: Paul Dermée költő egy verse, Andrzej Stasiuk író egy regényrészlete és Milorad Krstić rendező egy filmkockája mellett az alkotásokat inspiráló képeket, illetve azok történetét is megismerhetitek. Paul Dermée Kertész első párizsi kiállításának meghívóján Paul Dermée (1886–1951) belga költő a fotográfushoz/ról írt verse állt: Kertész, gyermekszem, amelynek minden tekintete az első; meglátja a hazugságokba öltözött nagy meztelen királyt; megijed a Szajna-parton imbolygó, ponyvába burkolódzó kísértetektől; rajongva tekint a képekre, melyeket teljesen ártatlanul tár elénk, három verőfényes szék a Luxembourg-kertben, Mondriannak a lépcsőre nyíló ajtaja; vagy az asztalra, egy pipa mellé dobott szemüveg.
– És ezt csináltam, és a mai napig is ezt csinálom. A fotó az fotó. " Ez a hozzáállás a fotográfus egész pályafutását végigkísérte. Bölöni György, akivel együtt járták végig Ady párizsi helyszíneit, és akinek Az igazi Ady című könyvében meg is jelentek a fotográfus képei, 1930-ban ezt mondta Kertészről: "Büszke arra, hogy sohasem alkudott meg. Százszázalékosan adta önmagát és százszázalékosan követte merész és zseniális álmait. Kompromisszum nélkül. Mégis felérkezett a csúcsra. És az emberek mégis teljes mértékben értékelik művészetét és műveit". André Kertész: Martinique, 1972. január 1. © Estate of André Kertész, courtesy of Higher Pictures, New York/ Források: André Kertész: Kertész on Kertész: A Self-Portrait. Abbeville Press, New York, 1985 Kincses Károly–Kolta Magdolna: Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok. Magyar Fotográfusok Háza, Budapest, 2005 Naef Weston: In Focus: André Kertész. J. Paul Getty Museum, Los Angeles, 1994 Pierre Borhan: André Kertész. His Life and Works.