Az anyagszerkezet vizsgálatának módszerei, roncsolásmentes vizsgálatok, károsodási mechanizmusok. Az anyagok szerkezeti felépítése és csoportosítása. Kristálytani alapok, ideális rács. Rácshibák, hatásuk az anyagok tulajdonságaira - képlékeny alakváltozás és mechanizmusai. Színfémek és ötvözetek kristályosodása, fázisátalakulásai. ATI Weboldal. Vasötvözetek egyensúlya - metastabil és stabil rendszer - egyensúlyi és nemegyensúlyi fázisátalakulásainak mechanizmusa. Nemfémes anyagok: polimerek, kerámiák, kompozitok. Az anyagok szabványos jelölési rendszere, anyagadatbankok, az anyagkiválasztás általános szempontjai.
Tárgy tematikus leírása: Az anyagok jelentősége és értéke: Termék - funkció - tulajdonság - technológia kapcsolatrendszere. Az anyagok felhasználói tulajdonságai, az anyagvizsgálat alapelvei és főbb módszerei: szakítóvizsgálat, keménységmérés, ütővizsgálat, kúszás, fáradás, törésmechanika. Az anyagszerkezet vizsgálatának módszerei, roncsolásmentes vizsgálatok, károsodási mechanizmusok. Az anyagok szerkezeti felépítése és csoportosítása. Kristálytani alapok, ideális rács. Rácshibák, hatásuk az anyagok tulajdonságaira - képlékeny alakváltozás és mechanizmusai. Színfémek és ötvözetek kristályosodása, fázisátalakulásai. Vasötvözetek egyensúlya - metastabil és stabil rendszer - egyensúlyi és nemegyensúlyi fázisátalakulásainak mechanizmusa. Járműipari anyagvizsgálat. Nemfémes anyagok: polimerek, kerámiák, kompozitok. Az anyagok szabványos jelölési rendszere, anyagadatbankok, az anyagkiválasztás általános szempontjai.
Filmjeinek sajátos világa és hangulata, valamint társadalmi mondanivalója gyakran állította a nézőket morális kihívások elé, sok esetben a múltban játszódó események sajátos narratívája által a szocialista rendszer kritikája is megfogalmazódott bennük. Színházi rendezőként a Kádár-korszak egyik legizgalmasabb kezdeményezésének számító 25. Színházban debütált 1970-ben, ahol saját filmjének, a Fényes szeleknek színpadi adaptációját rendezte meg. Budapesti moziestek - Jancsó Miklós: Így jöttem. Pepe (Scherer Péter) és Kapa (Mucsi Zoltán) a A Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmben Jancsó Miklós a rendszerváltozást követően is meghatározó filmrendező maradt. A '90 utáni alkotásaival együtt felnövő generációk ezekben a filmjeiben nemcsak jelen korunk problémáival és kérdéseivel találkozhattak, hanem a sajátos Jancsó-világot elénk táró elmaradhatatlan színész-párost, Kapát (Mucsi Zoltán) és Pepét (Scherer Péter) is megismerhették. A nemzetközi filmvilágban is elismert Jancsó Miklós díjait és kitüntetéseit szinte lehetetlen felsorolni.
Ennek köszönhetően a Jancsó-család már szabadon utazhatott Romániába, így a Fogarason töltött nyarak élménye meghatározó emlékké vált a későbbi rendező számára. Vácott csak néhány hetet töltött a család, mivel édesapja Székesfehérváron szerzett igazgatói állást egy ipari iskolában. Jancsó miklós - hírek, cikkek az Indexen. Jancsó Miklós iskoláit a fehérvári cisztereknél végezte, majd jogot hallgatott Pécsett, de a diplomáját végül az időközben visszacsatolt Kolozsváron szerezte meg. Jancsó Miklós a Szegénylegények forgatásán A második világháború alatt néhány hónapot katona volt, de repülőtiszt sógorának köszönhetően frontszolgálatot nem kellett teljesítenie. Néhány hónapot töltött szovjet fogságban, Karéliában, ahol egy fakitermelésben kellett dolgoznia, de már 1945-ben hazatérhetett, igaz, súlyos betegen. Jogi diplomájával sosem helyezkedett el, helyette 1946-ban Budapestre költözött, és a Filmművészeti Főiskola hallgatója lett rendező szakon, pályáján Balázs Béla indította el. Az 1956-os forradalom előszelének nevezhető Petőfi Kör gyűlésein több esetben részt vett, de a forradalomban már nem: a néphadsereg művészeti együttesével a budapesti eseményekkel egy időben Kínában tartózkodott, ahol a szabadságharcról mit sem tudván egy zsebrádióból értesült a szovjetek november 4-i támadásáról.
Jancsó 100 2021. 08. 09. 09:57 Az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb és legizgalmasabb rendezője szeptember végén lenne 100 esztendős. Jancsó Miklós filmrendező születésének 100. évfordulója alkalmából ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szerveznek a Filmszerész filmklubban. Így a budapesti Művész és Kino Cafe moziban szeptembertől májusig minden hónapban látható lesz a kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész egyik alkotása. A jubileumi mozizást beszélgetések kísérik, amelyekre a szervezők meghívták Jancsó Miklós alkotótársait, barátait és családtagjait is. A kilenc filmet fordított időrendben vetítik majd. Szeptember 6-án a Művész moziban a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című film lesz látható. Az utána lévő beszélgetésre Scherer Péter színművészt hívták meg. ORIGO CÍMKÉK - Jancsó Miklós. Ugyancsak a Művész moziban október 4-én az Allegro barbaro, november 8-án pedig a Szerelmem, Elektra alkotásokat fogják vetíteni. A meghívott vendégek Cserhalmi György színművész és Kende János operatőr lesznek.
© Technológia: Dúl az ingyenes filmvetítések, szabadtéri mozik divatja. Szeptember végén elég kimennünk a Szent István Bazilika előtti térre, és négy estén keresztül klasszikus magyar filmeket láthatunk a szeptember 21-én, az Urániában megnyíló 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton keretén belül, ahol összesen több mint hetven film lesz látható. Erről az archív filmeket felvonultató fesztiválról talán még kevesen hallottak, az benne a poén, hogy régi magyar és európai mozikat, nagy klasszikusokat lehet látni nagy mennyiségben, egy részüket minőségi feljavítás utáni, úgynevezett restaurált változatban. A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljes körűen restaurált remekművét, a Szegénylegényeket, Jankovics Marcell grandiózus János vitézét, a ritkán látható közönségkedvencet, az Alessandro Barricco ihlette Az óceánjáró zongorista legendáját, valamint részük lehet Harmadik típusú találkozásokban is. A gála az idén 120 éves magyar film legkorábbi időszakára megy vissza: levetítik az első Magyarországon készített, a Lumière-fivérek ittjártakor készült filmfelvételeket, az első magyar film, A táncz születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült kultikus némafilmjének, Az aranyembernek a digitálisan restaurált változatát.
A Jászai Mari-díjas, érdemes művész színésznő az Origónak adott interjújában felidézi, miként hatottak családjára aa... Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban...
Szedett-vedett csapat próbál átjutni a határon, de a gimnazista fiú az utolsó pillanatban visszafordul. Orosz fogságba kerül, mégis szerencséje van. Egy romos tanyára vezénylik, ahol egy sebesült szovjet katonával együtt kell néhány tehénre vigyázniuk. Bár nem beszélik egymás nyelvét, nagyjából egykorúak. Lassanként valamiféle barátság szövődik közöttük, és együtt élvezik a békés nyári napokat... A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja. Vendég: Balogh Máté, zeneszerző A programra a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. A járványhelyzet miatt szükséges elővigyázatosságból a vetítésre maximum 80 jelentkezőt tudnak fogadni. Regisztrálni a email címen, 2021. november 17-én 12 óráig lehet. Linkek:
Felsőoktatás Eduline 2021. október. 06. 08:00 Lehet, hogy nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat, de így is sikert arattak a magyar kutatók Elolvasom Magyar kutatóknak is komoly szerepe van a kapszaicin-receptor klónozásáért kapott Nobel-díjban.